Többesélyes szerelem

A hozzászólás cselekményleírást tartalmazhat!

A szereplők miatt hivalkodó volt a megtekintésre, de inkább női célközönségnek javallott. Dakota Johnson szerepe semleges számomra, egyik film sem tetszett, amiben jelen volt. Egyedül az volt érdekes ebben, hogy erre a párkeresésre már milyen iparág ... Többépült fel, meg az alacsony növésű, gazdag férfiak meddig képesek elmenni azért, hogy magasabbak legyenek. Remélem, ez utóbbi egyébként fikció. Elgondolkodtató, hogy az embereket úgy kezelik már ebben a szakmában, mint a húspiacon. Szinte gusztustalan az egész. A félgőzös játék, a közhelyekkel teli dialógusok csalódást okoztak végig. Jó, egyetlenegy dolog nem volt annyira nagy baromság, ami elhangzott: "A házasság valójában üzletkötés." Teljesen más végkifejletet vártam, olyan tragikusat, ha már drámázunk, pl. a csaj két szék közé esik végül, annyit variál, vagy a karakterek végül teljesen máshol, más karjaiban kötnek ki, erre is láttam esélyt a végén. Kapott végül egy nagyon sablonos befejezést, ahol beállt a tucat romantikus filmek végtelennek tűnő sorába. 5/10

A hozzászólás cselekményleírást tartalmazhat!

A Materialists megnézése után kettős érzésem maradt: egyrészt imádom a főszereplőket, másrészt sajnálom, hogy ilyen középszerű anyagot kaptak. Dakota Johnson továbbra is elbűvölő, de számomra elkerülhetetlen volt az érzés, hogy ugyanazt a karaktert ... Teljes kritika

Hatalmas lelkesedéssel ültem be a moziba. Egy igazán jó, szívemig hatoló romantikus filmet szerettem volna látni. Izgalmasnak ígérkezett a szereposztás is. Pasivonal hibátlan, Dakota Johnsonhoz pedig passzolt a karakter. A lelkesedésem nem tartott so... Többkáig. Minden jelenet után azt vártam, hogy na, majd most beindul a történet. Ennyire savanyú, hideg, unalmas és eseménytelen romantikusnak kikiáltott filmet rég láttam, amit Pedro Pascal sárma és Chris Evans igéző szemei sem tudtak megmenteni. Ismerősök közül többen elbóbiskoltak rajta. A Sophie-s szál is csak lógott a levegőben, mintha csak azért került volna bele, hogy valamivel kitöltsék a játékidőt.

A hozzászólás cselekményleírást tartalmazhat!

Egy érdekes és kissé szokatlan romantikus film lett, ami nem a klasszikus „happy end”-re játszik, hanem inkább arra, hogy gondolkodásra késztessen. A főszereplő, Lucy, egy modern, sikeres nő, aki gazdag férfiaknak segít társat találni, miközben a saj... Többát érzelmi életét sem tudja igazán helyretenni. A film egyik legizgalmasabb része számomra az volt, ahogy bemutatja, mennyire keveredik ma a szerelem és az anyagi érdek. Már nem (csak) arról szól, hogy két ember szerelmes lesz egymásba, hanem sokszor arról, ki mit tud nyújtani anyagilag, státuszban, életmódban. Ez egyszerre volt ijesztő és valahol igaz is. A színészi játék szerintem vegyes. Dakota Johnson jól alakította a főszerepet, de valahogy nem éreztem azt az igazi kémiát közte és a szereplők között, ami igazán elvinne egy szerelmi történetet.Dakota Johnson jól hozza a karakterét: magabiztos, de belül mégis bizonytalan. A két férfi karakter pedig két teljesen eltérő életutat képvisel. Az egyik a biztos jövőt, a másik a múltból visszatérő szenvedélyt. De őszintén szólva, egyik kapcsolat sem volt annyira meggyőző számomra, hogy igazán izguljak a végkifejletért. Ami tetszett: a téma nagyon aktuális, jó kérdéseket vet fel a szerelemről és az anyagiasságról, látványban és rendezésben is igényes. Ami kevésbé: kicsit hűvös, nem volt meg a szikra a szereplők között, és emiatt nehezebb volt érzelmileg bevonódni. Többet vártam...

Ez a dél-koreai rendezőnő (aki mellesleg forgatókönyvíró is) még sok jó filmet fog szállítani. Még csak pár éve kezdte, de nagyon ért a munkájához, és a szereplőket is egészen jól válogatja. Úgy néz ki, helyén van a szíve. Dakota Johnson azt hozta, a... Teljes kritika

Amikor meghallod, hogy három világsztár szereplésével kijött egy új romantikus film, akkor arra számítasz, hogy hatalmasakat fogsz nevetni és a szíved megtelik csupa boldogsággal. És akkor jön a koppanás, hogy sajnos se nem nevettél, se nem érezted j... Többól magad a film nézése közben. Kezdjük ott, hogy olyan a film színvilága, mintha a kilencvenes években néznék egy videokazettát otthon. Szürke minden, nincsenek éles színek. Nálam ez eleve olyan gagyi hatással van. Pedro Pascal annyira langyos benne, hogy abszolút megértem, hogy nem szeretett bele a csaj. Mint az állott, langyos víz. A film lényege, hogy mi a fontos az életben? A szerelem, vagy az anyagiak? Mindenki csak egy árucikk a Tinder-piacon. Mennyire vagy magas, fitt, fiatal, mennyit keresel, milyen a családi háttered? Azt mondja a csaj, hogy olyanhoz fog hozzámenni, aki iszonyat gazdag, aztán a végén mégis a szegény fiúval akar boldogulni. Ő az, akihez azonnal rohan, ha problémája van. Pedro Pascal szerintem nem volt jó választás erre a szerepre, labdába se rúghat szexi ellenfele mellett. Egyszer nézhető.

Teljesen olyan érzésem volt a film után, mintha a Bridget Jones-féle romantikát összeházasították volna egy menő, de letisztult Woody Allen-sztorival. A humor néha szájbarágós, mégis van benne valami nyersebb, hiteles tónus, mintha a Netflix-romkomok... Több helyett inkább indie művészfilmbe csöppentem volna. Az anyagias Tinder-dialógusok és a “házasodjunk üzletként” vonás teljesen ismerősek, és valahogy zsigerből rezonálnak a mai randikultúra furcsaságaival. Mindent összvetve egy kissé megdöbbentő és szórakoztató számomra a Többesélyes szerelem.

Ahogy látom, nagyon megosztó film lett, pedig nálam az év egyik kedvence. Két dologért voltam nagyon hálás nézés közben: házasságban élek, és nem vagyok amerikai. A szatirikus jellege mögött is kisejlik, hogy mennyire nem egyszerű ma párt találni a v... Többilágban. Tele volt nagyon érdekes párbeszédekkel és meghökkentő, számomra megrázó jelenetekkel. A lassú tempó is jól állt neki, nem untam egy percig sem, mert a mögöttes mondanivaló fenntartotta az érdeklődést. A zeneválasztás és a mély jelenetek hangulata is kifejezetten erősre sikerült. Langyos romantikus limonádé helyett egy igazi A24 stúdiós, eredeti és mély film jött össze. Egyedül Paszkális Pedró jelenlétével nem vagyok kibékülve teljesen: emberünk jó színész, van is karizmája, de egyetlen szerepet tud eljátszani, az pedig Pedro Pascal szerepe. Ő Pedro Pascal, ez minden. Az összes filmjében még az arcszőrzete is teljesen ugyanaz. Pedro Pascal, a sármos, karizmatikus latin-amerikai férfi. Ezen kívül más karakter bőrében még nem láttam. Nincsen ezzel sem nagy gond, csak már feltűnően egysíkú.

A hozzászólás cselekményleírást tartalmazhat!

A film középpontjában Lucy (Dakota Johnson), egy sikeres manhattani házasságközvetítő áll. Munkája során minden szempontot gondosan mérlegel: anyagi stabilitás, társadalmi státusz, személyes komfort – mintha a szerelem is egyfajta üzleti befektetés l... Teljes kritika

Nem durrant akkorát, mint vártam, de jó volt. Az alapsztori érdekes, a szereplők jók, a képi világ és a hangulat rendben van. Mindezek ellenére úgy éreztem, hogy csak a felszínt kapargatja a film. Vajon a való világban is így ért volna véget a történet? :)

A Többesélyes szerelem számomra igazán kellemes meglepetés volt. A történet nem egyszerűen egy romantikus film kliséivel játszik, hanem ügyesen mutatja be, mennyire kiszámíthatatlan az élet, és mennyi irányba mehetnek a döntéseink. Nagyon tetszett, a... Többhogy a főhős előtt több lehetőség is megnyílik, és mindegyik másféle következményt hoz – ez kicsit olyan érzést adott, mintha én magam is ott állnék a válaszutaknál. A színészek jól hozzák a karakterek bizonytalanságát és lelkesedését, a film hangulata pedig egyszerre könnyed és elgondolkodtató. Nem túl nehéz, de mégis van benne mélység, ami miatt a végén nem csak mosolyogtam, hanem egy kicsit magamba is néztem. Összességében egy szívmelengető élmény, ami emlékeztet arra, hogy mindig van több esély a boldogságra, mint hinnénk.

A Többesélyes szerelem számomra egy olyan film, ami nem akar mindenáron romantikus lenni, és épp ettől válik érdekesebbé. Első pillantásra úgy tűnhet, hogy csak egy újabb "két pasi, egy nő, vajon melyiket választja?" típusú történetről van szó, de en... Többnél árnyaltabb kérdéseket vet fel. Leginkább azt, hogy tényleg tudjuk-e, mi alapján választunk társat magunknak? A főszereplő, Lucy, profi házasságközvetítőként másoknak ad tanácsokat, miközben ő maga sem tud eligazodni a saját érzései között. Ez a kettősség nagyon emberivé teszi, nem hibátlan hősnő, hanem egy esendő, kissé elveszett figura, aki próbál kapaszkodót találni a szerelemben, de közben folyton önmagába botlik. A film egyik legerősebb pontja számomra az volt, ahogyan bemutatja a modern kapcsolatok zavarosságát. Ma már annyi lehetőség van, annyi esély, hogy pont ettől válik nehézzé a döntés. Nem mondom, hogy minden pillanata lekötött, néhol kicsit túl steril, máskor mintha elveszne a saját értelmiségi játékosságában. De összességében tetszett, hogy nem akarja megmondani a nagy igazságot a szerelemről. Csak körbejárja. Megmutat egy világot, ahol a logika gyakran felülírja az ösztönöket, és mégis ott lappang valahol a vágy, hogy valaki mellett végre ne csak számítson, hanem érezzünk is.

Sajnálom azokat, akik úgy ültek be erre a filmre, hogy egy romantikus vígjátékot fognak látni, mert ez a film minden, csak nem az. A Többesélyes szerelem egy lassú, minimalista, karakterközpontú dráma. A cselekménye minimális, főleg a párbeszédeken v... Többan a hangsúly, amelyek viszont nagyon jól vannak megírva. A film egy látlelet, bemutatja, nem ítélkezve, a 21. századi randikultúrát, és közben az emberi kapcsolatokról szól ezekben a modern időkben. Görbe tükröt tart mind a férfiak, mind a nők elé. A film jól bemutatja, hogy mindenki csak ember, mindenkinek vannak elvárásai, mindenki másra vágyik. De lehet, hogy amire vágyunk, az nem mindig egyezik meg azzal, amire szükségünk van. A két férfi főszereplő bár jó, inkább csak asszisztálnak Dakota Johnsonnak, aki viszont remekül játszik. Nagyon illett erre a szerepre, és hiteles alakítást nyújt. A film sok igazságot megfogalmaz az emberi kapcsolatokról, és ezeket, bár nem mindig szépek, nem érdemes tagadni. A vége kissé klisés lehet, sokaknak nem fog tetszeni, én sem azt a döntést hoztam volna meg, amit Lucy, de hát ilyen az élet, nem lehetünk egyformák.

Őszintén szólva ez a film nálam nem igazán működött. Lucy története és a két pasi közötti választás számomra túl klisés volt, és hiába próbálták viccesnek vagy romantikusnak beállítani, nekem inkább kiszámítható és lapos maradt. A karakterek szerint... Többem nem voltak eléggé kidolgozva. Lucy sokszor idegesítően bizonytalan, a férfiak pedig túl sablonosak, az egyik szenvedélyes, a másik biztonságot ad, és kész. Nekem ez nem volt elég ahhoz, hogy igazán érdekeljen, kinek szurkoljak, vagy hogy átérezzem a drámát. A film stílusa is kicsit túlzottan cukormázas, és bár néha mosolyogtam, a történet összességében nekem lapos és erőltetett volt. Nem éreztem azt az izgalmat vagy érzelmi hullámvasutat, amit egy jó romantikus filmtől elvár az ember. Összességében a Többesélyes szerelem nekem csalódás volt. Nem rossz szándékból, csak egyszerűen nem találta meg nálam azt az érzelmi fonalat, ami miatt szerettem volna újranézni vagy igazán beleélni magam. Nem ragadott magával, és nem hagyott nyomot, szóval nekem ez a történet nem volt az a fajta film, amit újranéznék, vagy amire még napokkal később is gondolnék. Ráadásul nagyon hiányzott belőle az a fajta érzelmi mélység, ami miatt egy romantikus film igazán emlékezetes lehet.