Frankenstein

Sajnos nem tudom méltatni a filmet (pedig biztosan rengeteg pozitív aspektusa van), de engem borzasztóan nyomasztott, hogy az egész film alatt a bántalmazást és elnyomást kellett néznem. Értem, hogy ő egy "szörny", de nem tudtam elvonatkoztatni, és csak a szerencsétlen áldozatot láttam benne. Egy szenvedés volt nézni... Így sajnos nem tudtam megítélni a szereplők munkásságát vagy hitelességét sem, a történet sem érdekelt, egyszerűen csak túl akartam lenni a nézésén. Rossz érzés volt nézni a kiszolgáltatott "meséjét".

Noha a film horrorként indul és látványos, mégsem a puszta rettegésre, hanem az emberi lélek, felelősség, identitás, közösség és emberiesség mélyebb kérdéseire fókuszál. Meddig mehet el az ember a tudományban, technológiában, és mikor válik felelőtlen játszadozássá? Hogyan viszonyulunk az „ismeretlenhez”, az idegenhez, és mit tanulhatunk belőle? Mi történik, ha valakit létrehoznak, de nem kap otthont, szeretetet vagy irányt? Mennyire határozza meg identitásunkat, hogyan bántak velünk? Ki a valódi szörny: a „szörnyeteg” vagy az, aki teremtette?

Szerintem elég átlagosra sikeredett! Valahogy nem elég meggyőző, lehet látni, hogy az egészet egy stúdióban vették fel!

Jobb, mint átlagos, de mivel nem néztem végig, ezért nem tudok teljes értékű véleményt nyilvánítani. Nem tehetek róla, valahogy nem sikerült ráhangolódnom még egy óra elteltével sem. Van, hogy az embernek elmegy minden kedve egy film folytatásától. E... Többsetemben így történt. Nem ragadott meg sem a forgatókönyv, sem a szereplők. Ettől függetlenül lehet még objektív mércék szerint jó film, biztos majd megfogalmazzák. De az most nem én leszek.

Tényleg jó volt, mármint jó rendezés és képi világ, a színészek is jók voltak, csak azért nem adom meg az 5 csillagot, mert egy icipicit vontatottnak éreztem ezt az alapsztorit.

Guillermo del Toro 2025-ös Frankensteinje egyszerre gótikus látványorgia és érzelmi mélységekbe merülő dráma. Remek válogatás, Oscar Isaac, Jacob Elordi és Mia Goth (Christoph Waltz) "kissé szokásosan jó" : ) A teremtmény ábrázolása pedig a klasszikus horrorikonok újragondolása. A film erőssége a vizualitás: minden díszlet, fény és szín gondosan kompozícionált, szinte festményként hat. Ugyanakkor a történet néhol vontatott, a karakterfejlődés mélysége egyenetlen, és a morális dilemmák kibontása néha felületes marad. Del Toro azonban tudatosan a hangulatra és a szimbolikára épít, így az élmény egyszerre elbűvölő és nyugtalanító. A klasszikus irodalmi alap modern vizuális köntösben kel életre, miközben a „teremtő és teremtmény” örök kérdéseit feszegeti.

Remek film lehetett volna, de csak jó lett. A filozófiai kérdések, amiket boncolgat, mélyek és elgondolkodtatóak. A rájuk adott válaszok is érdekesek. A színészi játékok, a képek, a ritmus, a zene - mind pazar. Csupán ezt a Hegylakóba oltott Hulk-vonalat kellett volna "picit" finomhangolni. Ez sokszor már nevetséges.

A mai nyugati filmekre kissé félve ül már be az ember. Itt is így volt, de azonnal jött a pozitív csalódás, ami a film végéig kitartott. Nem hibáztak, nem volt erőltetett semmi, nem volt kényelmetlen feszengés, szekunder szégyenérzet, miközben néztük. Ez a film egy nagyon jó filmnek számít jelen korunkban, de a '80-as, '90-es években is jónak számított volna. Ja, és végre egy nem wokepropaganda-film! Perfekt!

Engem nagyon megfogott, tökéletesen balance-olva az érzelmek, igazából a film beszédes, jóformán nem igényel véleményezést.

Huh, bocs, de csatlakozva az egyik előttem hozzászólóhoz: engem sem tudott lekötni ez a film, de én végigküzdöttem magam rajta. Lehet, ha nem szinkronnal nézem, akkor egy csillaggal többet adok, de nekem sem a történet, sem az erőltetett párbeszédek ... Többés a sok helyen gagyi díszlet + "látványvilág" sem jött be. Örülök, ha valaki örömét lelte ebben az alkotásban, de nekem ez most csalódás.

Guillermo del Toro rendezése lenyűgöző látványvilágot hoz, amely tökéletesen illik Mary Shelley klasszikus történetéhez. Az Oscar Isaac, Jacob Elordi és Christoph Waltz által nyújtott alakítások mély érzelmeket és komplex karaktereket jelenítenek meg, miközben a történet egy zseni és teremtménye tragikus kapcsolatát meséli el. A film mélyen elgondolkodtat a teremtés és felelősség kérdéseiről, miközben izgalmas és hátborzongató is marad. Az atmoszférája magával ragadó, és garantáltan nem hagyja hidegen a nézőt.

A hozzászólás cselekményleírást tartalmazhat!

A film rendezése nagyon jó, a sztori pedig igazán grandiózusnak tűnne, ha előre nem tudnád, mi lesz benne! Oscar Isaac alakítása 10/10. Spoiler: A szörny szerepe teljesen átgondolatlan: semmi misztikum, semmi motiváció vagy bármilyen „mozgatórugó”, például vér, ami életben tartaná azt a lényt. Szétlövik, leszorítják, jeges vízbe dobják, és annyi vért veszít, amennyi hat emberben sincs — de mégis halhatatlan. Ráadásul olyan erős, hogy egy befagyott hajót eltolni is „sima ügy” számára. :(

Ez az egyik legjobb film, amit 2025-ben láttam. Gyerekkoromban megnéztem az 1931-es verziót, és ez az új feldolgozás sokkal összetettebben meséli el a történetet, főleg az apa és fia bonyolult kapcsolatát kiemelve. Jacob Elordi fantasztikus, és nagyon tetszett, hogy Elizabeth szerepét is jobban kidomborították, mert a könyvben nem volt túl fontos. A befejezés egyszerre tragikus és gyönyörű. Del Toro verziója a szeretetre és a megváltásra koncentrál, igazán szép, és arra tanít minket, hogyan láthatjuk a világot és az embereket körülöttünk.

Nem az én műfajom, nem tudtam azonosulni sem a történettel, sem a karakterekkel - viszont nagyon szép a kivitelezés. És Christoph Waltz miatt egyáltalán nem bánom, hogy megnéztem.