Kék bársony

A minap néztem meg ezt a filmet, amit nem bántam meg. Kicsit elvont, ugyanakkor figyelemfelkeltő és elgondolkodtató is egyben. Az a legjobb az ilyen stílusú filmekben, hogy az agyad nem hagyja a testedet és a lelkedet nyugodtan pihenni, csak a kattog... Többás marad benned, mert mindig van olyan pillanat, ami eszedbe jut a jelenetekről, a karakterekről, vagy éppen a zenéről valami megmagyarázhatatlan, felemelő, ami nem hagy majd békésen nyugodni és keresed rá a megfelelő magyarázatot, vagy csak szimplán behódolsz a filmnek, és meghagyod másnak a megoldást. :) Na és a vége, ami nagyon találó az egész sztorira, ami elhangzik másodjára is a filmben: „Fura egy világ ez.” Hmm… van benne valami. Roy Orbison In dreams betétdalára is érdemes odafigyelni. :))

Már az előre olvasott dolgok után sem keltette fel túlzottan az érdeklődésemet ami végül nem hozott meglepetést. A film egyáltalán nem hozott izgalomba megnézése után se történt meg a csoda, ami igazán sajnálatos.

Eleinte nem tudtam mi fog kisülni belőle, csak sodródtam a jelenetekkel. Az egész film olyan összevissza nekem. A párbeszédek annyira alapszintűek, mintha csak én írtam volna a szövegkönyvet. A színészek sem voltak túlságosan meggyőzőek. Helyenként o... Többlyan volt mintha improvizálnának, máskor meg eléggé túltolták a szerepet. Ez leginkább Laure Dern-re volt jellemző. Annyi biztos, hogy elég túlfűtött hangulatú. A film címét is szolgáltató dal viszont elég fülbemászó. Őszintén szólva én sokkal jobbat vártam. Nem rossz, egyszer nézhető, de semmi maradandó.

Ezt a filmet nem lehet elfelejteni. Annyira nem, hogy most direkt emiatt vettem egy kék bársonyruhát. A bohócos jelenet a legparább, bár az egész nagyon para, úgy ahogy van. Imádtam. Ajánlom.