10/7 Ezzel együtt megnéztem a rendező összes eddigi munkáját. Azt kell mondanom, emberünk a tökéletes 10/7-es filmrendező. A filmjei nem túl kiemelkedőek, de azért kellően hitelesek és egyediek ahhoz, hogy lekössenek. Emellett mindig eléri, hogy éppen mikor unalomba fulladna a történet, hirtelen kizökkent valami furcsával, vagy jön egy vágás egy teljesen más helyszínről, vagy egészen más jelenettel. Lecsúszott emberi történetek, hétköznapok... De valahogy mégsem tud se jobb, se rosszabb lenni 10/7-nél. Mindig ezt csinálja. Legalábbis nálam. Éppen ezért a Florida Project is egyszer oké, helyenként elgondolkodtató, de semmi kiemelkedőt nem ígérő, hiteles film emberi hétköznapokról... Nagyjából enny... több»
10/1 - Értelmezhetetlen mélytrash Könnyűszerrel kijelenthető, hogy ez a legrosszabb film, amit életemben láttam. Pedig van pár trash cucc a hátam mögött, és ezt is direkt röhögni választottuk. Komolyan mondom, hogy elszomorított ez a film az igénytelenségével. Meztelenkedésből nincs hiány, de az is már ízléstelen mennyiségben fordul elő, túlmegy a határon. Ezenkívül semmi kiemelendőt nem találtam a filmben, gyakorlatilag olyan, mintha nem is egy film lenne, hanem egy elrontott diákdiri kampányvideó. Mintha a forgatáson részt vevő összes ember szándékosan törekedett volna rá, hogy a lehető legrosszabbat hozza ki magából.
10/2 Sajnos várható volt, hogy a Micimackó: Vér és méz után be fog indulni a jogdíj slasher mint új műfaj. Amíg előszörre még vicces volt, ezek a sehonnai bénáskodások már inkább idegesítőek. A Popeye is egy minden kreativitást nélkülöző, pusztán pénzkereseti szándékkal létrehozott csapnivaló fércmű, amiben gyakorlatilag minden rossz. A színészektől a párbeszédeken át egészen olyan apróságokig, mint a fényelés. Egy jó pont, hogy a gyilkosságok szerencsére valamennyire látványosak, ezzel legalább nem spórolt a film. Nem ajánlom megnézése senkinek, még poén szintjén sem.
10/7 Egész végig az volt a fejemben, hogy túlzónak tartom a legjobb filmnek járó Oscart. Aztán a végén, a stáblista legördüléséig csak bámultam magam elé. Az utolsó negyedóra nagyon értékessé tette számomra ezt a filmet.
Azt gondolom, ütős darab, de a témájához képest meglepően felszínes marad. Nem megy bele igazán kényelmetlen kérdésekbe, többről is szólhatna. Viszont a szereplők viselkedése, a jelenetek nagy része (főleg a párbeszédek) rendkívül hitelesnek tűnik. Éppen ezek miatt az Anora a tökéletes 10/7-es film. Lehetetlen jobb vagy rosszabb pontszámot adni rá. Az Oscar túloz szerintem, de ennek ellenére abszolút megérte megnézni.
10/7 Ez egy jó film. Mint sokan, én is többet vártam tőle, de így is kijelenthető, hogy jó. Talán a tempóján és a hosszán csúszik el, nem tudom, mi lehet az oka a közmegítélésének. De még így is jó. Két másik jutott eszembe mozizás közben: A szomorúság háromszöge és a Ne nézz fel! Hangulatában és karaktereiben nagyon hasonló a Mickey 17 is, csak itt sci-fi környezetbe kerültek át olyan egyelőre lehetetlen, mégis rettentő érdekes hipotézisek, amik ezeket a filmeket érdekessé teszik. Ruffalo és Pattinson is hatalmasat alakítanak, Naomi Ackie színésznő nekem viszont továbbra is inkább furcsa, mint szimpatikus. Az év kiemelendő filmjei között lesz a Mickey, de nem az a meghatározó gigászi élmény, ami... több»
10/8 Sokadjára látom, de mindig elfelejtem a teljes filmet, mire legközelebb elém kerül. A jobb vígjátékok közül való, vannak jelenetek, amiken hangosan röhögök a mai napig. Nem egy mély, lélek bugyrait boncolgató mű, de abban, amit vállal, kiemelkedően jó szerintem.
10/5 Most került csak elém ez a 2002-es, viszonylag nagy produkció. Nem mondom, hogy totálisan rossz volt, mert nézette magát. Viszont van benne pár akkora hülyeség, amit csak simán tovább kellett volna gondolnia az alkotóknak. Érződik továbbá, hogy a regény csak egy nagyon kis szelete fért bele a filmbe, ezért sokszor rettentő gyorsan ugrálunk a cselekményben. A korabeli CGI-jal alapvetően nincsen gond, van egy bája a 2000-es éveknek, viszont sajnos ennyi év távlatából azért ledob a kijelzőről egy-két jelenet. Egynek azért teljesen rendben volt.
10/7 Pörgős, egész jó humorú slasher-vígjáték. A többi ünnepi horror mellett bőven van neki hely a polcon, a Valentin-napiak közül pedig a legjobb szerintem. Tetszett a stílusa, a véres jeleneteken pedig nem spóroltak, ez dicséretes. Nyilván nem kell tőle túl sokat várni, de hétvégi öldöklős-röhögős filmnek teljesen elfér, a modern slasherek közé szintén tökéletesen beilleszkedik. Bármikor inkább ez, mint egy ezredik Sikoly epizód. Azt viszont nem értem, hogy miért kerülte így el Magyarországot, ennél sokkal kevésbé ismert filmek is moziba kerültek itthon. Ha ennyire nem látott egyik forgalmazó sem potenciált benne, hogyhogy a vér gagyi, szintén Valentin-napi "Love Hurts" megjelent.
10/2 Olyat még életemben nem láttam, hogy akciójelenet közben percekig, folyamatosan rezegjen-rázódjon a kamera. Így akartak feszültséget teremteni ezek a szerencsétlenek. Ezenkívül semmi említésre méltó nem történik a filmben. Még véletlenül is nehéz lehet ilyen rosszat összehozni. Nem is tudom, mire adok egyáltalán 2 pontot. Semmilyen olyan tulajdonsága nincs ennek a filmnek, ami a teljesen rossznál egy nagyon kicsivel is jobb kategóriába sorolná. Akárhogy töröm a fejem, nem tudok mit felhozni a mentségére.
10/3 10/3-as, ám mégis szórakoztatóan hitvány film, melyben patkányoktól rettegünk, és honfitársunk rendezte. Az animáció szenzációs, illetve beszédes, hogy ilyen sok címen jelent meg hivatalosan a remekmű. A trash kultúra kedvelőinek egyszer nézhető kategória lehet.
10/8 Trash skálán Ennyit lőni egy filmben konkrétan nem is lehetséges. Több jelenetben is perceken keresztül folyamatosan darálnak. Félelmetesen komoly trash. Ordenáré módon röhögtünk a film nagy részén, rendkívüli szórakozást ígérhet annak, aki szereti a nagyon ótvar trash filmeket. Ha nem lenne benne a női narráció és még egy-két dolog, 10/10 is lehetne nálam a kategóriájában. A rendező műveire nagyobb hangsúlyt fogok helyezni. Minden filmje kiborgoktól hemzseg, és ömlik az erőszak. Néha nem is kell ennél több.
10/3 Közel nézhetetlenül ostoba, Michael Dudikoff nélküli béndzsáskodás. Nem mintha a többi rész kiemelkedett volna, de azoknak volt egy jóleső, idétlen bája, és lehetett Dudikoffon röhögni. Ezeket a nindzsákat egyszerűbb elverni, mint egy alvó óvodást. Szinte minden rossz ebben a filmben. Néhány bunyón lehet mulatni, a feka színészt is mindig egy élmény látni, annyira lubickol ebben a szerepben az első rész óta. De összességében f*s.
10/5 Indul a XVI. Trashmaraton! Miután megdöntöttük a világrekordot 14 egymás után nézett rossz filmmel, ezúttal kicsit visszavéve, egy kellemes, 12 tételes listával kényeztetjük agyi idegpályáinkat. A Börtöncsapda egy még éppen befogadhatóan unalmas, de még nem elég rossz film ahhoz, hogy B filmnél lejjebbi polcra helyezzük. Még nem trash, de már nem nézném szívesen. Jean Claude-on, mint mindig, most is jókat lehet derülni. 10/5 B filmes skálán.
10/6.5 Ritkán pontozok fél ponttal filmet, most mégis nagyon nehéz lett volna dönteni. A hangulat, a humor és a trancsír egyaránt el lettek találva, legalábbis az esetek nagyobb részében működnek. A történet és a tempó miatt közepes lett volna számomra, de a többi szempont szerencsére kirántja ebből az állapotból, és egy egész nézhető filmmé teszi A majmot. Kimondottan félelmetesnek egyáltalán nem mondanám, a család apraja-nagyja nézheti. : ) (Stephen King pedig hihetetlen figura: a legapróbb regényeit/novelláit is megfilmesítették már. Most ismét szakít egy óriási nagyot emiatt a pár oldalas kis műve miatt. Irgalmatlan, hogy mikben van a mester.)
10/8 Félelmetesen beteg film, a maga brutál módján elgondolkodtatott nagy kérdésekről. (Szívesen néznék egy statot arról, hogy volt-e bárki, aki a film hatására bekattant, vagy csak elkezdődött benne egy mikrofolyamatot arról, hogy de jó lenne embert ölni. Én néha megijedtem, mennyire szimpatizálok a látottakkal. Ha kicsit pszicho az ember mellé, simán indul utána leölni Kardashianéket, mint Butters a South Parkból.) Sima gagyi vígjátékra számítottam, de annál sokkal több volt. Akinek bejön, annak ajánlom még a Super című filmet, ami pepitában ugyanez.
10/5 Alapvetően nagyon csipázom a skandináv filmeket. Borongós, terápiás, önismeretet igénylő hangulata van a legtöbbnek. Ez is ilyen, de mellette rettentő unalmas szerintem. Nem olyan jók a színészek, és nincs olyan mélyen megírva a sztori, hogy mindazt elhordozza, amire szánták. Ezért drámának felszínes marad, thrillernek pedig klisés. Az összhatás emiatt a még befogadhatónál vontatottabb, és megnézés után kis idővel elfelejtős film lett, ami bár tök jó próbálkozás, mégsem tud olyan erős lenni, mint az elődjei.
10/7 Milyen ártatlan volt a világ, a (mainstream) b*szós film még a Dirty Dancing volt, nem a Fifty Shades vagy a Babygirl. Sok probléma volt akkor is a világban, de ilyen tekintetben mennyivel jobb lehetett abban a korban élni. Miközben nagyon szórakoztató, elég cringe pillanatai is vannak a filmnek, de összességében baromi kellemes élményt nyújt péntek esti randifilmként. Sokszor szappanopera-szerű, sokszor nagyon csajos... De minek írom ezt mind le, rajtam kívül úgyis mindenki látta már korábban? Ha nem, akkor meg nézd meg a pároddal, tök jó!
79 Floridai álom (2017)
Ezzel együtt megnéztem a rendező összes eddigi munkáját. Azt kell mondanom, emberünk a tökéletes 10/7-es filmrendező. A filmjei nem túl kiemelkedőek, de azért kellően hitelesek és egyediek ahhoz, hogy lekössenek. Emellett mindig eléri, hogy éppen mikor unalomba fulladna a történet, hirtelen kizökkent valami furcsával, vagy jön egy vágás egy teljesen más helyszínről, vagy egészen más jelenettel. Lecsúszott emberi történetek, hétköznapok... De valahogy mégsem tud se jobb, se rosszabb lenni 10/7-nél. Mindig ezt csinálja. Legalábbis nálam. Éppen ezért a Florida Project is egyszer oké, helyenként elgondolkodtató, de semmi kiemelkedőt nem ígérő, hiteles film emberi hétköznapokról... Nagyjából enny... több»