
Vélemények (14)
Egy amerikai horror-vígjáték, amely Stephen King azonos című novellájából készült. Középpontjában az ikertestvérek, Hal és Bill állnak, akik apjuk hagyatékában rábukkannak egy régi, felhúzható játékmajomra. Amint életre keltik a baljós játékot, hátborzongató és rejtélyes halálesetek sorozata veszi kezdetét. Az elátkozott majom minden dobolása újabb tragédiát idéz elő, ezért a testvérek kétségbeesetten próbálják eltüntetni a veszélyes játékot az életükből. A természetfeletti fenyegetés mellett Halnak az apai örökséggel és saját családi múltjával is szembe kell néznie, miközben a film sötét humorral és feszültséggel ötvözi a klasszikus King-hangulatot. Megmondom őszintén, nekem nem tetszett, hogy kevert horror-vígjáték. Jobb lett volna, ha a készítők meghagyják simán horrornak, ahogy azt megszokhattuk Stephen Kingtől. Ezért számomra csak egy átlagos film. Kár érte.
A hozzászólás cselekményleírást tartalmazhat!
Erről a filmről olyan jó kritikákat olvastam, hogy az Azra és a Szörnyecskékre hajazó történet, hozva a nyolcvanas évek horrorjainak szintjét, tele horroros utalásokkal és nagyon jó véres jelenetekkel, de mégis vicces. Na hát jól elvittek az erdőbe a kedves kritikusok. Ami igaz belőle, az a nyolcvanas évekbeli hangulat. Ez tetszett, no meg Teo James helyes pofikája. De a történet olyan lassú, a trancsíros, véres, testrészekkel teli jelenetek viccesek, de én kínomban nevettem, nem azért, mert tetszett. Arra számítottam, hogy olyan Tarantino-féle véres jeleneteket kapok, de persze naiv voltam. Az elején láthatjuk Adam Scottot, jól kezdődik a film, de utána nem is tudjuk meg, hogy mi történt vele. Nem tudjuk meg, hogy hogyan került vissza a majom a fiúkhoz. Ezzel egy űrt, lyukat hagy a rendező a történetben. Elijah Wood is kap egy rövid szerepet, de vártam volna, hogy neki is jusson még valami. Összességében nekem nem tetszett, és olyanoknak ajánlanám, akik jobban szeretik ezt a műfajt. De nem horror, nem ijesztő, ellenben megmutatja a hullákat, véres maradványokat.
Ritkán pontozok fél ponttal filmet, most mégis nagyon nehéz lett volna dönteni. A hangulat, a humor és a trancsír egyaránt el lettek találva, legalábbis az esetek nagyobb részében működnek. A történet és a tempó miatt közepes lett volna számomra, de a többi szempont szerencsére kirántja ebből az állapotból, és egy egész nézhető filmmé teszi A majmot. Kimondottan félelmetesnek egyáltalán nem mondanám, a család apraja-nagyja nézheti. : ) (Stephen King pedig hihetetlen figura: a legapróbb regényeit/novelláit is megfilmesítették már. Most ismét szakít egy óriási nagyot emiatt a pár oldalas kis műve miatt. Irgalmatlan, hogy mikben van a mester.)
A hozzászólás cselekményleírást tartalmazhat!
Mivel csak egy rövid novella az alapja a filmnek, így nem volt vitás, hogy előbb elolvasom. Jól tettem. Stephen King szerintem már magasról tesz a közönségre, nem igazán érdekli az sem, ha egy korrekt írásából valami gagyit gyártanak. Van jó pár szto... Teljes kritika
Vicces, morbid, véres. Ez a film engem meglepett. Valami tipikus, Chucky szintű tucathorrorra számítottam, de a film ugrándozó tónusa és fura karakterei miatt eggyel érdekesebb volt, mint a legtöbb hasonló film. Olyan, mintha viccet csinálna saját zsáneréből, és kicsit sajnálom, hogy nem nagy képernyőn néztem, mert kellően gusztustalan volt ahhoz, hogy szórakoztató legyen. Két testvér kap egy majomjátékot, ami gonosz erőkkel bír. Van némi morális dilemma tematika itt, nem túl mélyen elrejtve, de a film szinte nem is nagyon foglalkozik ezzel, mert folyamatosan viccet csinál karaktereiből. Armie Hammer annyira borzasztó ebben a szerepben, hogy már vicces; szerintem ő sem tudta pontosan, mit kéne, vagy hogyan játszania, de nagyon nem is számít, a narratíva annyira véletlenszerű. Egy ponton megjelenik egy gyerek is, de őszintén fogalmam sincs, mi volt a gondolata a filmnek, vagy miért neki kell felhúznia a majmot. Jól szórakoztam, de értelmet nem nagyon találtam, és ez nem is az a fajta art film, ami elrejtené mögöttes gondolatait.
A hozzászólás cselekményleírást tartalmazhat!
Két testvér, akik ráadásul ikrek, gyermekkorukban megtalálják édesapjuk régi majomjátékát a padláson, aminek felhúzásával szörnyű halálesetek sorozata kezdődik el, majd a testvérek úgy döntenek, hogy kidobják a játékot. Leeresztik egy kútba, hogy nyugodtabban folytathassák az életüket halálesetek nélkül. Már gyerekkorukban sem jönnek jól ki egymással, már odáig elfajul a kapcsolatuk, hogy az egyik a másik halálát kéri a majomtól. Viszont a majom nem teljesít kéréseket, ezért véletlenül a két fiú édesanyja hal meg, amiért a másik fiú felnőttkorában, amikor ráébred, hogy a saját testvére őt akarta eltenni láb alól, bosszút forral. Felnőttkorukra teljesen eltávolodnak egymástól, nem is tartják a kapcsolatot, majd egyszer csak a halálesetek sorozata újra elkezdődik, és hiába békülnek ki a film végére, a gonosz testvér végül a majom áldozatává válik. A film megnézése előtt láttam egy poszter-plakátot. Rajta feltüntetve, hogy "a rendező szerint vígjáték... Szerintünk nem!" Szerintem is vígjátéknak felel meg, félelmetes részek nem voltak, tartotta a figyelmet, de az "undorító" részek viccesre sikeredtek.
A hozzászólás cselekményleírást tartalmazhat!
Az eddigi talán legviccesebb King-adaptáció lett A majom. Nem is igazán horror, inkább egy véres, fekete humorú vígjáték. Kimondottan tetszett a könnyed hangvétel; furcsa kontrasztot alkotnak a változatosabbnál változatosabb halálnemek és a feketébbnél is feketébb humor. Formabontó, hangulatos darab.
Hasonló filmek
A film nem veszi túl komolyan magát. Jobbra számítottam. Volt benne egy-két értékelhető poén, de összességében nem lesz belőle Stephen King klasszikus.
Végül is azért nem volt rossz film. Viszont kizárólag a brutalitásra és a humorra épül. Ami azt illeti, egy kicsit sok volt a humor, ami komolytalanná tette az alkotást. Nem igazán értem, miért nem lehetett egy kicsit komolyabbra készíteni. Egyébként... Több
Alapjában jó film, de kevesebb vígjátékelemmel szerintem ütősebb is lehetett volna. Stephen King nem hiszem, hogy ennyire vicces könyvet írt, mint amilyen a film lett.
A hozzászólás cselekményleírást tartalmazhat!
Stephen King adaptációk terén mindig izgalmas, hogy mit hoznak ki a rendezők az alapanyagból. Oz Perkins rendezésében a The Monkey egy sötét humorral átszőtt, elborult horrorfilm lett, amelyben a gyermekkori trauma és a halál elkerülhetetlensége keveredik a groteszk humorral. Theo James kettős szerepben alakítja a Sherburn ikreket, Halt és Billt. Bár elsőre szokatlan választásnak tűnhet, James meglepően jól hozza a karakterek közötti kontrasztot, különösen a Hal és fia, Petey közötti kapcsolatban. A film erőssége a kreatív és sokszor abszurd haláljelenetekben rejlik, amelyek néhol a Final Destination filmeket idézik. Perkins rendezése vizuálisan erős, bár néha túlságosan kontrollált és kiszámítható, ami nem mindig illik a történet kaotikus természetéhez. Bár a film nem minden pontján találja meg az egyensúlyt a horror és a humor között, összességében egy szórakoztató és korrekt adaptáció lett. A The Monkey nem a klasszikus értelemben vett ijesztő film, de a sötét humor és a groteszk jelenetek kedvelőinek mindenképpen ajánlott.
Jó is volt, meg nem is. A poénok jók voltak, és volt egy-kettő viccesen beteg jelenet, és volt olyan is, ami irtó gáz volt, így nem tudom ennél jobbra értékelni, de egyszer mindenképpen meg lehet nézni.
Nagyon jó film. Végig lekötött, hihetetlen felvételek. Nem az a tipikus horror, szerencsére jól megcsinált SK-adaptáció. Csak ajánlani tudom.
Megannyi borzalmas King-adaptáció után nem vártam tőle sokat, és ezek után meglepően szórakoztató és humoros filmről kell beszámolnom. Horrornak ugyan egy percig sem nevezném, de ha bírod a fekete humort, és keresnél egy laza, könnyed szórakozást, tökéletes a célra.