Csodálatos fiú

A film jó, de nem tökéletes. Steve Carell (apu) és Timothée Chalamet (a fiú) nagyon jól játszik, a kettősük viszi el a bulit. Továbbá a zenei összeállítás nagyon erős. Az egyéb dolgokat nem tudom különösebben magasztalni. Amit az életrajzi alapú a filmből megtudunk: a drog rossz. Illetve nagy élményt tud adni, még nagyobb áron. Hát ezt sajnos tudjuk. A függőség poklát a hozzátartozók szemszögéből látjuk. Amit nem tudunk meg, mert a film technikai fókuszú (rehab, ne csináld, miért csinálod satöbbi), hogy Nic miért tolja ezerrel, mit tompít, miért muszáj kilépnie állandóan a valóságából? Valahol pedig ott kell egy ilyen helyzetet elkezdeni kibogozni. És kb. mindenkinek el kellene mennie pszichológiai szakemberhez segítséget kérni. Elsőként a hozzátartozóknak.

Nehéz találni olyan filmet, amely ennél jobban adná át a reménytelenséget vagy épp a kilátástalanságot. Azt gondolom, hogy a kábítószerfüggőség témájához általában nagyon triviálisan közelít a filmszakma, vagy épp sarkít, vagy épp a hozzá nem értés érezhető ki belőlük. A Csodálatos fiú ebből a szempontból rendkívül nyers, ugyanakkor érzéki filmalkotás. Bár a cél talán az volt, hogy ezúttal nem a magának a függő személynek a puszta viszontagságait és szenvedését ábrázolják, hanem szeretteiét. És talán ebből a szempontból a legmetszőbb az egész. Az apa karaktere pont az a személy, akiébe a legtöbben könnyebben bele tudjuk élni magunkat, és el tudjuk képzelni, mit is éreznénk, ha egy hozzánk közel álló személy válna a drogok rabjává. Innen nézve a film teljesítette a küldetését.

Egyszerű és sallangmentes történet egy a szakadék szélére sodródott fiúról és annak édesapjáról, aki mindenáron igyekszik megmenteni a fiát.

Nyomasztó hangulatú, de nagyon jó film, a két főszereplő kiváló alakítása sokat dob a filmen. A zenék is nagyon illenek a film hangulatához. 8/10

Engem annyira nem nyűgözött le e a film. Minid megrázó, ha egy ember drogokhoz nyúl, de láttam már jobbat is a témában.

Számos drogos film létezik, ez abban a leginkább más, hogy azt az oldalát mutatja be, ahogy a környezete és családja megéli az egész függőségi problémát. Teszi mindezt nemes egyszerűséggel és őszinteséggel. Akik a valós életben is tapasztalták ennek ... Többa tehetetlenségnek az érzését, ahogy végig kell nézned, miképp épül le valaki, akit nagyon szeretsz, azok szerintem tökéletes át fogják érezni a filmet. Akik Trainspotting-szerű "drog őrületet" és poénokat várnak, azoknak nem való ez a film, de hát ezért is dráma. Egyébként könyvben is megjelent, mind az apa, mind a fiú szemszögéből, igaz történet. Nekem nagyon tetszett. Mindenkinek ajánlom, különösen, ha érintett a témában.

Valamivel többet vártam volna a filmtől. Nem mintha rossz lenne, de nagyon monoton és egyhangú az egész, az elején tényleg felkeltette az érdeklődésem, de a cselekmény haladtával egyre laposabb lett. Mindig ugyan az ismétlődött, a srác megígéri, hogy... Több leteszi a drogokat, elhiszik neki, aztán persze megint kábszizik. Sajnálom, mert egy elég ütős családi drámát kilehetett volna hozni belőle, hiszen elég erős alapanyag a drogfüggőség.

Számomra hiányzott valami a filmből. Valahogy az érzelmeket nem igazán tudta átadni.

Nem lehet könnyű egy családnak végignézni, ahogy egy közülük elgyengül és egyre csak távolodik tőlük. Megrázó és elgondolkodtató film.

Engem megfogott a film egyszerűsége. Nem egyszerű témát dolgoz fel mesterien.

Steve Carell és Timothee Chalamet kettőse viszi a pálmát. Az ő alakításaik csakugyan teljesen aládúcolják a filmet, és talán pont ez a gyengéje is, hiszen mindez valahogy elpúderezi a film apróbb hibáit, amelyek nem is igazán vészesek, nem vesz el az... Több élményből, de azért ott vannak. Ajánlom ezt a filmet mindenkinek, nem is tudok mondani ehhez hasonló amely ugyan ebben a témában született, de mégis ennyire egyedien közelítené meg azt.

Fuh, hát én nagyon vártam ezt a filmet, és nem is okozott csalódást. Egyszerűen az egyik legszívfacsaróbb emberi történet, amit az utóbbi években láttam. Pont az a kategória, amit mindenkinek látnia kell!