Meglepő volt számomra, hogy a film, annak ellenére, hogy a 20. század elején készült, foglalkozik valamilyen szinten a szexuális zaklatás témájával a munkahelyen. A női főszereplő is egy feminista modell lehetne, hiszen egyedül vezeti a gyárat és nyilvánvalóan megvan minden képessége hozzá. Csak akkor válik üresfejű, csacsogó kislánnyá, amikor feltűnik a színen a férfi, akibe szerelmes.
Hát, ez a film is megérkezett. Már korábban is érezni lehetett, hogy Woody Allen már rég eldurrogtatta az össze ötletét, megcsinálta az összes filmet, amit meg akart csinálni. Szeretném azt mondani, hogy ez a film legalább egy jutalomjáték lenne, de sajnos nem. Kimért és sablonos, szinte minden perce kiszámítható, bár azt le kell szögezni, hogy a hangulata piszok jó.
Hallottam, hogy máris a Ház, amit Jack épített című film ikerdarabjának tekinthető Az arany kesztyű. Szerintem ennél kevésbé komolyabb alkotásról van szó. A rendező érezhetően próbált belecsempészni némi kedélyeskedést a filmbe, de szerintem ez nem tett annyira jót neki, ha ezt az utat választotta, szerintem kevésbé gore-ra kellett volna venni a figurát.
Kellemes hangulatú film, amolyan családi filmezéshez éppen ideális lenne, ha nem volnának kétségeim afelől, hogy a család férfi tagjai igazán élvezni tudnánk a filmet. Persze ezzel nem azt akarom mondani, hogy határozottan csajos film lenne, csak épp talán egy kicsit túlságosan melodramatikus
Elképesztően ütős hangulatú film, az már egyszer biztos, ráadásul engemet a képi világa is teljesen bedarált, a koncepció valahol mégis ott bicsaklott meg nálam, hogy mivel annyira műfaji klisékből építkezik a sztori, hogy a cselekmény végül egyre inkább kiszámítható lett. Jól összerakott film A gyászoló asszony titka, de annyi biztos, hogy szerintem ebből nem lesz kultfilm.
Ja, hát valahogy pont így képzeli az ember, ha egy francia vígjátékról van szó. Nem csupán a cím miatt, ez a történet gyakorlatilag elpuffogtat minden klisét a francia filmekkel kapcsolatban, amit csak el lehet. Ez persze nem válik terhére a filmnek, vagyis nem ez válik terhére, hanem talán inkább a már sokszor látott és hallott párbeszédek és szituációk. Egyszer meg lehet nézni, de szerintem a középszerűségen sosem fog túllendülni.
Alapjában véve mindig is kedveltem a történelmi filmeket, de szerintem ez itt becsapós, inkább mondanám egy jól megírt kosztümös alkotásnak, és ezzel semmi gond nem lenne, ha nem próbálná magát ennél többnek láttatni magát a film. Persze mindettől függetlenül egyszer érdemes megnézni, csak épp fenntartásokkal fogadnám mindenki helyében!
Amióta tudom, hogy érkezik a film, nagyon vártam, és szerencsére egész jól is sikerült. Nézőként gyakorlatilag mindent megkaptam, amit csak elvártam a filmtől. Pokolian látványos és pörgős, és még egy kis morális mondanivaló is belefért. Egyszerűen imádtam!
Nagyon elgondolkodtató film, bár megvan a cselekmény maga sajátos dinamikája, de érdemes türelmesnek lenni. Nem kell sok, ezt leszögezném azért. :) Minden esetre szerintem Vigo Mortensen ezzel az alakításával egy új szintet lépett. Igazán emlékezetes volt.
Ha valamiért érdemes megnézni, akkor talán csak a hetvenes évek hangulata miatt, abszolút jól működik ebből a szempontból a film, de a sztori teljesen felejthető, sőt, megkockáztatom, hogy sokunknál nem is lépi át majd az egyszer nézhető kategóriát.
Nem ez a legrosszabb film, amit valaha életemben láttam, de azért nem mondanám azt se, hogy érdemes lenne megnézni. Nagyon unalmas egyszerűen. Nagy kár, mert szerintem van potenciál a koncepcióban.
Eléggé el van nyújtva, szerintem. Mert ehhez képest számomra szinte csak az első egy óra után kezdett érdekessé és izgalmassá válni. Máskülönben nekem nagyon bejött a főszereplő stílusa karaktere.
Ez a film engem teljesen letaglózott, az apróbb hibák ellenére szerintem hihetetlenül ütősre és hangulatosra sikeredett. Nagyon szép a képi világa, ugyanakkor olyan feszültséget tud teremteni, amely még sokáig ott marad az emberben.
Bevallom, egy kicsit többet vártam volna tőle, valahogy olyan hatásvadász volt egy kissé a sztori, és az alakítások is egy picit hiteltelenek voltak. Hát, nem tudom, talán még így is azért korrekt film.
Nehéz erről a filmről igazán nyilatkoznom, szerintem egynek elment. Bár a történet semmi eget rengető és a karakterek közti konfliktusok is eléggé könnyen oldódnak, így egy sima egyszerhézhető kategóriába tudnám sorolni.
Egy jó humorú, könnyed német vígjáték, amely egyáltalán nem komolytalan. Nagyon is megvan mutatva a cselekmény vicces és árnyaltabb oldala egyaránt. Mind emellett pedig remek a hangulata. Nekem nagyon bejött és csakis ajánlani tudom.
60 Családi ölelés (2015)