Szeretet nélkül

Értékeltem a filmet, jó drámának tartom, de nem mondanám, hogy az a fajta alkotás, amit bármikor szívesen újranéznék. Nem egy könnyű darab, kimondottan lassú, de ezt a tempót igényli is. Találó a címe, mivel végig a kilátástalanság és a szeretet telj... Többes hiánya járja át, teljesen egyedi hangulata van. Emellett valamilyen szinten itt is megjelenik a rendezőtől nem idegen rendszerkritika a rendőrség alkalmatlanságának bemutatásával és az ukrajnai politikai helyzet érintésével.

Mély emóciókat kiváltó remekmű, méltán került az öt jelölt film közé. A 12 éves Aljosának – óhatatlanul is kihallgatva a válás előtt álló szülei üvöltözését – azzal a tudattal kell megbirkóznia, hogy sem anyjának, sem apjának nem kell. Anyja valóságo... Többs szörnyeteg, karakterét az anyjától „örökölte”, apja is egy jelentéktelen senki. Négyszemközti beszélgetések helyett mindenki az átkozott okostelefonját birizgálja, a gyerekkel szembeni személyes kontaktus szinte nem is létezik. Belegondolni is szörnyű, hogy mi játszódik le Aljosa lelkében. A rendező, Andrej Zvjagincev magas művészi színvonalon jeleníti meg ezt a helyzetet, amely áttételesen az egész jelenkori társadalomra jellemző. Az utolsó képsorok pedig KO-ként hatnak.

Eszméletlen szomorú és kegyetlen ez a film. Bár a fiú alig játszik a filmben, mégis az ő helyzetébe éltem bele magam a legjobban, de nagyon érdekes az anya helyzete is főleg miután megismerhettük az ő családi körülményeit is. Nagyon tetszett a film, ... Többjól felépített és a hossza ellenére sem untatott, jól átélhető és nagyon megrázó.

Kiváló európai mozi az egyik legtehetségesebb rendezőtől. A feldolgozása és a kamera igen modern, de ami a legjobb, a sztori nem a megszokott amerikai sablonokon épül, tehát teljesen végig izgalmas, megdöbbentő és keserves. A színészek hibátlanul ját... Többszanak, a jelenetek szinte tökéletesek. A filmnek mintha "kábult" hangulata lenne, hasonló mint a Melankóliában Lars von Triertől. Mindenkinek javaslom.

HIdeg, rideg és eléggé megrázzó. Ezt csak fokozza a képi világa. Nagyon jó film és sajnos teljesen jól hozza azt, hogy hogyan idegenednek el egymástól az emberek.

Egy zseniális rendezésű film az elridegülésről és egy empátia nélküli világról. Erre a hangulata és a képi világa a filmnek csak rátesz egy lapáttal. Én lúdbőröztem tőle személy szerint. Volt egy kis Tarkovsky beütése a filmnek.

Andrey Zvyagintsev filmjei mindig is nagyon sok türelmet igényeltek, lassú folyású film, de érdemes végignézni, ez a fajta hatás, amit a film képes gyakorolni az emberre, utánozhatatlan. Mestermű.