10/3 A Micimackó: Vér és méz filmeket már megelőzte egy gyilkos Pinokkió '96-ból! Életemben nem hallottam róla, pedig bújom a rossz filmek listáit. Micsoda meglepetés.
A jeti bosszúja után Pinokkió is bosszút állt, bár a filmből ki sem derül egyértelműen, hogy valóban ő áll-e a huncutkodás hátterében.
A film végi 5 perc és Pinokkió „MEGHAAAAALSZ!!” kiáltozása miatt megér 10/3-at. Emellett pedig van benne egy jó kis zuhanyzós jelenet is.
Egyébként nem ajánlott alkotás, mert eseménytelen, és baromi unalmas.
10/6 Maratonunk 3. állomása A jeti bosszúja. Önmagában az, hogy bosszút forral a Jeti, valószínűsíti, hogy érző, gondolkodó teremtményről van szó.
Ezt Jetink – azaz a csapzott szőrpizsamába bújtatott statiszta – nem érzékelteti megfelelően, hiszen morgáson és bakkecskeszerű ugráláson túl nem sok egyebet prezentál. Főleg nem áll bosszút.
Szórakoztató, de a végére már roppant idegesítő trash, amit jó szívvel ajánlunk mindenkinek.
10/1 A pók markákban – ismét egy felejthetetlen magyar cím, különösen azért, mert egy póknak nincs is marka.
Ha nem láttunk volna 151 trash filmet az elmúlt két évben, azt mondanám, ez a legrosszabb film, amit életemben láttam.
Borotvahabból és orvosi gézből készült pókhálóktól és vetített pókoktól kéne rettegni. A gonoszok terve és az egész cselekmény teljességgel értelmezhetetlen. Még röhögni is nagyon nehéz rajta, pure időpocsékolás. A trash kedvelőket és a tisztességes embereket is óva intem a megtekintéstől.
10/3 Indul a XIV. Világrekorddöntő Trashmaraton!
14 film egymás után. Természetesen mind rossz! Biztos vagyok benne, hogy ezzel rekordot döntünk.
A Börtönhalál című remekmű az elviselhetetlenség szintjét súrolja unalomban és színészi játékban. Viszont van benne egy-két halálra áramozás és egy szétrohadt börtönlakó szellempofa, ami emeli 2 ponttal a színvonalat.
10/6 Az év első nagy csalódása, mert míg az első két rész szinte kibírhatatlanul feszült és hangulatos, itt egy teljesen érdektelen dráma és egy unalmas sztori került terítékre.
Sokkal érdekesebb és jobban azonosulhatóbb karakterek kellettek volna ahhoz, hogy működjön a mélynek szánt drámaiság, illetve a szörnyeket is annyit mutogatták, hogy a közepe felé már teljes közönnyel álltam hozzájuk. Kiveszett az előző filmek misztikuma a szörnyek felé.
A jump scare-ek szintén idegesítőek: nem nagy kunszt besz*ratni valakit egy teljes csendből hirtelen előugró szörnnyel... Ne már. Ennél sokkal magasabb a szint az előző részekben.
Viszont az a kevés horrorelem és izgalmas jelenet (amiből sokkal több kell... több»
10/8 Még egy európai horror, amiben úgy hullanak a gyerekek, mint a legyek.
A kézi kamerás horrorok egyik alfája ez a sorozat. Kevés olyan found footage készült, ami ennyi részén keresztül szállítja ugyanazt a színvonalat. Abszolút elsőrangú.
10/7 Mi az, 57 perces és kézi kamerás? A tökéletes film! Kényelmesen végigülhető, nem igényel nagy erőfeszítést.
Ripityára f*stam magam rajta, pedig elméletileg már láttam valamikor. Baromi hatásos, és külön öröm, sikerült kiküszöbölnie a gagyi kézi kamerás kliséket.
Ritka az olyan film (főleg found footage), ami ennyire fenn tudja tartani a feszültséget. Meg kell becsülni ezeket az alkotásokat a tengernyi gagyi között.
A magyar címért letöltendő börtönbüntetést szabnék ki (sok más filmcímmel egyetemben).
10/4 Nem tudom, minek erőlködöm még mindig ezekkel a kézi kamerásokkal... Talán mert szép időket idéznek, amikor más dolgom sem volt, csak a szobámban nézni laptopról minden horrort, amit csak találok.
Ezt a filmet a jobb found footage-ek közé sorolják, pedig semmi érdemleges nem látszik benne, nem félelmetes, nincs katarzis. Semmi igazi nagy hűhó nem történik, vagy derül ki az ügy végére járva. Egy érvet sem tudok amellett felhozni, hogy miért érdemes megnézni. Mondanám, hogy egyszer nézhető, de azért nem lenne igaz, mert számtalan film van, amit sokkal érdemesebb megnézni helyette.
10/4 9 évesen biztosan imádtam volna, és másnap a nagyszünetben mindenféle pörgőrúgásokkal nyírtuk volna ki a szörnyeket, de későn jelent meg hozzá. Teljesen komolyanvehetetlen szerintem felnőtt fejjel. Folyamatos menőzés az egész, papírjelmezekben. Matt Damon a hős, aki belibben a kínai seregbe, és mindent megváltoztat, mert eddig senkinek nem jutott eszébe, ami neki, és nincs egyetlen másik arc sem, aki nála királyabb lenne... Nézeti magát a film egyébként, de annyira kretén, hogy 5 percenként ledob a hangulatról.
10/3 Egész jól indul – úgy éreztem, tökéletes péntek esti, félálomban süppedős, teljesen felejthető horrort találtam, és megörültem. Az első húsz perc még hozza ezt a szintet, egész jól el lehet flesselgetni rajta, de utána olyan fárasztó, cringe őrületbe csap át, hogy kifejezettem kellemetlen élmény nézni, de nem azért, mert olyan nyomasztó, hanem, mert olyan ciki. Elviselhetetlen színészi alakítások, csapnivaló sztori, nulla feszültség, unalom, nevetséges jelenetek. Szóval a végére marad egy kellemetlen élmény, amit alig vársz, hogy elfelejts.
10/2 Megkockáztatom, hogy ez a leghitványabb found footage horror, amit életemben láttam. Pedig eszméletlen sok megvolt a '10-es évek elejétől mostanáig. Dögunalmas, értelmetlen, idegesítőek a karakterek, nem szól semmiről, nem történik semmi, és még egyszer leírom, hogy dögunalmas, hogy még inkább távol tartsalak. Sokat segített volna az is, ha a trailer nem lövi le a poént, és meséli el a teljes sztorit. 55 perce tartott a film, mire elért odáig a cselekmény, amit a trailer első 15 másodperce leleplezett.
Csak azért nem 1 pont, mert néha, egy nanomásodpercnyi gondolatfoszlány erejéig átérezhető némi hangulat.
10/10 Sorozat, amit kb. 8 éve minden évben újranézünk. Kívülről tudjuk, mégis mindig hülyére röhögjük magunkat, és tombolunk a főcímdalra. Imádom, és alig várom, hogy jövőre újra lássam.
Bámulatosan jó korrajz egyébként, és magában hordozza a magyar néplélek sava-borsát.
10/8 Rohadtul megéri odafigyelni a dél-koreai horrorokra. A The Wailing is eszméletlen nagy dobás volt, most pedig érkezett a semmiből egy újabb adag tutiság. Szép, kerek történet, érdekes csavarral és kulturális különbségekkel. A kicsit bő lére nyújtott játékidő mellett is nagyon élveztem.
A „nem félelmetes horror” az új kedvenc zsánerem. Sokkal jobb, ha felesleges ijesztegetés helyett (minek erőltetni magukat nálam) inkább hangulatot teremt a film, és elmesél egy enyhén para történetet. Nem kell gagyi rémpofa, olcsó trükkök, csak intelligensen kivitelezett történet.
10/7 Elég nagy visszaesés az első részhez képest, ez az epizód tulajdonképpen egy egyszerű B film, szép effektekkel. Hiányzik belőle az első részbe belevitt valamivel mélyebb tartalom és az idézhető jelenetek. Viszont még így is hangulatos, látványos akciófilm, ezért egy korrekt 7-es.
10/10 Olyan jó a rendezés és a hangulat, hogy gondolkodás nélkül húzom be rá a 10-est. Nagyon hasonlít a Terrorbolygóra, aminél szintén azt érzem, mintha konkrétan nekem készült volna. Totálisan az én ízlésemet szolgálja ki mindkét film. Ez van, a sz*r filmeket szeretem.
Viszont a Tarantino-féle kegyetlen, pszichére ható erőszak olyan szintet képvisel, ami nekem már túl sok. Emberünk biztos, hogy régen csücsülne már, ha nem adatik meg neki a filmrendezés lehetősége.
10/7 Gagyi 2000-es évek B horrorra számítottam vasárnap esti pihenésként, ehelyett nagyon meglepő módon egész korrekt, pörgős, feszült thriller lett belőle.
Tök jó volt. Hiába nem nagy újítás a téma, teljesen élvezhető thrillert dobott össze Nimródunk.
10/9 Petíciót indítok, hogy hivatalos mértékegységgé tegyük a 2000 csöcs anyatejet.
Ha az előző rész 10/10-es, akkor ez 9-es, mert még mindig bámulatosan jó, de egy fokkal elmarad az elődjétől. Nem pontosan tudom, miért. Dementus karakterével nem vagyok kibékülve, és kicsit bő lére lett eresztve a sztori. A befejezés is kicsit sok volt nekem.
De a Mad Max világot bármeddig elnézném, ismét tele van új ötletekkel, verdákkal, karakterekkel az új epizód, emellett eszméletlen látványos is. Teljesen jól kiegészíti az előző részekben felépített világot.
10/8 Ez a film is 50 éves lesz jövőre...
Emlékszem, mikor 9-10 évesen láttam (a jó ég tudja, miért engedték megnézni apámék), rettegtem bemenni a medencébe úszásedzésen, a nővérem pedig azóta is cápafóbiás.
A feleségem nem látta még, gondoltam, itt az ideje nála is kialakítani egy kis cápaiszonyt az egyiptomi nyaralás előtt.
Baromi lassú egyébként (50 év...), de lenyűgöző, hogy 9-10 éves korom óta teljesen emlékeztem az egészre egy nézés alapján. Ez az ismérve a jó filmeknek szerintem.
Külön poén, hogy vagy 10 olasz gagyi cápafilm jelent meg utána az eredeti farvizén elevezve.
10/5 A HALÁLKÁRTYA – Egy cím, amire 30 év múlva ujjongva fognak rátalálni a magam fajta trash fanatikusok. Méltán illeszkedik a Gyilkos magzat, A vérszomjas dada és az Embertelen pók közé.
Annyira sablonos, ezredjére lerágott tucathorror, hogy pont emiatt volt kifejezetten kellemes, komfortzónás élmény a nagyon fárasztó napom után. Kellemesen lelazultam rajta, mosolyogva fogadtam az újabb és újabb „csavarokat”, 10 percenként arra gondolva, hogy legalább 15 filmet tudnék csípőből felsorolni, ami 10-15-20 évvel előzte meg ezt a filmet PONTOSAN ezekkel a panelekkel.
Szóval mint élmény kifejezetten kellemes, pihentető volt, horrorként/filmként viszont harmadrangú Film+ csatornás töltelékmozi.
45 Pinokkió bosszúja (1996)
A Micimackó: Vér és méz filmeket már megelőzte egy gyilkos Pinokkió '96-ból! Életemben nem hallottam róla, pedig bújom a rossz filmek listáit. Micsoda meglepetés. A jeti bosszúja után Pinokkió is bosszút állt, bár a filmből ki sem derül egyértelműen, hogy valóban ő áll-e a huncutkodás hátterében. A film végi 5 perc és Pinokkió „MEGHAAAAALSZ!!” kiáltozása miatt megér 10/3-at. Emellett pedig van benne egy jó kis zuhanyzós jelenet is. Egyébként nem ajánlott alkotás, mert eseménytelen, és baromi unalmas.