Guy Ritchie, a brit fenegyerek olyan csavaros gengszterfilmekkel vált népszerűvé, mint A ravasz, az agy és a két füstölgő puskacső vagy éppen a Blöff. Ritchie rendezései többek egyszerű Tarantino-utánzatoknál (noha sok átfedés van a két mozititán stílusában). Míg a Ponyvaregény és a Kutyaszorítóban posztmodern műfajjátékként kezeli a gengszter-zsánert, addig Ritchie alkotásai "brit suttyóskodással" teszik egyedivé a lokalizált történeteket. Az Egy igazán dühös ember kissé mégis szakít ezekkel a hagyományokkal és jócskán visszavesz a humorból. Ritchie ugyan megtartotta filmjeinek gyakori főhősét, és ismét Jason Stathamre bízta, hogy vigye el a balhét, de a történetet ezúttal egy korábbi, 2004-es francia filmből kölcsönözte. Az Egy igazán dühös ember pedig a tengerentúli remake-ek szokásait követve nagyobb, látványosabb és könnyebben fogyasztható elődjénél. Statham beépített gengsztervezére, egy pénzszállító cég munkatársának adva ki magát, sző komplex tervet egy hatalmas rablás végrehajtására, csak éppen egy családi tragédia lehetőségét nem kalkulálta bele az egyenletbe. Az Egy igazán dühös ember kiváló, stílusos szórakozás az akció műfaj rajongóinak, de Ritchie karrierjébe is jelentős változást hozott.

A hozzászólás cselekményleírást tartalmazhat!

Szerintem ízig-vérig akciódús filmet látunk... A film története nagyon jó. A főszereplő egy pénzszállító cégnél dolgozik, de hiba csúszik, a fia meghal. És ő is. De a film nem ér véget, felépül a főhős, és a maffia segítségét kéri, hogy kiderítse, ki vagy kik. Így nagyon sokan meghalnak a filmben, hullanak, mint a legyek. Nagyon egyszerűnek tűnik a film, a cselekménye túl lett spilázva egy picit. De azért az év akciófilmjéről beszélek. Nagyon jó. Összességében kiváló. 1. akciódráma 8,9X.

Egy fordulatos, de a végére igen csak kiszámítható thriller egy mindig morcos Jason Stathammel. A pénzfutár munka nehézségeit és bonyodalmait már Antal Nimród is feldolgozta, ez ahhoz hasonlóan feszült és akciódús jelenetekre épít. Guy Ritchie egyedi... több» stílusa néha megvillan, Scott Eastwood pedig kellően genya alakítást nyújt, sorsa csak azelőtt nem lesz világos a vége felé, aki Barátok köztön szocializálódott. Nekem tetszett.

Nálunk karácsonyfa-lebontás közben ment, nem volt valami maradandó élmény. Statham itt is összekeménykedte magát, nem volt rossz, de nekem a Szállító-szintet nem tudta hozni. Elég alap sztori, kár, hogy a szexi kicsi Eastwood tetszelgett a rosszfiú s... több»zerepében, a nyávogós Oroszlán Szonja-szinkron nem annyira volt élvezhető, pláne, hogy minden második szava a "basszus". Eléggé gyenguszra sikerült ez most, Ritchie bácsi.

Ahogy telik az idő az ember felett, úgy el kellene gondolkodnia dolgokon... Vagy éppen az ember teljesen egy szemüvegben, azaz egy torzító tükörben nézi magát, és azt hiszi, hogy teljesen jó ez az egész? Nos, tudni kell befejezni a dolgokat, ha így folytatja, teljesen nevetségessé teszi a nevét ő is.

Guy Ritchie az angol maffia- és gengszterfilmek koronázatlan királya, amit igazán jól bizonyít az Úriemberek (Gentlemen, 2019) sikere is, valamint az évek során készített megannyi remek film. A Wrath of Man azonban egy teljesen új irány, egy moderneb... teljes kritika»

Rideg, komor, agyalós és kőkemény akcióthriller. Statham továbbra is jól tud durcásan nézni, de itt aztán végképp. Ezt a filmet talán a tavalyi, Netflixes Bronx c. zsarufilmhez tudnám hasonlítani. Angolul volt szerencsém nézni, elég szikár hangulatot tud hozzá kölcsönözni. A karakterek egytől-egyig rendben vannak. Az akció, ha van, kifejezetten profin van koreografálva, és brutálisan. Üt a film, Statham nagyon jó benne, ténylegesen elhiszed, hogy a szemével seggbe tud rúgni. Ugyan csekély a jó film ebben a szezonban, így nálam ez talán a legjobb film idén. Végre nincs teletolva valami BLM propagandával, agyalós, szikár és jó film. Ritchie előző filmje talán egy cseppnyivel jobban tetszett, talán a stílus miatt, de minőségben ez sem marad alább. 8,5/10