Családból is megárt a sok 2: Irány Portugália!

A francia filmvígjátékok forró szívű szerelmeseként és lánglelkű védelmezőjeként csak annyit mondhatok: ez rendkívül gyenge lett. Írom ezt úgy, hogy kifejezetten dafke nézem meg például azokat a műfajba tartozó filmeket, amelyek IMDb-s értékelés 5 al... Többatti. Sajnálatos módon, ez az alkotás szinte semmit – a kivételről majd később – sem hoz a „francia” elemek közül. A poénok kiszámíthatók és gyengék – Benny Hill megnyalná a forgatókönyvírók mind a tíz ujját –, ráadásul a szereplők is kedvetlenek és enerváltak. Az üdítő elem a franciák önkritikája: ez a film a „kolonizáló” franciák tuskóságát állítja pellengérre – korántsem tökéletesen, de legalább ezt szórakoztató módon teszi. Summa summarum: a film szereplői közül leginkább a szamárral tudtam azonosulni, mert másfél órát adtam az életemből ezért a gyenge produktumért.

Nekem már az előző rész is nagyon tetszett. Mindenkinek csakis ajánlani tudom a folytatást!

Lehet, hogy bennem van a hiba, de a francia humor nekem egyszerűen nem jön be. Szerintem aranyos az elképzelése az egész történetne, de, hogy miért volt szükség megcsinálni a folytatást, azt már nem értem.