Az első 9 részre 7/10-et adtam. Érdekes, komoly és megrázó történetet vezettek fel, a szereplők zseniálisak voltak, nálam Pacino egyébként is #1. A 10. rész a "csavarjaival" számomra nem wtf, hanem egyenesen nézhetetlen volt néha, 2/10. Összesen 4/10-et adok az első évadra. Nem látok okot, hogy maradjak a másodikra is.
Nettó történelemhamisítás. Nem is szeretném a szót fecsérelni, az ilyen semmivel sem ér többet, mint például az oly sokak által (általam is) körberöhögött Pozsonyi csata.
Átlagos krimikomédiára számítottam, és részben meg is kaptam. Sokáig semmi különöset nem tud felmutatni, a figyelmet mégis fenntartja, aztán ahogy telik a játékidő, egyre élvezhetőbb szerintem, egyre feszültebb.
Megnéztem az évtized legjobb sci-fijét Legalább is nagyon sok helyen így emlegetik a Coherence-t, ami azért messze áll a valóságtól. Kimondottan szeretem az alacsony költségvetésű, egyhelyszínes, kevés szereplős sci-fiket. A koncepció, bár nem teljesen újdonság, nagyon is érdekes és a néző érdeklődését annak ellenére is végig fenntartja, hogy a megvalósítás sok kívánni valót hagy maga után. Nem tudom, hogy a színészek rosszak, vagy a forgatókönyv, vagy esetleg mindkettő, de én úgy gondolom, hogy egy sci-finek legalább a non-fiction elemei legyenek már teljesen hihetőek. Mármint, elhiszem, hogy a világ bármely pontján lehetne találni egy ilyen nyolcfős társaságot, de egy tudományos-fantasztikus filmet nálam nagyon félrevisz az, ha... több»
Több okból is mély nyomokat hagyott bennem a film. Egyrészt, valamiért sikerült elkerülnöm a Teflon (® by DuPont) perrel kapcsolatos legfrissebb információkat (Wikipédia oldalt frissítse már valaki plíz, mert eléggé félretájékoztat). Másrészt, ha nem igaz történet lenne, akkor is egy nagyon mély thriller-drámáról beszélhetnénk. Utánaolvastam a történetnek, és azt kell mondjam, hogy a lényeget valósághűen adja vissza. A színészek meggyőzőek, különösen Ruffalo zseniális (nem meglepő módon). Nálam így áll össze egy 5 csillagos értékelés.
Írtam volna, hogy ennél már csak 'A mi kis falunk' nagyobb hulladék, de nagyjából egyformán hulladék a kettő, csak itt olyan színészek vállaltak szerepeket, akikből azért többet néztem volna ki. Szóval ez a rosszabb.
Ps.: Lásd az említett sorozathoz írt kritikámat.
Nem szeretném se magamnak, se másoknak (kiváltképp a megboldogult Leslie Nielsennek) azt hazudni, hogy irtózom az alpári humortól meg a fingósviccektől. Nos, kétféleképpen lehet ezt a műfajt csinálni. Az egyik módja az, amikor a film/sorozat a készítők saját beteg elméjének a képzelgéseit, esetleg korábbi tapasztalatait vetíti vissza nézőre. Kusturica például ilyen. Intelligensen mocskos. A másik esetben pedig - mint ennél a szutyvadéknál is - kizárólag pénzhajhászásból valakik általuk egyes társadalmi csoportok, tájegységek, élethelyzetek általuk elképzelt mivoltán viccelődnek úgy, hogy az "alkotásról" messziről lesüt, hogy a készítőinek halvány fogalma nincs a "poénkodása" tárgyáról, vagy... több»
A vizualitása tényleg kreatívabb, mint az Eredeté, de a történet elég üresnek hat számomra, ráadásul néhol logikátlan is. A tökéletes film a témában valahol a kettő ötvözetében lenne.
Egyfajta filmbe ültetett Zimbardo-kísérlet a csordahajlamról és a szekértáborokról, csak itt emberi életek forognak kockán. Sok ilyen pszichológiai témájú filmet láttunk már, ez is érdekesen dolgozza fel a témát.
Kitűnő alapkoncepcióval rendelkező, azonban sajnos felejthető film a felejtésről. A szadista gyilkos szadista gyilkos marad akkor is, ha elveszíti az emlékezetét.
Ha Kubricknál kisebb és jellegtelenebb név rendezte volna, akkor 5 csillag, így 4-et érdemel, mert szerintem kimondottan jó film. Az alapjául szolgáló könyvet nem olvastam, így ahhoz nem tudom viszonyítani. Mindenképp szinkronnal nézzétek, Gálvölgyi zseniális!
Vegyesek az érzéseim. Először is szándékoltan úgy ültem le a film elé, hogy nem fogom komolyan venni, ez be is jött, szórakoztató volt. Másodszor szerintem nagyon el vannak túlozva egyes dolgok és a rossz értelemben, a rock- és metalközösséget ennél intelligensebb módon is ki lehet önparodizálni. A horror elemek legalább dobtak rajta.
Az ilyen filmek menthetik meg Depp karrierjét, nem A Karib-tenger kalózai kismilliomodik installációja. Nem mondom, hogy azt nem szeretem, az első három rész kimondottan jó, viszont Jack Sparrow karaktere önmaga paródiája lett, és sajnos nagyon rá is égett az öreg Johnnyra. Viszont ebben a filmben is bebizonyította, miért szerettük régen annyira.
Megható történet, egy olyan állatos horror, melyben nem az ember az áldozat. A színészi játék meggyőző, a megvalósítás is tökéletes ahhoz képest, hogy egy 1977-es filmről beszélünk.
Klasszikus neo-noir, annak minden elemével. Értem ezalatt azt, hogy már az elején megismerjük a femme fatale-t, és a hozzá tartozó jól ismert férfi karaktereket. Aztán hamar megérkezik a rejtély is, innentől pedig a feszültség végigkíséri a filmet. Aki ismeri a noirok jellemzőit, azt meglepetés nem fogja érni, az egész sötét hangulatú, a képi világ sötét tónusú, néhol mégis túlzóan színes. A karakterek is a megszokott módon el vannak túlozva, szóval nincs új a nap alatt. Jó kis kikapcsolódást nyújt, amit pedig még nem említettem, remek színészgárdát eresztettek össze.
Randal és Dante visszatér Az eddigi (2020) utolsó igazán jó View Askewniverse film. A Shop-stop karaktereit alapvetően más környezetbe és szituációkba helyezi, én jobban is szeretem, mint az "eredetit". Az elődeihez hasonlóan rengeteg szállóigével szolgál ez a film is. Én várom a harmadik részt. :)
75 Vadászok (2020)