Minden szakmai érdeme mellett a legjobb benne az, hogy elképesztő derű és életöröm árad belőle, miközben cseppet sem válik érzelgőssé. Láthatóan szeretettel fordul a karakterei és a nézője felé is, ezt pedig olyan jó fej és őszinte módon teszi, hogy lehetetlen nem viszontszeretni. több»
Az első Sherlock Holmes-mozinál nagyon lehetett érezni, hogy Guy Ritchie bizonyítani akar, ellenben az Arthur király – A kard legendáját a rutin működteti. Nincs benne olyan dramaturgiai geg, amit csak egyszer lőne el a rendezője, nincs egyetlen olyan momentuma sem, ami igazán megdöbbentené nézőjét. Így, valódi ihletettség hiányában az epikus moziélmény elmarad. De még így is bőven cool! több»
Mindent összevetve tehát a Hogyan legyél latin szerető rácáfol az előítéletekre, ám sokkal ütősebb is lehetett volna, ha nem próbál minden komédiaklisét belesűríteni, ha 20-25 perc hiányzik belőle, és ha több jó poén kerül a képletbe. Így egy korántsem ciki, és könnyen fogyasztható, de a rekeszizmokra nem túl veszélyes szösszenet lett az eredmény. több»
Mindent egy anyáról, avagy Pedro Almodóvar visszatért az érzékeny, érzéki, viharos lelkű nőkhöz – akiket nagyon szeret, s ők is nagyon szeretik őt. Jók együtt. több»
Ha azt mondanám, csalódást keltő A galaxis őrzői vol. 2, nem lenne igaz: 136 percre pompás szórakozás, – habár a kisgyerekes olvasóknak üzenném, az első részhez képest a pikáns poénok számát megduplázták – nem fogja a sorozatot elsüllyeszteni, de érdemben nem ad többet az első részben látottakhoz a narratíva továbbfűzésénél. több»
Annál a sajnálatos helyzetnél, hogy nem nagyon készülnek teljesen fikciós magyar mozikrimik, csak az a fájdalmasabb, ha olyanok készülnek, mint amilyen ez a film. több»
Nem, a film címe nem egy katasztrófafilmet rejt, hanem egy igényes bohózatot. Rendezője, a román Nae Caranfiltől ez nem túlságosan meglepő: ő nem tartozik az új hullám társadalomkritikus drámákat szállító rendezők csoportjához, mindig is a maga útját járta. több»
60 Ó, anyám! (2017)