
Vélemények (23)
A film háromötödéig egy közepes krimi-thrillert láthatunk. A vége, a befejezés teljes értelmetlenség, amelytől a teljes film értékelhetetlen fércművé válik. Mindezeken túlmenően jelen korunk torz sémái is végigvonulnak a sztorin: a főszereplő egy bátor nő, aki szinte egyedül száll szembe a rosszakaratú, gonosz, erőszakos férfiakkal (két fő ellenség, plusz azok segítői). Egy férfia segítője van, természetesen feka, aki tragikus véget ér a nő védelmében. Egy negatív női karakter van, de az is csak a kiszolgáltatottsága miatt segíti a gonosz férfiakat.
A hozzászólás cselekményleírást tartalmazhat!
Keira Knightley menő újságírót alakít, és egy jachton éjszaka azt hallja, hogy valakit a vízbe dobnak, de jaj, senki sem hisz neki és nem is tud senki az eltűnt személyről. Itt már jártunk sokszor. Tipikus sztori ez, amiben sajnos szinte semmi detekt... Teljes kritika
A Netflix új thrillerében Keira Knightley egy olyan újságírót alakít, akinek egy luxusjachton töltött munkautazás gyorsan rémálommá válik. Egyetlen zaj, egyetlen pillantás a víz felé — és máris egy olyan rejtély kellős közepén találja magát, amit sen... Teljes kritika
Nagyobb volt a füstje, mint a lángja. Inkább csak villant, mint robbant. Elpocsékolt időnek éreztem. :(
Egy közepes Agatha Christie-utánérzés. Sajnos, igen gyorsan fény derül a "csavarra" (spoiler), pedig addig egészen jó - amolyan Légcsavar-stílusú pszicho-thriller. Aztán már csak egy bujkálós-menekülős unalom... A színészekre nem lehet panasz, a kivitelezés is rendben van, viszont egy gyenge, semmi újat nem mutató történetet kaptunk. Egy esti tévézésnek jó lenne, ha utána nem azt mondanánk, hogy "hm... inkább egy régi klasszikust kellett volna újranézni!". Sajnos többet ígér, mint amit nyújt.
Tyű, gyerekek, szanaszét untam magam, és ez szomorú, mert volt pár szerethető szereplő benne.
Hasonló filmek
Már korábban felkeltette az érdeklődésemet ez a történet, az előzetes alapján. Vannak dolgok, amit pénzért nem lehet megvenni : szerelem, család, igaz barátság, fiatalság, egészség, szabadság. A film remekül mutatja a gazdagok gondolkodásmódját, és azt, hogy mi történik, amikor szembesülnek ezzel. Aki Agatha Christie-szintű, szövevényes bűnügyi történetre számít, az csalódni fog. Oscar-díjat senki nem fog kapni ezért, de egyszer bőven nézhető.
Eléggé sablonos. A nő, aki lát valamit, aztán senki nem hisz neki, még a barátja sem, végül csak akad, akit meg tud fűzni, aztán tetőfokára hág a feszkó és végül a jó győz. Persze voltak benne feszültségkeltő részek.
A színhely és a környezet lenyűgöző, talán többet ad a filmélményhez, mint maga a történet, ami egy gyenge Agatha-krimi és Jodie Foster Légcsavar című filmjének egyvelege, hiába játszott nagyot Keira. A mellékszereplők nem lettek kibontva, elmosódott alakok maradtak, a történet nem lett kibontva teljesen, de legalább Norvégia szép. A szokásos woke nem maradhat ki, mert hogy is képzelnénk, hogy fehér szerelme lenne a főszereplőnek. Habár örülhetek, hogy legalább férfi...
Az alaptörténet, ami egy könyvadaptáció, jól indul – egy rejtélyes thriller a nyílt tengeren! Egy újságíró (Laura szerepében Keira Knightley) úgy dönt, hogy elfogadja a gáláns meghívást egy luxus hajóútra, ahol gazdag útitársakkal töltheti idejét. A norvég jachtkirándulást a tulajdonos szervezi gyógyíthatatlan rákbeteg felesége előtti hódolata és megbecsülése jeléül. A tehetős vendégsereget a gazdagok soraiból felsorakozó vezérigazgatók, rocksztárok, influenszerek, orvosok, pénzemberek alkotják. Első látásra igazán csak Laura nem illik bele ebbe az elit társaságba. Indul az utazás és ezzel kezdetét veszi egy pszichológiai játéksorozat, ahol már az első este különös titkok bukkannak fel, ahol a sötét jachtfolyósók inkább börtönfolyósókká változnak Laura számára. A film alig több, mint másfél órás és, egyáltalán nem sietős a tempó. Sőt néha kissé unalmas feladat a várakozás, hogy a cselekmény meghozza a várt feszültséget és talpon maradjon. Sokáig csak a tenger háborog – meg a néző -, majd a film második felében kapunk némi irányváltást és ingerültséget. A mozi végül szerényen, de teljesíti műfaji feladatát, de soha nem éri el az Agatha Christie-féle magasságot.
Oké, nem rágod le a körmöd az izgalomtól, de egészen nézhető. Szerintem egy vacsora mellé tökéletes esti film.