Bill Hadert, aki Majrénak kölcsönözte a hangját, a Saturday Night Live-os alakítása miatt kérték fel a szerepre.
Az alkotók tartottak tőle, hogy Amy Poehler nem vállalja el a felkérést szinkronizálásra, ám félelmük alaptalan volt.
A szinkronhangok kiválasztásánál fontos volt, hogy az adott hangszínész, de csak a szereplő hangját, hanem lényét is vissza tudja tükrözni.
Hogy kik lesznek a szereplők szinkronhangjai (Amy Poehler, Lewis Black, Mindy Kaling, Bill Hader és Phyllis Smith), azt 2013. augusztusában jelentették be.
2013. augusztusábn hozták nyilvánosságra a film történetét.
2013 februárjában véglegesedett, mi legyen a film címe.
Pete Docter a következő nyilatkozatot tette a filmmel kapcsolatbn: "A legnehezebb kihívás a filmben maga az összehangolás, hiszen párhuzamosan be kell mutatni, hogy mi történik a kislánnyal, és hogy ezalatt mi zajlik le a fejében.[7] A karakterek nagyon dinamikusak, mivel sokáig törtük a fejünket azon, hogy milyenek is legyenek az érzelmek. Végül abban maradtunk, hogy olyan jellegekkel ruházzuk fel őket, ami leginkább jellemzi az adott érzelmet. Nagyon elégedett vagyok a végeredménnyel, mert azt hiszem a film pontosan tükrözni fogja majd, milyen is lehet egy érzelem, ha személyként gondolunk rá."
A film az eredeti tervekhez képest később került bemutatásra, ugyanis megváltoztatták időközben a történetet.
Eredetileg Derű mellett Majré lett volna a történet másik főbb szereplője, ám a rendező lecserélte őt Bánatra.
Az eredeti elképzelés az volt, hogy Derű és Majré elvesznek Riley fejében, együttes munka kell hozzá, hogy visszataláljanak a Fejhadiszállásra.
Még nem erősítetted meg az e-mail címed!
Kérjük, lépj be a levelezési fiókodba és a regisztrációkor kapott e-mailben kattints a megerősítő linkre.
Ha nem kaptál ilyen e-mailt, akkor kérjük, kattints a lenti "Megerősítő e-mail újraküldése" gombra.
