Nagyon aranyos mese, tökéletes gyerekfilmnek, a tanulsága is teljesen elfogadható, nem úgy, mint egy csomó mai gyerekfilmnek, és ráadásul poénos és élvezhető. Abszolúte ajánlom mindenkinek.
Az Annie Hall kapcsán Woody Allen nagyjából egyetlen értékelhető munkájáról beszélhetünk, amiben elmondott kábé mindent szerintem, amit valaha akart. Mégpedig azt, hogy ő egy teljesen átlagos, szerencsétlen figura, aki valahogy mégis képes magához édesgetni egy-két nőt, és kész. A film egyébként tele van vicces helyzettel és párbeszéddel, de némely olyan gyorsan zajlik, hogy nehéz követni: a ritmussal tehát nincs baj.
...A történet önmagában is jó volt, sokat nem lehetett rontani rajta a rendezéssel, és hát igen, kiválóak voltak a színészek is, és minden egyéb körítés.
Amerikai pite újraforgatva, 20 évvel később. Kicsit erőltetett hangulatú, de mindenki profi módon hozza a hülye karaktert. Ezekből a filmekből pont egyet lehet készíteni, de újra és újra lehúzni róla a bőrt nem érdemes, mert elveszíti a humorát, bár szerintem még így is nagyon sokan megnézik, nem véletlen gyártják futószalagon őket.
Izgalmas pszichológiai dráma a vietnami háború hatásairól azokra, akik részt vettek benne. Az biztos, hogy emberileg sem lehetett könnyű feldolgozni az ottani borzalmakat, és erre a film tökéletesen rá is mutat.
Sacha Baron Cohen harmadik nagy polgárpukkasztó filmje sajnos nem képes a korábbi kettő nyomdokaiba lépni. A filmben Cohen csak árnyéka önmagának. Sokkal alpáribb és közönségesebb, mint eddig bármikor, de eredetinek és viccesnek csak ritkán sikerül lennie. A filmhez komolyabb tervezés, és több új ötlet kellett volna.
A Shop-stop Kevin Smith első igazán ütős vígjátéka, melynek a sikereit mindmáig nem tudta megismételni. Egy igazi kultikus mozit rakott össze nevetséges költségvetésből, az elmúlt húsz évben rongyosra néztem, és fejből fújom a teljes szövegét. Nem sok ilyen film van...
Ez egy fergeteges komédia, amiből azért nem hiányoznak a komoly pillanatok sem. Éppen ez miatt becsülöm ezt a filmet annyira sokra. Colin Trevorrow képes volt nagy filmet alkotni Hollywoodi sztárok nélkül is, látszik, hogy érti a dolgát. Aubrey Plaza alakítása a legsokoldalúbb, az ő karaktere megy át a legtöbb dolgon a filmben. Mindenkinek ajánlom, nevetni bőven lehet rajta.
Nagy rajongója vagyok Sacha Baron Cohen tévésorozatának, és bár végigröhögtem a filmet, nekem mégis nagy csalódás volt. Borat nem volt önmaga. Egyrészt elsütött sok poént, amit már ismertem a sorozatból, másrészt az új poénok távol álltak a megszokott figurától. Értem én, hogy pusztán interjúkból nem lehet filmet csinálni, ezért kellett egy alapsztori, amire felfűzik azokat, ám szerintem nem kellett volna erőltetni.
Nagy kedvenc volt, sajnáltam, amikor véget ért, viszont méltó lezárást kapott, mármint nem csak a finálét, hanem az egész utolsó évadot tekintve is. Az alkotók végképp szabadjára engedték a fantáziájukat, remek volt a humor, volt egy csomó kikacsintás, de nagyjából minden, ami miatt lehetett szeretni a 30 Rockot. Szóval fájdalmas a búcsú, de szép volt, így képzelek el egy ötös komédiát.
Morgan Freeman és Michael Caine képtelen elvinni a hátán a teljes filmet. Kár, mert így inkább az a kérdés merül fel az emberben, hogy minek is vállalták el vajon? Viszont olyan ügyesen kavarják a szálakat a sztoriban, hogy egészen az utolsó pillanatig elhiszed, hogy ebből valami bombasztikus finálé fog kisülni. Aztán ülsz, és azon gondolkodsz, hogy vajon azért végződik-e így, mert már dörzsölik a film készítői a markukat egy jó kis folytatással.
Csalódott vagyok. Az első fél óra még egészen vicces, aztán vesz egy éles kanyart a film és már csak nagyítóval kereshetjük a poénokat. Egyedül Seth Rogen karaktere szerethető, a többiek mind nyafogósak és ellenszenvesek. Sandler még úgy ahogy elmegy, de tőle meg mást vártam volna. Amellett, hogy unalmas, a film hallatlanul hosszú is. Megspórolhattam volna magamnak ezt közel két és fél órát.
A kiváló szerepjátszás, a flashbackak alkalmazása a különböző helyszínek bemutatása miatt eredeti hangulatot teremtenek...Ami nem tetszett az a korszakra jellmező lezárás, és a zene...
80 Lorax (2012)