A rajtaütés 2.

A sok év alatt, amióta akciófilmeket nézek, rengeteg kőkemény sztorit láttam, de A rajtaütés 2. (The Raid 2) mind eddig látottnál keményebb. A főszereplő, Iko Uwais korunk legtehetségesebb harcművésze, mondhatni az 1973-ban elhunyt Bruce Lee (Lee Jun-Fan) egyetlen méltó utóda. Ebben a filmben egyszerűen zseniális. Azt azért hozzá kell tenni, hogy a The Raid filmeket csak küzdősport- és harcművészet-kedvelők szeretik igazán, ők azok, akik befogadják a véresebb bunyókat is. A silat nevű, Indonéziában közkedvelt küzdősport ugyanis meglehetősen véres, ráadásul a szúró- és vágóeszközökkel való harc is részét képezi az egésznek. Nos, ebben a filmben kapunk belőle bőven. A központi karakter Rama (Iko Uwais), a rendőrség beépített embere az egyik legnagyobb jakartai maffiájában. Itt azonban, bár elnyeri a főnök fiának, Uconak (Arifin Putra) a bizalmát, egy bandaháború kellős közepébe csöppen. Kiderül, hogy Uco az apja elleni puccsra és valódi hatalomátvételre készül. Csakhogy Rama közbelép, és véres harc kezdődik a banda legjobb harcosai és a legjobb silat-küzdő, Rama között. Villámgyors ütések és élet-halál harc, rengeteg vérrel. Keményebb aligha lehetne. Értékelésem: 80%.

Kár volt elcseszni ezzel a dögunalmas sztorival, mert az a kevés akció és verekedés még ötletesebb és brutálisabb mint az elsőben. Főleg mikor a képen látható két "úriember" egymásnak esik és vagy 10 percen keresztül folyamatosan csépelik egymást, a ... Többvégén pedig teljes vérkészletük a padlóra kerül. De az a 2 vs 1 fight is ott van, mikor móresre tanítja főhősünk a baseball ütős suhancot meg az ácskalapácsos gonosz ringyót. Sajnos az összképet nézve azonban elmarad elődjétől.

Nem tudom egyértelműen az első rész elé helyezni, ahogy a kritikák többsége. Bár tény, hogy a nagyobb költségvetés jót tett a jeleneteknek, melyek még látványosabbak és átgondoltabbak, azonban a film sztorija nem az erőssége. Az alkotók ezen a téren ... Többis fejlődni akartak az első rész "bot egyszerű" cselekményéhez képest, de ezt egy kicsit feleslegesnek érzem, nem volt túl eredeti a történet, nekem egy ilyen típusú filmhez jobban illett a "menjünk be egy épületbe és mindenki verjen szét mindenkit" felfogás. Egy kicsit hosszúnak is éreztem, az utolsó órára azonban valóban eszméletlenül felpörög, egymás után 3-4 olyan akciójelenettel, amilyeneket nem nagyon lát az ember.

Az első rész sokkolóan ütős hatását próbálták meglovagolni és gyorsan legyártottak még egy mozifilmet. Még több harc, még több vér, de a cselekmény tipikus keleti stílus lett. A főszereplő megy és lehentel mindenkit epikus stílusban. Ez megvolt ez el... Többőző részbe is, de ott a Dredd bírós körülmények és a csapat megfűszerezte azt. Többet vártam a filmtől.