Mindig azt hittem, hogy az erotikus film, az valami olyasmi, mint a szoft pornó. Ebből a filmből rájöttem, hogy nem egészen. Inkább az ember erotika iránti végtelen vágyakozását, rajongását hivatott megragadni. Itt konkrétan különös figyelmet szentel az olasz macho hozzáállásnak és persze Laura Antonelli bájainak.
A főszereplő csaj hozzáállása a karakterhez borzalmas volt - nem hittem el, hogy 15 éves és hogy egy kamasz lány úgy viselkedne azokban a helyzetekben, ahogyan ő. Én is voltam egyszer ennyi idős és még emlékeszem. A másik dolog, hogy nem tudtam eldönteni, miről is szólt lényegében ez a film? A szexről, a felelősségről, az emberi kapcsolatok silányságáról? És mi a sztori tanulsága? Hol az erkölcsi tanulság?
Egy színészileg elsősosztályúan berendezett másodosztályú film, melyben fantasztikus a környezet, ijesztő a főszereplő és valóban "vérszagú" a történet.
Nagy csalódás volt ez a film. Eleve furcsa volt, hogy a Casino Royale folytatásaként indul, hiszen a Bond-filmek nem egy folytatólagos sorozatként működnek, hanem egyenként, önmagukban is megnézhetők, megállják a helyüket. A Bond-lány pedig olyan semmilyen volt. Nem szikrázott például közte és Bond között a levegő.
Fantasztikus. Ha úgy nézzük, ez a film leszámol a saját műfajával. Van ebben minden, ami eltúlozható: gengszterek, szuperhősök, akciók, anime elemek is megjelennek. Kicsit a karakterek kidolgozottsága hiányzik, de ezért cserébe kapunk őrülten jó akciókat.
Mark Wahlberg lehet a következő generáció Bruce Willise. Alakítása mint Bobby Swagger tökéletes. Az akció szinte állandó, és nagyon határozott. A többiek alakítására sem lehet panasz. A sztori mögött húzódik egy másik üzenet, hogy ez az ország és kormánya mivé vált. Persze a legtöbb jelenet el van túlozva, de az alapgondolat érvényes.
Emlékszem rá, még moziban néztem meg a filmet, de őszintén szólva egy kicsit csalódást keltett. Lehet, hogy az előzetesek vezettek félre, de én egy igazán erős komédiára számítottam, ehelyett pedig kaptam egy közepeset. Viszont a jegyár változatlan maradt.
Sok jelenet egy vígjátékban is megállta volna a helyét. A színészek nagyon jól összejátszottak, nem éreztem őket erőltetettnek.
A robotok animációja is nagyszerűre sikeredett. A gépek maguk viccesek voltak, fantáziadúsak. Bárcsak létezne ez a sport a valóságban is! Én biztos járnék a meccsekre.
Újabb bőrt húztak le Lecter dokiról, de még így is működik a dolog, pedig a szándék nagyon átlátszó. Az alakításokra nem lehet panasz, a történet is egészen rendben van, mégis az az érzésem, hogy én ezt már ismerem...
Talán jobban tenném, ha nem is írnék semmit, ez a film egyszerűen egy nagy nulla. Brian Trenchard-Smith készített egy kiszámítható cselekményű, gyenge lábakon álló olcsó filmet. Időpocsékolás megnézni.
Leszámítva az olykor felbukkanó történelmi pontatlanságokat, s a forgatókönyv hiányosságait, ez a sorozat egészen jól sikerült. Meglepő, hogy meg tudták nyerni Ehnaton szerepére Ben kingsley-t, de jó döntésnek bizonyult, hiszen a színészóriás csak emeli a széria renoméját.
Na, hát ezt mi annak idején ha csak tehettük, megnéztük a tévében. Más dolog, hogy sajnos mára már ki kezdte egy kissé az idő vasfoga, de ez akkoriban nagyon izgalmas és fordulatos filmnek számított.
Minden elismerésem a mozi összes óriásának, aki ebben közreműködött és belehelyezett valamit saját magából,mert mindez le is jön a végredeményből. Talán csak egy dolgot kifogásolnék, és az pedig az enyhén túlkoros és duci Shirley Mclain. Ezt a naiva szerepet, már nem vele játszattam volna el.
Szerintem egy egész tűrhető pszichothrillerrel gyarapodot az óceános vonal repertoárja, köszönhetően elsősorban a gyönyörű Ausztrál partnak. Igaz, klisékre épített, de még így is azt mondhatom, hogy jó volt.
Úgy hallottam, hogy a filmből készült egy 160 perces változat is, amit Európában akartak kiadni, de soha nem került rá sor. Lehet, hogy ha azt a mintegy 70 percet is látom, akkor megértem, hogy miről is akar a film szólni, de így zavaró a sok ugrálás. Egyszerűen nem lehet követni a cselekményt, nem következik gördülékenyen az egyik jelenet a másik után.
Hatalmasat rendezett George Clooney, és a játéka sem volt éppen másodvonalbeli. Az egésznek az üzenete már más kérdés, mert hogy a végére az derüljön ki, hogy az idealizmusnak nincs helye a politikában, vagy hogy a politika korrumpál, kicsit soványka tanulság. Ettől egy kicsit lehetett volna merészebben is...
A film tele van furcsa és kínosan vicces elemekkel és jelenetekkel, ezért nem igazán élveztem. Kicsit szenvedés volt nézni. Szerintem ez Carpenter leggyengébb rendezése.
Nem egy buta horror, ami a vér mennyiségével próbál sokkolni, hanem inkább az atmoszférája és a nyomasztó érzés, amit kelt ezzel bennünk, ami jellemzi ezt a filmet. Klausztrofóbiásoknak ajánlott.:)
68 Malizia (1973)