Az Amerikai história X hírhedt erőszakosságáról és szélsőséges jeleneteiről, de egy ilyen témáról nem is hiszem, hogy lehet finoman beszélni. Ez a film azok közé a mozgóképek közé tartozik, amiket egész egyszerűen nem jó nézni, hallani és befogadni - egyáltalán tudni, hogy van ilyen. Az erőszak viszont mégsem csúszik át öncélúba, mert a történet elbeszélése szempontjából igenis fontos, hogy a néző komfortzónájába másszon bele a cselekmény - kérdés, hogy aki ezt nem bírja, az ne nézze meg.
Randall Wallace arra vállalkozott ezzel a filmmel, hogy bemutatja a háború embertelenségét, és azt, hogy ezt az embertelen háborút valójában húsvér, érző emberek vívták. A katonák lelki vívódásai nagyszerűen kerülnek megjelenítésre. Mel Gibson alakítását külön kiemelném, példamutató tiszt, karakán ember. A karaktere jól ki van találva a színész pedig hitelesen játszotta szerepét. A háborús filmek kedvelőinek biztosan tetszeni fog ez az alkotás.
Ez egy egész jó kis sorozat lehetne, ha nem idétlenkedné el folyton saját magát. Így nem tudom komolyan venni, egyszerűen nem vicces. Ráadásul hihetetlenül sablonos, egyszóval nekem nem igazán jött be.
Volt belőle egy erős hiányérzetem, de nem igazán tudnám meghatározni, hogy miért. Minden esetre én nagyon élveztem a filmet, annak ellenére, hogy a cselekmény nem valami izgalmas, de legalább az alakítások jók.
Nem igazán értem, hogy Hollywood miért csak azokat a drámákat kedveli, amiben van valami heroikus, vagy legalább megpróbálnak belegyömöszölni valami heroikusat. Ebben a filmben egyébként minden rendben lenne, mert jók a képek, korhű a hangulat, a színészekről meg nem is beszélve, erre sikerül kihoznia rendezőnek valami nagyon erőltetett dolgot, amit megpróbál meghatónak eladni - és egész egyszerűen nem megy.
Csak a nyáron jutottam hozzá, mert annyi helyen olvastam már róla, hogy azt éreztem muszáj lesz bepótolni az elmaradást. Ugyan a sorozat ma is teljesen megállja a helyét, de az biztos, hogy a maga idejében forradalminak számíthatott, ráadásul mivel nagyon friss még az élmény, kicsit elfogult is vagyok. Nem tudom, hogy ez minden idők legjobb drámasorozata vagy sem, de abban biztos vagyok, hogy egy komoly jelölt.
Al Pacino és Johnny Depp színészi játéka fantasztikus. Teljesen elhittem mindent, főleg hogy tényleg megtörtént. Feszültséggel teli krimi, és az a durva, hogy vannak pillanatok, amikor nem tudom, hogy kinek szurkolok. Iszonyatosan nehéz lehetett mentálisan feldolgozni, hogy közben összebarátkoztak. Nagyon kemény pszichológiai játék a beépülés, rengeteg hidegvér kell hozzá. Szeretem ezt a filmet mert mindent átad erről a korról, meg a szerepek veszélyeiről.
Van mit nézni ezen a kis animációs filmen, aki sok filmet látott, és jó a memóriája, az szinte minden jelenetben találhat egy filmes utalást. Engem mindig feldob, ha egy ilyet találok. Egyébként a történet nem rossz, gyerekeknek készült, de ettől még szórakoztató. Én még mindig várok a folytatásrészre, hátha eszébe jut valamelyik filmes producernek.
Benoît Jacquot kiváló rendező, nagyon bírom, ahogy el tud mesélni egy történetet. Ilyen ízléses sztorivezetést nem látni blockbustereknél, ezért is érdemes megnézni.
Sorolhatnám, hogy mi a gond ezzel a filmmel, de felesleges. Ez egy gagyi szörnyfilm, amit mintha mindig ugyanazok az alkotók készítenének, egyre elborultabb és egyre abszurdabb formát adva az ötleteiknek. Időpocsékolás megnézni, hiszen amellett, hogy a film nem igazán szól semmiről sem, még nagyon rossz is minden szempontból.
Egy nagy hibája van a filmnek: egyszerűen nem lehet kedvelni a főszereplőt. Nem tudom, hogy szándékosan nem akarták-e szimpatikusabbá tenni, vagy így sikerült, de azért valami empátia nem ártana a néző részéről a főhős irányába, az pedig nálam teljesen elmaradt (és nem, nem vagyok szociopata :) ). Vannak benne jópofa poénok, de ez így elég kevés volt. Jóindulattal tudok rá adni 3 csillagot.
Hát, én nem akarok senkit sem megbántani, de én személy szerint sértőnek érzem az ilyen lebutított történeteket, és nem akarok célozgatni, hogy lenne határozottan célközönsége a filmnek, de valahogy mégis zavaró az a tudat, hogy ezt határozottan egy korosztálynak szánták.
Az az igazság, hogy kissé untam a történetet, nem igazán hozott semmi olyat, amit ne láttam volna már. Kicsit kiszámítható és sablonos. De egyszeri nézésre pont megfelel.
Lehet, hogy bennem van a hiba, de ez a film nekem egy kissé kaotikus volt. Nem sok mindent tudtam belőle kibogozni, minden esetre úgy gondolom, hogy egy esélyt még így is lehet neki adni.
Nagyon félelmetesnek tűnt a film már pusztán az előzetesek alapján is, és bár csakugyan van néhány jó pillanata, amikor csakugyan a hideg futkosott a hátamon, összességében engem nem nyert meg magának. Túlságosan is hatásvadásznak éreztem az egészet, annyira kimaxolták a kliséket az alkotók, hogy szerintem semmi újat nem hozott ebben a műfajban. Bár nem állítom, hogy ne lenne érdemes megnézni legalább egyszer, de ez nem az a horror, amit még újra el fogunk szedni a következő években.
Nem értem, miért nem kapott nagyobb figyelmet, pedig igazán remek sorozat. Sajnálom, hogy nem folytatták tovább, pedig még lenne mit kihozni a témából, cseppet sem éreztem, hogy kifulladt volna a sorozat.
Sophie Marceau jobb a kamera előtt, mint mögött, talán ezt a rendezés dolgot nem kéne annyira erőltetni. Persze lehet, hogy ez csak egy rossz próbálkozás volt, és majd legközelebb... mindenesetre A 401-es szoba titka egy felejthető és fárasztó produkció, ami bőven beleesik a kihagyható kategóriába.
92 Amerikai história X (1998)