Drakula

A hozzászólás cselekményleírást tartalmazhat!

Bram Stoker 1897-ben megjelent regénye, a Dracula a horror- és vámpírtörténetek megkerülhetetlen alapköve lett. Hatása nemcsak az irodalomra felmérhetetlen, a film műfaját is több mint egy évszázada meghatározza (noha az első hivatalos filmadaptáció ... Teljes kritika

A hozzászólás cselekményleírást tartalmazhat!

Az igaz szerelem csak egyszer kopogtat az ajtón, és nem mindenki ajtaján! Csak a kiválasztottak élhetik át ezt a gyönyörű érzést, mely elkísér még a halálunk óráján is és még azon túl is. Azon kevesek, akik megtapasztalják, elmondhatják, hogy övék az... Teljes kritika

Nagyon látványos és izgalmas élmény volt számomra. Már az első jeleneteknél látszik, hogy Luc Besson egy különleges, művészi filmet akart készíteni, nem csak egy szokványos vámpírtörténetet. A díszletek és jelmezek részletesek és szépek. A fények és ... Többárnyékok használata, valamint a lassan mozgó kamera igazán lebilincselővé teszi a filmet. Caleb Landry Jones nagyon jól alakítja Drakulát, egyszerre ijesztő és szomorú, míg Christoph Waltz a pap szerepében nagyon hiteles és izgalmas ellenpontot ad neki. A zene és a hangulat tökéletesen illik a történethez, a feszültség végig jelen van, de sosem túl erőszakos. A film pozitívuma, hogy nem csak a klasszikus Drakula-történetet mutatja be, hanem egy érzelmes, romantikus történetet is, ami mélyebb érzelmeket ad a karaktereknek. A vizuális világ, a színészi játék és a rendezés együtt nagyon élvezhetővé teszik a filmet. Ami miatt kicsit csalódott voltam, az maga a sztori. A történet néha kiszámítható és a romantikus rész túl hangsúlyos volt. Ennek ellenére végig élveztem a filmet, mert minden más annyira lenyűgöző volt, hogy a történet apró hiányosságai nem zavartak.

Szerettem ezt a filmet, pedig tudtam, mi lesz a vége és minden egyes eseményét előre láttam. De mégis olyan jól működött. Látványos volt, sármos, szerethető. Mondjuk, a vámpír és a halandók szópárbajait itt most nem vitték túlzásba. Szerintem a főszereplők telitalálatok voltak.

A hozzászólás cselekményleírást tartalmazhat!

Azon túl, hogy halvány lila gőzöm sincs, Christoph Waltz vajon hogy került ide, Luc Besson pofátlanul összelopkodta az összes eddigi Drakula-film legjobb jeleneteit, és csinált belőlük egy montázst, megfejelve az egyetlen saját, de annál rosszabb ötletével: a borzalmas CGI vízköpőkkel. Hiába igyekszik rettenetesen a színészgárda, Besson valami számomra érthetetlen okból Coppola legendás Drakulájának karikatúrájává tette őket is, és gyakorlatilag az egész filmet. Elvégre minden idők legnagyobb és legfélelmetesebb vámpírja nem nézhet ki úgy, mint egy drag queen... és itt jött a képbe Besson, és azt mondta a stábnak: "Fogjátok meg a söröm! Szerintem legyen rajta fekete csipke és Lady Gaga parókája!" Sajnos a máskor kitűnő Caleb Landry Jones is túljátssza a szerepét, vagy éppenséggel a kifáradt direktor dirigálta rosszul, nem tudni, mindenesetre az egész egy merő giccs és közhely, néhol pedig egészen röhejes (mint például Drakula szerelmének halála). Két pozitívumot tudok csupán kiemelni: a látványt (a díszletek és kosztümök valóban zseniálisak) és Christoph Waltz játékát, a többi sajnos Bram Stoker és a műfaj megcsúfolása. Ha a vérszívó gróf szláv lett volna, lehetett volna Szláv Story. Vagy ha a színészeknek csak a lába látszott volna, Láb Story....de Love Storynak pont olyan rossz, mint horrornak.

Nagyon jó film, bár a szerelmi történet miatt a nők körében nagy kedvenc lehet, de tény, hogy 400 évig várja vissza a szerelmét Dracula. Amikor egyszer csak a reinkarnációját újra meglátja, minden az arcára van írva. Természetesen izgalmas jelenetek sem maradnak el, nyilván, hogy elkapják, stb. stb.... Érdemes megnézni.

Teljesen átlagos film, nagyobb ötletek nélkül. Szemérmetlenül másolja a Coppola-féle Dracula (1992) filmet képileg, történetében és zenéjében is. Amit megújít a film, az egyenesen a kommersz alja, teljesen huszadrangú ponyva, mindenféle emelkedettségtől mentesen. Például a sárkánysisak annyira idomtalan a páncélhoz képest, mintha egy Bunny nyusziimitátor lenne, nikkelbe áztatva. A film közepén a parfümszekvencia meg egyenesen megtöri az amúgy haldokló, lagymatag hangulatot (kartánc-betét). De tovább megyek, az alkotók annyira tehetségtelenek, hogy még a Coppola-féle ízléstelenséget is inkább átveszik, mint hogy saját gondolatuk legyen. Lásd pl. Dracula légyfrizurája már 1992-ben sem okozott nagy sikert, megismételni meg egyenesen bűn. A főszereplő színész meg túl van foglalkoztatva, meg kellett volna maradnia a DogMannél, mert az a szintje. De ezt visszavonom, mert oroszlánsörényével, szélesszájú békaként végül is sikeresen alakítja a karaktert... ha az egy ír, Down szindrómás vámpír lenne. A vízköpők jól belövik a film szintjét, ami bőven a Van Helsing alatt van. Hol vannak ezek a Kozsó vámpírfamulusaihoz képest, kérem! De a nézők női része lehet, hogy jól szórakozott a filmen (feleségem pl. igen), szóval előre nekrofilok, Alkonyat-rajongók, kurvák és gengszterek, hajrá! Csak azt a b@szom Donnie Darko sisakot tudnám feledni.