A hiányzó kirakós A film nagyszerűen indít, hiszen már az első néhány percben elénk tár egy melegséggel és szeretettel telített anya-lánya kapcsolatot, és rögtön megkedvelteti velünk a szereplőket, vagy legalábbis szimpátiát érzünk irántuk. Aztán elkezdenek fokozatosan egyre megmagyarázhatatlanabb dolgok történni: furcsa tekintetek az emberektől, a tanárnő bizonytalan, már-már megilletődött integetése. Aztán megtörténik a tragédia, a félreértés és a balszerencse láncolatának bekövetkezése. Láthatjuk, ahogy az elején még szimpatikus, keményen dolgozó anya kezdi elveszíteni az uralmat a saját gondolatai és cselekedetei felett. Össze van zavarodva, kétségbeesett, feldúlt, impulzív. Tökéletes ábrázolása a besokal... több»
A tett mögötti agy Nem is tudom, mivel lenne érdemes kezdenem a kommentemet, talán azzal, hogy már a legelején le legyen szögezve, elképesztően vontatottnak éltem meg ezt a filmet. Rendkívül unszimpatikusnak találtam a főszereplőt, a 'bűnöst', a tett mögötti agyat alakító hölgyet. Idegesítő volt, ahogy az összes férfi, akivel találkozott, azonnal megtett volna érte akármit, még ha ez a saját életük fenekestül való felforgatását vagy eldobását jelenti is. A legborzasztóbb pedig az az egészben, hogy miután a lány sötét titkai elkezdtek napvilágra kerülni, és a nyomozónő már teljes mértékben átlátott rajta, és feltárta az igazságot a másik gyanúsított számára, a férfi még akkor is védte a lányt, hiába volt egyért... több»
Ha őszinte akarok lenni, a leírás alapján nem ilyen típusú filmre számítottam. Azt hittem, egy mély és megható másfél óra előtt állok, ami arról fog szólni, hogy egy özvegy mennyire szerette a férjét, és érte akarja lefutni a maratont a lányai segítségével, ezért mély döbbenettel tapasztaltam, hogy egyáltalán nem ilyen jellegű filmről és cselekményszálról van szó. A maga műfajában nem egy rossz film, de kiemelkedőnek sem titulálnám. Picit túl soknak éreztem benne a drámázást és a panaszkodást, de a magyarokról úgyis azt állítják, hogy szeretnek szenvedni, szóval lehet, ennek volt köszönhető. Összességében egyszer nézhető alkotásnak tartom, amiben vannak vicces vagy megmosolyogtató jelenetek,... több»
72 A legutolsó csepp (2025)
A film nagyszerűen indít, hiszen már az első néhány percben elénk tár egy melegséggel és szeretettel telített anya-lánya kapcsolatot, és rögtön megkedvelteti velünk a szereplőket, vagy legalábbis szimpátiát érzünk irántuk. Aztán elkezdenek fokozatosan egyre megmagyarázhatatlanabb dolgok történni: furcsa tekintetek az emberektől, a tanárnő bizonytalan, már-már megilletődött integetése. Aztán megtörténik a tragédia, a félreértés és a balszerencse láncolatának bekövetkezése. Láthatjuk, ahogy az elején még szimpatikus, keményen dolgozó anya kezdi elveszíteni az uralmat a saját gondolatai és cselekedetei felett. Össze van zavarodva, kétségbeesett, feldúlt, impulzív. Tökéletes ábrázolása a besokal... több»