Nyúl Péter (2018)

A korábbi Renée Zellwegeres filmben szebbek a nyuszikák. Ez kicsit gyermetegebb, de azért így is tetszetős kis film. A története is humoros, kedvelhető. A párbeszédek kicsit egyszerűek.

Na jó gyerekek én se gondoltam hogy 22 évesen, egy ilyen filmre max pontot adok, de megérdemli. Szabályosan szórakoztatott a film a barátnőmmel néztük, és mondhatni egy élmény volt, még utána is nevettünk a jobbnál jobb poénokon. De ma a történet is nagyon aranyos volt, az a kategória ami gyerekeket és felnőtteket is egyaránt szórakoztat. Olyan jó lenne ha később gazdagodna még vagy két résszel. Pedig viccnek indult, hogy megnézzük, és erre azt mondom öregem erre érdemes volt befizetni.

Őszintén szólva nem nyűgözött le a film. Nem tudom, hogyan tudnám jól megfogalmzani, de ez a mozi számomra kicsit idegen lett Nyúl Péter karakterétől. Persze ha egyszerű családi filmként nézek rá, nem mondhatom, hogy nem állja meg a helyét, de közben azt is be kell vallanom, hogy többre számítottam.

Tipikusan az az animációs mese, ami annyira gyermeteg, hogy a felnőtt nézők számára nem annyira élvezetes megtekinteni. A nyuszik szépek, technikailag nem lehet belekötni, de a történet és a poénok többsége fájdalmasan gyengék. Az elmúlt években számos jobb alkotás készült a kategóriában, gondoljunk csak a G-Force Rágcsávókra vagy a Rango-ra. Egyszeri kikapcsolódásra azonban tökéletesen alkalmas.

Először mikor még a bemutatóját láttam a filmnek, azonnal rávágtam, hogy ebben semmi potenciál nem lesz. Viszont mégis úgy hozta a sors, hogy megnéztem és a film végére kiNYÚLtam a nevetéstől. Maga a történet egyszerű mint az egyszer egy de ennek ellenére a hangulata nagyon kellemes és magával ragadó lett. Remek kikapcsolódást tud adni kortól függetlenül mindenki számára. A történetet említettem, hogy nem egy túl bonyolított atom fizika de mégis az amire vállalkozott a film szerintem bőséggel tudta hozni. Tetszett, hogy nem akar több lenni mint ami. Egy egyszerű kellemes családi film ami tökéletes poénokat szállított kicsiknek és nagyoknak egyaránt. Domhnall Gleeson egyszerűen remekül hozta a formáját és könnyen átérzi az ember az ő helyzetét. Ami szintén plusz pont volt nálam. A nyuszik pártfogója Bea szintén egy szerethető karakter lett és ez volt ami szimpatikus volt nekem, hogy a szereplők nem egysíkú karaktereket játszottak Összességében egy szerethető, humoros kikapcsolódást biztosító film volt.