Sisu – A bosszú útja

A hozzászólás cselekményleírást tartalmazhat!

Nagyon tetszett a film annak ellenére, hogy egy mondat, nem sok, annyi sem kellett a főszerephez... Mégis lekötött...

Meglepetésként robbant be az akciófilmes szcénába annak idején a Sisu: feszesen kitöltött 91 perces játékideje, és horrorfilmeket megszégyenítő brutalitása sokak kedvencévé tette, ám akadt, akit extrém húzásai mellett talán épp ez tántorított el. Sze... Teljes kritika

A hozzászólás cselekményleírást tartalmazhat!

2023 egyik legabszurdabb akciófilmes élménye volt a finn erőszakpornó, a Sisu - Bosszú az aranyért, melyben a háborús pályafutása alatt legendává váló Aatami Korpi John Wicket megszégyenító módon hentelte a Lappföldről visszavonuló nácikat a II.világ... Teljes kritika

Hű, gyerekek, ez ám a vizuális orgia! Mumbaiban féltékenyek is lettek, mert ami itt megy, az eddig a bollywoodi akciófilmek szakterülete volt. Tankcsapdákon átszaltózó tankok, a levegőben faroló repülőgépek, képtelen mélyvízi szabadtüdős merülések és... Teljes kritika

A hozzászólás cselekményleírást tartalmazhat!

Sisu - A bosszú útja (2025) pontosan ott folytatja, ahol elődje abbahagyta, de sajnos az újdonság varázsa már a múlté. A történet középpontjában ismét a szinte sebezhetetlen, néma ember áll, akinek a túlélés nem csupán cél, hanem lételem. A rendező, ... TöbbJalmari Helander, aki egyben a forgatókönyvíró is, láthatóan megpróbálta fokozni a brutalitást. A látványvilágot meghatározza egy égett templom melankóliája és egy groteszk jelenet, ahol egy holttest lóg egy szélmalomról. A cselekmény egy könyörtelen, egyszemélyes katonai akció, melynek motorja a tiszta, elemi bosszú. Bár a szereplők, Stephen Lang, Richard Brake, Jorma Tommila, Tommi Korpela és Einar Haraldsson mindent megtesznek a hitelességért, a forgatókönyv lapos maradt. A főgonosz, egy kegyetlen vörös katonatiszt klisés és felejthető. A tempót egy adrenalindús autós motorkerékpár-üldözés próbálja fenntartani, amit a zenei rendezők, Juri Seppä és Tuomas Wäinölä baljós dallamai festenek alá. Bár ez a második a sorozatban, elmarad az első rész erejétől. Egyszernézős darab, de amúgy nem érdemes időt pazarolni rá. Nálam 5/4 csillag.

MadMax és Terminátor és Rambo... és minden egyben. Az első részben nem tetszett a vége felé, hogy annyira eltúlozták az akciójeleneteket, ami már komikusnak hat. Hát ez a rész onnan, arról a szintről indít. A motoros üldözés már eléggé gáz volt, de a... Többrra még rátettek pár lapáttal. A felétől már csak belepörgettem, aztán kuka. Értem, hogy nagyon nagy látványshow-t akarnak csinálni, de nekem nagyon nem tetszik az ilyen mértékű túlzás. Néha a nagy durranást idézte nálam...

A hozzászólás cselekményleírást tartalmazhat!

Az első rész nekem jobban tetszett, itt már voltak extrém módon túltolt jelenetek, mint például a szaltózó tank... hát, hogy is mondjam... kissé valóságtól elrugaszkodott ötlet volt. Ettől függetlenül ismét egy lendületes és kimondottan véres akcióor... Többgiát kapunk, sajnos nagyjából nulla történettel. Ez utóbbi hiánya miatt nekem kicsit felemás élmény volt, de még így is magasan kiemelkedik az akciófilmek közül.

Sokáig óckodtam, hogy megnézzem, mert az első részre 4 pontot adtam. Ma pont olyan este volt, amikor valami agyatlan akcióra vágytam, és nem is csalódhattam volna kellemesebbet. Az első résszel ellentétben itt már könnyű együtt röhögni a filmmel. Az ... Többover-the-top akción, a főhős halhatatlanságán túl már szándékosan viccesre is vették a figurát. Tele van poénokkal, az egérfogós jeleneten felsírtam. Ezen kívül rettentő szépen van filmezve és baromi látványos. Simán megérdemel 7 pontot, minden adott benne, ami szórakoztatóvá tesz egy hétvégi akciófilmet.

A Sisu lehet akárhány részes, nálam mindig is csillagos 5-ös, mert annyira adja azt a szaftos Tarantino-feelinget, stílust, hogy az már csontig hatoló, sőt, túlmegyek... még annál is tarantinósabb! Aki tisztában van a túlzás szóval, az spékelje meg ... Többa sokszoros hatvánnyal, és akkor kap pontos eredménytáblát. Hűen hozta a második rész a várt látványt, még elképesztőbb, véresebb, mint valaha, baromi nagy eltúlzásokkal (ahol néha jó hangosan felkacagtam), de a Sisutól ne várjunk mást, ha beindul Jorma Tommila bosszúkaraktere. A blöki most is cukker volt, az öreg korát meghazudtolva "túlerőben" kitestnevelésével, egyszóval a Finn John Wick/John Rambo-kombó mindenkit letaszít a csúcsról. Az fix, hogy se szöveget nem kellett tanulnia (elég az akciókra felkészülnie), és a magyar szinkronnal se kellett bajlódni, bár hiányoltam a legvégén legalább egy mondatocskát, amennyit az első részben elejtett, na, de hát ne legyünk telhetetlenek :D Majd talán a harmadik részben kicsit bőbeszédűbb lesz az ács-csapatával. Hol nácik, hol komcsik, hol...(?) Várjuk a folytatást!

Nem okozott csalódást, ugyanolyan véres és túlzó, mint elődje, csak most nácik helyett a komcsik akadályozzák a finn John Wick törekvéseit. A történet most sincs túlbonyolítva, Stephen Lang behozatala viszont jó ötlet volt, ő arra született, hogy ily... Többen genyó szerepeket játszon. Rövidebb, mint az első rész, mégsem tűnik fel, mert egyik akció követi a másikat, a látványvilág és a hangulat pedig ezúttal is pazar. Egy idő után a brutalitás már annyira abszurd, hogy én néha felnevettem. Jorma Tomillának ezúttal sem kellett szövegkönyvvel bajlódni, de arcára mindig kiülnek az érzelmek, valamint ennyi idősen így kinézni, respect! A finálé is kellően hatásos, a lassítások hozzátesznek az amúgy is elsőosztályú látványhoz, a vonat meg nyilván nem MÁV vonalon haladt. A kutyus persze most is szinte végig a gazdi mellett van, utalva a rémkirályra, de más filmekből is emelt át a rendező. Az első részt kedvelők itt is elégedetten állhatnak fel majd a székből, mert ehhez hasonló alkotások manapság sajnos nem nagyon készülnek. Remélem, kap még folytatást.

Szerintem ennek a filmnek eleve úgy kell nekifogni, hogy nem kell komolyan venni. Olyanfajta eltúlzott akciófilm, amin nem kell agyalni, csak leülni és nézni. Számomra jó szórakozást biztosított. Stephen Lang jó választás egy főbb negatív szerepre. E... Többbben az esetben sem cáfolta meg saját magát, hozta, amit vártam. :) Az akciójelenetek jók és látványosak, viszont könnyedek, nincs bennük feszültség. A főhős is persze megállíthatatlan, még szétkaszabolt testtel, félig agyonverve is tör előre a célja felé, ami az, hogy a faházát haza tudja vinni. Ha úgy ülsz neki, ahogy az elején kezdtem, nem fogsz csalódni. Ad egy élményt, és nem érzi az ember elpocsékolt időnek, amit rá szán.

Márt nem ütött akkorát, mint az első rész. Az elsőben is voltak hihetetlen jelenetek, de itt úgy éreztem, hogy túlzásba vitték már. Ettől függetlenül egy esti mozinak jó volt. Akinek tetszett az első rész, annak ez is fog. El tudnék képzelni egy harmadik részt is.. ott az amcsik ellen harcolhatna. :D

Számomra a Sisu második része egy olyan film lett, amit érdekes volt végignézni, de nem hagyott bennem igazán mély nyomot. Az alapötlet továbbra is erős: egy magányos, kemény férfi kerül szembe brutális ellenségekkel, és szinte megállíthatatlanul hal... Többad előre. Ez a fajta túlélőhangulat most is működik, de érezhető, hogy a film sokszor ugyanazokat az elemeket ismétli, mint korábban, ezért kevésbé volt meglepő. A látvány és az akciók rendben vannak. A harcjelenetek nyersek, véresek és kemények, amitől a film végig feszült marad. Ugyanakkor egy idő után kicsit egyhangúvá válik, mert szinte mindig ugyanarra épül: a főhős bajba kerül, majd valahogy mégis győz. Ez eleinte izgalmas, később viszont már kevésbé tudott lekötni. A főszereplő karaktere továbbra is erős, de nem igazán fejlődik. Keveset tudunk meg róla, és a film nem is próbál mélyebbre menni. Inkább az erőre, a bosszúra és a túlélésre koncentrál, ami önmagában nem rossz, csak egy idő után kevésnek érződik. Az ellenfelek inkább eszközök, mint valódi karakterek, így nehéz igazán komolyan venni őket. A Sisu – A bosszú útja egy korrekt, közepesre értékelt akciófilm lett. Egyszer jó volt megnézni, jó a hangulata és az erőszakos stílusa is, de nem ad sok újat, és nem marad meg hosszú távon az emberben. Inkább azoknak ajánlanám, akik szeretik az egyszerű, kemény akciókat, nagy elvárások nélkül.

Azon ritka folytatások egyike, ami jobb lett, mint az előző rész. Hogy mennyire hiteles és mennyire lehetséges az egész sztori, azt szerintem hagyjuk. Ad a film egyfajta hangulatot, ami eltereli a figyelmet arról, hogy mindez lehetséges-e, de akár le... Többhetséges is lehet. A hétköznapi életben is van olyan ember, aki 10 lépcsőfokot sem tud egybe megmászni és van olyan, aki 3x egymás után megcsinálja az Ironmant (3.86 km úszás, 180.25 km kerékpározás, majd egy teljes maraton (42.195 km futás). A film elején egy rövid magyarázatot is kapunk, hogy emberünk miért kerül ilyen állapotba. Francia idegenlégiósok szokták mesélni, hogy egy komolyabban bedrogozott ellenfél, akár 7-8 lövés után is csak jön és támad, törött végtagokkal is, feltéve, ha nem értek a lövések létfontosságú szervet. Vannak persze túlzó jelenetek, feleslegesen bevállalt fájdalmak és a történetvezetés is kissé darabos, de akinek tetszett az előző rész, szerintem a másodikat még jobban fogja élvezni.