Mindenesetre az elégedetlen hangok ellenére a Trónok harca 6. évada még a három kissé lassabb rész ellenére is az egyik legkiegyensúlyozottabb tudott lenni az eddigi 6 közül, olyan eseményekkel, amelyeket már régóta vártunk, vagy amelyek mellbevágó meglepetést okoztak. több»
Annak ellenére, hogy nem egy megkerülhetetlen darab, mindenképpen érdemes azoknak próbálkozni vele, akik csak egy kicsit is kaphatók a réteg filmekre.
8.5/10 több»
Csakúgy, mint szereplői világa, az Equals is rettentően mesterkélt és steril: hősei szerelmének jelentősége csak a környezetükkel kontrasztban érzékelhető, a valódi világban élő átlagember számára viszont a látottak egyszerre sótlan és giccses leképezését adják egy romantikus kapcsolatnak. 6/10 több»
Hintsch György remek kis vígjátékot rendezett, nem véletlenül volt nagy sikere egykoron, még ma is remek kikapcsolódást tud szerezni a nézőjének. Az édes élet és a magyar rögvaló közötti különbség nagyon látványosan bemutatásra kerül a filmben, úgy szórakoztat, hogy közben el is gondolkodtat, ami a vígjáték műfajában nem mindennapos jelenség. Egyszer mindenképpen látni kell! több»
Michael Apted jó, de nem kiváló rendező, és ebben a filmben sem hazudtolta meg önmagát, szép, értelmes és érzelmes, de mégsem kiemelkedő alkotást tett le az asztalra. A képek gyönyörűek, a forgatókönyv tisztes iparosmunka, mégis elősorban a színészi játéknak köszönhető, hogy még ennyi év után is meg tudja érinteni a nézőt ez a különleges hangulatú film, amelyről méltatlanul kevés szó esik. 7/10 több»
Mike Flangan láthatóan nem akart újra meg újra ugyanolyan horrorfilmeket gyártani, így más műfaji összetevőket is belekevert az új filmje képletébe... és ez az innováció szerintem egyáltalán nem baj, sőt! 8/10 több»
...Szóval egyelőre egy bizalommal teli 7/10-es lett a végeredmény. Feelgood sorozatból amúgy is kevés van a tévében, ami meg van, az általában elkaszálódik. Konkrétan a 2013-as Camp óta nem volt igazi nyárra való feelgood sorozatom, szóval legyen bármilyen rossz, nézni fogom, de azért bízom Cameron Crowe-ban, hogy kijavítja a pilot csorbáit. több»
...Bryan Sipe forgatókönyvíró mintha nem rendelkezett volna határozott mondanivalóval az általa felvetett gondolatok kapcsán, ugyanakkor a Demolition az típusú produkció, amelyben az út is van akkora élmény, hogy nem is feltétlenül szükséges célhoz érnie. Ezzel természetesen nézői jelentős részénél sem fog betalálni, de úgy vélem, főhőséhez hasonlóan maga a film is egy kis erőfeszítést igényel részünkről, hogy igazán szerethessük. 8/10 több»
A Tíz kicsi katona tehát "egyszerű" krimiként, valamint Agatha Christie-adaptációként is megállja a helyét, mert egyfelől a mostanság újra szavatos gondolatokat friss keretek között tudják tartani (annak ellenére, hogy a sztori 1939-ben játszódik), másrészt a Christie-i hagyományokat figyelembe véve nem próbáltak meg túlzottan vérbő képsorokat erőltetni a műbe, hanem kimért pontossággal vázolják fel a karaktereket, és a történet mögött álló mozgatórugók feltárását. A finálé előkészítése, valamint a lezárás pedig egyszerűen zseniális, bár narrációval talán még ennél is nagyobbat üthetett volna. Valahogy így kell úgy adaptációt készíteni, hogy az ne pénzhajhász maszlagnak tűnjön. több»
A függetlenség napja második része tehát eleinte a kedves, szórakoztató bárgyúság helyett csak az igénytelen idiótaságot hordozza magában, azonban mint egy 20 évnyi rozsdásodás után újjáéledő gépezet, egyre jobban magára talál. A stáblista kezdetén már újra az a mosoly ragyogott az arcomon, ami az első rész során végig. Kevés ez ahhoz, hogy azt mondjam, élveztem a produkciót, de legalább a végeredmény annyira nem fájt - aki viszont a nosztalgiát keresi, az szokás szerint jobban jár az eredeti újranézésével. több»
92 Trónok harca (2011)