ringololol

Egy szó: atmoszférikus. Kicsit olyan, mint ha éjszaka sétálnál egy elhagyatott gyárudvaron – megnyugtató, mégis melankolikus. Sajnos néhány karakter nekem csak díszlet volt, nem éreztem a mélységét. De ezt leszámítva a vizuál, a hang és a tempó összevágott.

Egy gyengébb Robert de Niro főszereplésével készült, mára már sablonosnak mondható gengszerfilm. Vannak ennél rosszabb filmek is.

Imádom, ahogy a sorozat újraértelmezi a mentális egészség témáját. A karakterek fejlődése inspiráló, és a helyszínválasztás is telitalálat. Egyedül Masha motivációi maradtak számomra homályosak.

Lélegzetelállító élmény, szerintem csodálatos film lett az Akkord.

Rég láttam ennyire szörnyű filmet, ami minden fronton megbukott a szememben. Én az ilyenektől kifejezetten szenvedek, de ha valaki jót tud röhögni az ilyen kínos sz*rokon, annak tudom ajánlani - mert ezen bepisiltek.

Meglepő volt Cavillt egy ilyen szerepben látni. Szerintem jól áll neki a vígjáték, bár Cenával szerintem annyira nem mutattak jól együtt a vásznon.

A jó vágás javíthat egy gyenge forgatókönyvön, de még a legjobb vágó sem tud megmenteni egy olyan kusza, összefüggéstelen összevisszaságot, mint ez. Egy óra elteltével még mindig azon tűnődhetsz, hogy kinek is kellene szurkolnod.

A három főszerep mindegyike teljesen kidolgozott, és érdekes lehetőségeket kínál a színészeknek. Ez a pszichológiai karaktertanulmány több mélység látszatát kelti, mint amennyivel valójában rendelkezik.

Nekem alapvetően tetszett, de Hewitt alakítása nagyon lehúzta az egyébként tehetséges gárda munkáját.

Engem az alapfelütésnél elvesztettek: ki találta ki ezt a történetet a 2020-as években? Ki gondolta, hogy ez bármeddig is hiteles lehet, akár egy pillanatra is? A romantikus filmeknek az lenne a lényege, hogy tudunk azonosulni valakivel, bele tudjuk magunkat élni a romantikába és a szerelembe, de ez... ebbe nem igazán lehet, nem?

Furcsa film. Egy nagyon felszínes témát boncolgat, amivel nagyon mélyre lehetne menni, de pont ott rontja el, hogy csak a felszínen marad. Kár érte.

Cuki kamaszfilm, ami akár felnőttként is szórakoztató lehet, csak ne nézzük együtt a kamaszkorú gyerekkel, mert úgy már nem olyan élvezetes.

Szokatlan és bizarr az alaphelyzet, ami hangulatában engem egy kicsit a Pusszantlak, drágám-ra emlékeztet, és ez inkább bók, mint sértés.

Nagyon jól szórakoztam rajta, szerintem egy vígjátéktól nem is vár többet az ember. Egyre közelebb kerülnek a szívemhez a francia komédiák, életszerűek, viccesek, szinte repül az idő, miközben nézem őket.

Felfoghatatlan számomra ennek a sorozatnak a sikere, olyan, mint a Barátok közt, sose lesz vége, mindig jön egy újabb konfliktus, amire újabb epizódokat lehet építeni. Nem szeretem, ha valaminek nincs eleje és vége.

Kettős érzések kavarognak bennem, én személy szerint nem vagyok annyira elájulva a filmtől. Úgy is mondhatnám, hogy a sztori nem fogott meg igazán, számomra nem több, mint egy újabb képregényfilm, na de ami Phoenix alakítását illeti, az valami zseniális. Egyértelműen Oscar esélyes, remélem, meg is kapja.

Nekem egy kicsit hiányérzetem van a mese megnézése után. Nem tudom, egyszerűen csak olyan tucatfilm, és szemmel láthatóan magába az animációba sem fektettek túl sok energiát. Számomra zavaró is volt a karakterek megformálása. Összefoglalva, szerintem nem veszít sokat az, aki egyszerűen csak kihagyja ezt a mesét.