cvölf

Az egyik legjobb sci-fi sorozat, ami valaha készült. Láttam az eredetit, a Star Trekeket és sok új sci-fit is, de nálam ez lett az abszolút befutó. Nagyszerű drámai történet, kiváló színészi alakítások és sorozathoz képes meglehetősen pazar látvány, pont ezt várom el egy elsőosztályú szériától. Nagy kár, hogy ennek a történetnek is véget kellett érnie.

A film meg sem közelíti a 2001: Űrodüsszeia című első részt; nem is értem miért készítettek egy folytatást. A színészi játék is roppant gyenge volt - mintha a szereplők is kényszerből lettek volna a kamera előtt. Emellett a film látványvilága is harmatgyengére sikerült, a sztoriról meg ne is beszéljek. Az igazán jó sci-fi kedvelők ne nézzék meg, csalódni fognak.

A legjobb sci-fi ami valaha vászonra került, sőt sok szemszögből túllépi a klasszikus sci-fi műfaj kereteit. Egy igazi klasszikus, melynek rajongótábora az évtizedek elteltével is csak egyre nő.

Egy trilógia bukásának lehetünk a szemtanúi. Az első rész nagyon jó volt, de csak azoknak tartogatott valami újdonságot, akik nem találkoztak a japán cyberpunk mangákkal és animékkel. Persze elvitathatatlan, hogy a filmes megoldások és látványelemek lenyűgözőek voltak a vásznon. Sajnos csak a látvány bírta végig, a történet kiürült és akciókba oldódott fel.

Ez egy abszolút vállalhatatlan, halálunalmas produkció. Nem félelmetes, hanem egyszerűen gusztustalan. Nem tudom, ki volt a célközönség, de ezzel szerintem alaposan mellényúltak a készítők. Szerintem egyszerűen már a nézhetetlen minőséget súrolja.

Keanu Reeves borzasztó aranyos ilyen fiatalon. Fogadjunk sejtelme sem volt róla, hogy egy nap ő lesz Neo :) mondjuk nekem főleg ezért meg nosztalgiából tetszett a film, egyébként "objektíve" elég gagyi és nem túlságosan kidolgozott "vígjáték", de egyszer meg lehet nézni, elvégre elég nagy kultusza van.

Ez a film szörnyen ostoba és primitív. Nem tudom hova tenni egyszerűen és nem is igen értem, vajon kit célozhattak meg vele. A jelenetek borzasztóan erőltetettek. Agyamentnek agyament, és őrült is, de nem a szó pozitív értelmében.

Gyönyörű a képi világa ennek a filmnek, viszont sajnos, mintha ez lenne a legtöbb, amit elmondhatna magáról. A színészi játék nem igazán meggyőző, sőt néhol túl is van játszva, a történet pedig teljesen érdektelenségbe fullad.

Halle Berry az egyik kedvenc színészem. Bár alapvetően nem igazán szokott sorozatokban szerepet vállalni, végre bevállalt egy komolyabb szerepet. Ez a produkció bizony nem kis pénzből készül, és ezt látni is. Az alapötlet izgalmas, a második résznél járok, és már imádom, vajon mi fog még történni? Remélem nem baltázzák el az egészet...

Az arc egy nagyon okos választás, igazi toposz, hiszen valóban a teljes személyiségnek, a léleknek, a testi identitásunknak is legfontosabb jelölője. Ennek az elvesztése, torzulása tényleg végigzongorázik mindegyik részén az életünknek: ahogy meginog az önbizalmunk, ahogy elveszítjük a semleges létünket (mert ezután a fura arcút látják bennünk), és elveszítjük a legtermészetesebb módját, hogy kifejezzük, mi zajlik a bensőkben, hiszen az arcunk adja hírül elsősorban a belül zajló folyamatokat.

Kár is lenne túlragozni, aki szereti a sci-fit és nem látta a STNG-t, annak sürgősen pótolnia kell, mert nem is sejti miről maradt le. Nem túl nagy kockázat azt mondani, hogy maga a sorozat jobb volt, mint az alapjául szolgáló egész estés mozifilm. Még el tudtam volna nézni egy ideig, kár, hogy nem bővelkedünk sci-fi sorozatokban.

Ez egy nehéz, pszichopata film, amiben Antonio Banderas egy tőle szokatlan karakterben jelenik meg. A színész kitűnően birkózik meg az újszerű feladattal, ez a szerep is jól áll neki. A film izgalmas és tele van fordulatokkal, meglepetésekkel. Ezzel együtt minden lépése logikus. Almodóvar egy igazi mesterművét tisztelhetjük ebben a filmben.

Az Archer zseniális sorozat, persze nem kell benne sokat keresni, ez nem a társadalomkritikáról szól, hanem arról, hogy az alkotók egy kupacra dobálják az összes gaget, ami eszükbe jut, és alaposan kifigurázzák a kémfilmek kliséit. De ezt úgy teszik, mint senki más. Számomra nincs ennél szórakoztatóbb, frissebb animációs sorozat jelenleg. Mondjuk a humora elég sajátságos, de ha az első rész bejött, akkor a többi is be fog, ha pedig az sem, akkor nem érdemes erőltetni, végig olyan marad, csak még olyanabb.

Ha engem kérdeztek, halványlila dunsztom sincs, miről is akart szólni ez a film. Ez egy zagyva, kaotikus történet, ahol hülyének érzi magát a néző, és ráadásul olyan hosszú, hogy már elfelejted az elejét, mire a végére érsz. És ha mondhatom ezt: a maszkmesterek se tudnak csodát tenni, a rasszcsere egyáltalán nem volt hihető. A CGI korában?

Az utazó az év egyik legnagyobb filmes csalódása volt, teljesen érthetetlen volt számomra, hogy vállalhatták be ezt a filmet olyan színészek, mint Depp vagy Jolie. Ilyen borzaszót forgatókönyvvel nem tudom, mikor találkoztam utoljára, megnéztem, mert kedvelem a főszereplők egyéb filmjeit, de nagy kár volt érte.

Na, hát egészen jól szórakoztam ezen a filmben. Volt ebben minden, de igazából nem sok maradt meg belőle. Nem az a fajta, amit túl lehet agyalni. Egyszer megnézi az ember és ennyi. Sajnos.

Próbáltak minél több hatáskeltést belezsúfolni ebbe a filmbe, viszont ennek az eredménye az lett, hogy nézőként csak kapkodtam a fejem. Alighogy lecseng egy jelenet, amelyben valamilyen hangulatot, vagy épp csak egy konfrontációt próbálnak megragadni, már jön is a másik. A kevesebb több lett volna.

Asylum/SyFy, mit is mondhatnék? Nagyjából egy oldalnyi forgatókönyvet, ha kinézek belőle, színészi játék semmi, következetesség megint semmi. Trash a javából, szóval ha ebben találsz valamit, akkor nagyon széles spektrumon tudod a mozgóképet befogadni.

Jaj, hát ez nagyon aranyos film volt, amit bármikor meg tudnék nézni újra. Abszolút ideális családi mozizáshoz. Kedves kis, izgalmas történet egy nagyon aranyos kutyusról. Imádtam! :)

Nagy nagy kedvenc...imádom az első perctől az utolsóig, akkoris ha állatira hosszú. Egyébként a kedvencem a régi verzió, Emma Thompsonnal és Keanu Reeves-szel...