ANdraS

Érdemes végignézni és elgondolkodni
Az Extrapolations sorozat első epizódjai inkább egy Greenpeace-agitációra emlékeztettek, tudományos-fantasztikus és általános tudományos ismeretek nélkül. A szereplők moralizáltak, és néhány előrejelzés erősen túlzónak tűnt. Például nem reális, hogy a bálnák és más nagy emlősök 20 éven belül kihaljanak — ilyen gyorsan ez egyszerűen nem történik meg, hacsak nem vadásszák őket teljes kipusztulásig. Ahogy azonban fokozatosan egyre nyomasztóbbá vált a közeli jövő ábrázolása — ahol a technológia próbálja betömni azokat a problémákat, amelyeket maga a technológiai fejlődés és az emberiségnek a jólét és technikai vívmányok iránti telhetetlen vágya okoz — a sorozat egyre intenzívebbé és minőségibbé... több»

Nem is annyira sportfilm, inkább kamaradráma
Egy film a legendás "jugoszláv" kosárlabdázóról, Dražen Petrovićről, akire még a '90-es évek elejéről emlékszem, főként az NBA-ben betöltött markáns szerepe és látványos gesztikulációja miatt. Kicsit kár, hogy a film inkább az életére fókuszál (ráadásul azt is csak felszínesen), és kevesebbet a kosárlabdára mint játékra. Én jobban szeretem az olyan sportolókról szóló filmeket, ahol a sportág is úgy van bemutatva, hogy az embernek kedve támad labdát ragadni és kimenni a pályára. Ennek a filmnek ez sajnos nem igazán sikerül, a szereplők felszínesen vannak ábrázolva, talán Zrinka Cvitešić nyújt valamivel emlékezetesebb alakítást, mint Dražen édesanyja. Domagoj Nižić, aki Dražent alakítja, vehet... több»

Ez a sorozat teljesen magával ragadott. Többször is elmentem mellette, mindig felkeltette az érdeklődésemet, amikor az HBO-n ment, de sosem találtam rá időt, hogy igazán belemerüljek. Egészen mostanáig – tíz évvel a premierje után. A Leftovers még mindig rendkívül modern hatást kelt – alig tűnik fel, hogy azóta elavultak a mobiltelefonok, számítógépek vagy autók, mert a kamera munkája, a díszlet és az általános kivitelezési minőség messze lekörözi a jelenlegi sorozatgyártás 99%-át. A forgatókönyvről nem is beszélve – Lindelofnak sikerült valami különlegeset alkotnia, ami a könyvhöz képest is előrelépés: a sorozat – különösen az első évad, amely szorosan követi a regény cselekményét – jobb, m... több»

Anorát már ősszel meg akartam nézni, amikor először vetítették a mozikban. Sajnos csak most jutottam el rá, egy héttel azután, hogy a film több díjat is nyert, köztük a legrangosabbat is. A film nagyon ígéretesen indult, a főszereplő páros színészi játéka – különösen Mark Eydelshteyné – már az elején lenyűgözött. Paradox módon azonban ő pont hogy nem kapott egyéni színészi díjat ezért a filmért. A történet szépen fokozódik, és a new york-i "white trash" környezetből származó Hamupipőke-történet is magával ragadó. Amikor viszont a film átlépi a felét, úgy tűnik, mintha elveszítené a mondanivalóját – számomra a vége már erőltetett és kifulladt. Sean Baker Florida Project című filmje egyértelmű... több»

Alien a popcorn rajongóknak
Az 1979-es Alien megelőzte korát. Lélegzetelállító látványvilág, egy hihetetlen Sigourney Weaver és egy nagyon eredeti forgatókönyv. Mindezt újra megkapod, leforrázva, lecsapolva és újrahasznosítva: szinte szó szerint ugyanaz a történet, tinédzser színészek, egyszerű karakterek, ugyanaz a látvány (ezúttal „retro sci-fi” kabátban), csakhogy időközben 45 hosszú év telt el. Ideje lenne új és merész sci-fi filmeket csinálni, ennek az újrahasznosításnak és állandó franchise-ozásnak már nincs értelme. Behatoló, Terminátor, Csillagok háborúja - a Disney kicsavarja, amennyit csak tud, és minden újabb résszel egyre több illúziót veszítünk. Az Alien - Romulus-t csak azoknak ajánlom, akik nem látták a... több»