Viszontlátásra odafönt

Pierre Lemaitre idehaza is népszerű, Goncourt-díjas regényének méltó és feledhetetlen adaptációjában a nagyképű Pradelle főhadnagy (Laurent Lafitte) a háború utolsó óráiban levezényel egy teljesen értelmetlen rohamot a kitüntetés reményében. A két szerencsétlen közkatona, Édouard (Nahuel Pérez Biscayart) és Albert (Albert Dupontel) közlegény csaknem az életükkel fizetnek ezért. A vérfürdő maradandó károkat okozott a túlélőkben. Ki-ki a maga módján, de a háború után bosszút esküszik a haza ellen, ami csak a halottakat ünnepli, a megnyomorítottakkal nem törődve. Pradelle a külhonban elesettek hazaszállításából és újra elföldeléséből csinál üzletet, a csatában fél arcát elveszített Édouard, és a számára látványos maszkokat készítő Albert pedig extravagáns emlékmű tervével házalva játszik mások hazaszeretetére. A tét számukra egymillió frank, azonban ha elbuknak, az életükkel fizetnek érte. A színészből lett rendező, Albert Dupontel lenyűgözően látványos, a XX. század legelején játszódó filmje az Amélie csodálatos élete és a Hosszú jegyesség grandiózus vizuális megoldásait felidézve kápráztatja el a nézőt. (Mozinet)

1918. novemberében járunk, néhány nappal azelőtt, hogy Edouard Pericourt megmentette Albert Maillard életét. A két férfiban nincs semmi közös, kivéve a háborút és Pradelle hadnagyot, aki abszurd és megalázó parancsokat osztogat.