Kicsikém - Sir Austin Powers 2 (1999)

Általánosságban imádom a kicsit zakkant filmeket, vígjátékokat, de ez már kicsit nekem is sok volt. Inkább gyerekfilm, vagy tinifilm ez. Nemigen lehet komolyan venni a történetet és ez a hugyharsány látványvilág...

Austin Powers kifújt az első résszel. Ez a második már izzadságszagú, erőltetett folytatás, aminek annyi értelme sincs mint az előbbinek. Ott még egy kerek (őrült) történetet láttam a maga időutazós baromságával, de itt!? Annyi a történet, hogy ellop... több»ják a ,,monyóját" és vissza akarja szerezni. Ez komoly? Akadt egy két pillanat, mikor felkuncogtam, de nagyon kevés (vagy inkább sok) mint paródiához, mint vígjátékhoz egyaránt.

A VOX mozimagazin jóvoltából premier előtt láthattam a filmet a Pólus Center Mozi nagy termében. Már-már izgatottan vártam azt az estét; annak ellenére, hogy a film első részéről lemaradtam, bár fontolgattam a megtekintését – azóta természetesen bepó... teljes kritika»

Jó kis pörgős vígjáték, vicces, frappáns jelenetekkel, jó humorral, ahol nem maga a sztori, hanem a kivitelezés a lényeg. Kikapcsol, felpörget, megnevettet

Nem éreztem viccesnek a vicceket, és igazán kalandosnak a történéseket.Mike Myers hát egyszerűen falra tudok mászni tőle,nagyon irritáló egy színész számomra és épp ezért nem is szereti annyira a filmjeit,de úgy gondoltam adok neki egy esélyt,kár volt.

Abszolút a csúcsa az egész szériának, akárhányszor meg tudnám nézni. Mike Myers fantasztikus, bár persze érthető, hogy van akinek nem annyira jön be ez a típusú humor, de annak meg nem kell megnéznie. Aki viszont szereti ezt a műfajt, annak garantált szórakozás.

Igazi klasszikus, az összes poén a monyótól kezdve, az Alan Parsons Projectig megéri a pénzét. Bármennyire őrült is az egész, azért még mindig az egyik legjobb darabja a kétezres évek eleji vígjátékoknak, amikor talán az utolsó jó vígjátékok készültek, azóta eléggé lehanyatlott az ipar.