Játssz egy PlayStation-ért ·  Fórum Login  
85
Filmadatlap
 
16
Szereplők
13
Vélemények
12
Képek
2
Videók

Vélemények: Jákob lajtorjája (1990)

 
kristoftoth21   2019. 03. 19.

legújabb vélemény a nap véleménye

Ha megbékélsz a halállal, a démonok angyalokká válnak

A Jákob lajtorjája egy rendkívül nyomott, sötét hangulatú, de elgondolkoztató pszichothriller. Egy eléggé félelmetes film, de vizuálisan nagyon sok ijesztő nincs benne, sokkal inkább pszichológia dolgokról van, azokban viszont az ember legmélyebb, legsötétebb félelmeit boncolgatja. Szó van benne főleg gyászról, halálról, elmúlásról, démonokról, kárhozatról, szenvedésről, háborúról, az azt követő poszttraumás stresszről, látomásokról, rémálmokról és hasonló dolgokról. Az egész film gyakorlatilag látomások montázsa, amiben mesterien rejti el a rendező, hogy most mi is a valóság és mi is az álom, és erre csak a film végére kapunk választ, azt is meglehetősen csavarosan. A film gyakorlatilag egy... több»

 
mamiéstöti2   2017. 09. 21.

Hála istennek egyre kevesebb ember érti meg a filmben látható problémákat és még kevesebben szembesülnek vele. Mérhetetlenül őszinte film, de nagyon szűk közönségnek szól.


 
dulkap   2016. 04. 11.

Egy régi hiányt pótoltam ezzel a filmmel és nem kellett csalódnom. Ugyan a film tempója miatt zseniálisnak nem mondanám, de egy szépen felépített és tökéletesen lezárt mozi, Tim Robbins kiváló alakításával.

 
ZeroHero   2015. 05. 14.

Sejtelmes, misztikus, eléggé nyomasztó, de magával ragadó atmoszférájú darab. Bibliai utalások, Dante pokla, meg ki tudja még mi minden, hogy kellőképpen hangulatba jöjjünk, az egyébként kicsit talán bő lére eresztett "triphez". A "slusszpoén" gyakorlatilag borítékolható, minthogy túlzottan csavarosnak sem mondanám (bár nem szimpla...) ,de ez semmit sem von le a mozi értékéből. Újranézős!

 
sabnock666   2018. 03. 15.

Igazán nagy csavar, és mesteri színjátszás, félelmetes, felkavaró képek jellemzik ezt a filmet. Nagyon tetszik a képi megjelenítés. Egy igazi pszicho horror, kifejezetten jó befejezéssel. Ajánlott.

 
hsanya182   2015. 10. 14.

Amikor az elme a múltban él, az utolsó küzdelemről, a bennünk lévő béke megtalálásáról szóló művészfilm érdekes ábrázolásban. Én sem mondom csavarosnak, inkább tényszerű és elgondolkodtató. Kissé vontatott és nyomasztóan unalmas volt az atmoszférája. Egyszer azér megéri megnézni. Leginkább egy "Mulholland drive" és "Forráskód" elvont keverékére hasonlít.

 
Filmbarbár   2019. 01. 17.

Kicsit talán húzhattak volna a film terjedelmén, így esetleg feszítettebb lett volna a tempó, de így is az egyik legnyomasztóbb, legsötétebb film, amit valaha láttam, és még ha a közepe felé némileg le is ül a sztori, akkor is fogva tart, és szinte követeli, hogy "nézz tovább". Bár tény, hogy a befejezés arcul üti az addigra már valószínűleg teljesen összezavarodott nézőt, talán mégsem akkora hatalmas nagy a "csavar", mint amilyennek azt néhányan tartják. Úgy vélem, a rutinosabbak már viszonylag hamar elkezdhetik sejteni, mi is lehet a helyzet, noha az kétségtelen, hogy kissé nehéz követni a cselekményt, és semmi sem tűnik egyértelműnek. Két szál fut egymással párhuzamosan, az egyikben a vietnami Jacob sorsát követhetjük nyomon szakaszosan, kvázi pillanatképekben, a másikban a "jelenkori" Jacobét. Ahogyan haladunk előre az időben, úgy válik egyre titokzatosabbá minden, egyre kíváncsibbak leszünk, hogy mégis mi ez az egész. Jacob szenvedései egyre durvábbak lesznek, víziói támadnak, szörnyetegek leskelődnek rá mindenhonnan, a borzalmak az élet legszebb pillanataiba is betolakszanak, a nézőt szinte sokkoló módon ütik fejbe a hirtelen bevillanó képek, a csattogó fogsorok, a rángatózó emberek, az arctalan vagy éppen halálarcú "démonok", nem mellesleg az elvileg a gyógyítást szolgáló orvosi intézmények válnak földi pokollá. Egy idő után már nem lehet nyomon követni, hogy mi az "álom" és mi a "valóság", a realitás és az irrealitás határán egyensúlyozunk. Legalábbis mi azt hisszük. Voltaképpen azonban az utolsó percekben minden megkérdőjeleződik, és egyúttal egyértelművé is válik, és a homlokunkra csaphatunk, hogy "hát persze, tök világos lehetett volna, hogy mi is az igazság". A film egyik legfőbb erénye, hogy mindent el tud hitetni a nézővel, kétségek között tartva őt, holott lényegében véve egyáltalán nem kellett volna agyalnunk azon, hogy akkor most a hadsereg kísérleti droggal manipulálta-e a katonákat, van-e összeesküvés stb. SPOILER Kb. a 8. perc környékétől, Jacob metrón való felrezzenős ébredésétől kezdve a haláltusájának, szimbolikus "utazásának", a halállal való fokozatos megbékélésének vagyunk szemtanúi. A film - szerintem - egyik legzseniálisabb húzása az, hogy innentől kezdve elhiteti a nézővel, hogy Jacob túlélte a háborút, és hogy egy valós világot látunk x évvel Vietnam után, amelyben főhősünk megpróbálja túlélni a mindennapok szenvedéseit, és megpróbálja felderíteni a titkokat. A befejezés tükrében azonban összeomlik ez a narratíva, hiszen a film Jacob haldoklásának története, és a "Vietnam utáni" világ csak egy elképzelt valami, a valóságban a dzsungelbeli műtőasztalon küzd az életéért. A látszólag bonyolult történet így válik rettenetesen egyszerűvé, de erre csak a végén jövünk rá. A film így az elbeszélés lehetőségeinek kérdéseit is feszegeti, hiszen eleinte elhisszük, hogy Jacob a "Vietnam utáni" világban próbál nyugodt életet élni, aztán jönnek a "démonok", és egy idő után úgy tűnik, hogy a szokásos "őrület-normalitás" kérdéskört járjuk körül, és kérdésessé válik, hogy melyik "világ" az igazi, mert minden mindennel összemosódik, pl. a feleségével vagy a szeretőjével él-e valójában. Aztán amikor a végén már azt hisszük, hogy mindent tudunk (drogokkal kísérletező kormányzat, a feleségével és a gyerekeivel él együtt stb.), és úgy véljük, hogy Jacobbal együtt mi is kiderítettük az igazságot, a befejezéssel ez az elbeszélés is érvényét veszti, hiszen akkor derül fény a tényleges helyzetre: arra, hogy mindez csak "álom" volt, hogy Jacob ki sem került élve a vietnami csatatérről, nem hogy a "Vietnam utáni" világban hallucinálhatott volna, így voltaképpen egy harmadik "igazságverzió" érvényes. Az én szememben a befejezés nem (csak) azért csavaros, mert kiderül, hogy mindez csak a haldokló Jacob haláltusájának kivetülése volt, hanem azért (is), mert a film jól példázza a történetmesélés, a hitelesítő gesztusok nézőt megtévesztő erejét, az igazság relativitását. A sok bibliai-vallási-misztikus utalás (nevek, keresztek, Louis eszmefuttatásai, a halott Gabe többszöri feltűnése, Dante trilógiájának könyvbeli megjelenítése stb.) elvben persze segíthetne a nézőnek, hogy már korábban rájöjjön arra, hogy itt Jacob haláltusáját, a halál elfogadásának folyamatát látja. SPOILER VÉGE Bár a történet némileg vontatott, még így is az egyik legjobb és legnyomasztóbb háborúellenes filmnek tarthatjuk, amelyben azonban több jelentésréteg is végigvonul. Kétségtelen, hogy vannak hibái, gyengeségei ennek az alkotásnak, és hogy nem való mindenkinek, mégis érdemes megnézni, mert valószínűleg felejthetetlen élmény lesz. Kiemelkedőnek tartom a színészi játékot, főleg Tim Robbins alakít zseniálisat, nem modorosan, nem túljátszva tudja hozni a téboly szélén álló figurát. Viszont a szinkronnal kevésbé voltam kibékülve, számomra furcsának tűnt Robbins magyar hangjaként Forgács Péter, illetve Danny Aiellónak is érdekesen állt Csuja Imre hangja, legalábbis szerintem, de ez már nagyon az egyéni ízlés kérdése.

 
Zsceeeka   2015. 09. 24.

Sokáig kellett készülnöm rá, hogy megnézzem, mert a képek alapján sejtettem, hogy nyomasztó film. be is igazolódott ez, mert nagyon maradandó élményt nyújt és felkavaró film.

 
Loborg   2015. 09. 24.

Annak ellenére, hogy nem éppen mai darab ez a film (1990-ben készült ) teljesen megállja a helyét a legjobb thrillerek között. A műfaj kedvelői véletlenül se hagyják ki.

 
Elkoo   2017. 02. 14.

Remek dráma lehet rajta bőven elmélkedni és érzelmileg nem kicsit csap az alkotás.Úgy hiszem nyugodtan kilehet rá tenni az alapmű jelzőt. A színészi alakítások is igen a helyükön voltak,Tim Robbins hatalmasat alakít.

 
Márton   2019. 01. 03.

a nap véleménye

Pokoljárás

Az 1990-ben készült Jákob lajtorjája című filmre sok mindent lehet mondani, de egyvalamit biztos nem, méghozzá azt, hogy a nézőjének egy könnyed szórakoztató filmélményben lesz része a közel két órás játékidő alatt, mert ki merem jelenteni, hogy ez a film, egy igen nehéz és falsúlyos alkotás lett! Rengeteg rejtett és nyilvánvaló mondanivalót tartogat a film a nézőjének és mindezt teszi elég hatásos módon! Nagyon rég láttam először ezt a filmet, de arra nyíltan emlékszem, hogy akkor először láttam, nagyon nem tetszett! Aztán pár évente mindig előveszem és újranézem, mert hiába épül a film egy nagyobb csavarra, ettől még valahogy mindig magával tud ragadni a története, a hangulata, az atmoszf... több»

 
Miska bácsi   2018. 05. 19.

Nem élveztem különösebben ezt a filmet. Kicsit unalmas, eszetlen ijesztgetések egymás hegyén-hátán, és sehova nem vezet a cselekmény. Nos, a végén megmutatta, hogy ez lezárás mennyire erőteljes is tud lenni. Sok mindent helyre tett, és megindokolt, és igazán váratlan is volt. Csak az menti meg a filmet számomra, amiatt tudok négy csillagot adni. Ettől még a játékidő túlnyomó része sajnos nem valami érdekfeszítő.

 
Attyla   2015. 11. 13.

Hihető...

Ez a weboldal cookie-kat és más követési megoldásokat alkalmaz elemzésekhez, a felhasználói élmény javításához, személyre szabott hirdetésekhez és a hirdetési csalások felderítéséhez. Az Adatvédelmi tájékoztatóban részletesen is megtalálhatóak ezek az információk, és módosíthatóak a beállítások.