A dán lány

Eddie Redmayne és Alicia Vikander fantasztikus alakítása rengeteget hozzátesz az amúgy nem túl széles körben népszerű témához. Örülök, hogy megnéztem. Elgondolkodtató ez a fajta, a nemiségen túlmutató összekapcsolódás. Ami igenis létezik. A megbocsá... Többtó, elfogadó szeretet. És bizony az is megható, ahogyan elképzeli az ember, hogy hasonló helyzetbe kerülvén vajon hogyan tudna megküzdeni ezzel – akármelyik oldalon is legyen. Ez egy jó dráma, nagyon szép színészi alakításokkal. Akinek ez tetszett, ajánlom még a Meghasonlás című 2003-as filmet ebben a témában, Tom Wilkins főszereplésével. Nekem az is nagyon tetszett. Sőt, az talán tárgyilagosabban kezeli az egészet.

Gerda és Einar, avagy Einar és Lili története, de akkor mi van Gerdával és Lilivel? Merthogy a film (az igaz történet) drámaiságát ennek a "3" embernek a találkozása és egymáshoz való viszonya adja. Egy idillikus házasság víziójával indul, Gerda és... Teljes kritika

Bár a transzneműség ma már kevésbé számít tabunak, mint 1926-ban, továbbra is az egész társadalmat megosztó, érzékeny téma, s talán pont emiatt a rendező is óvatosan közelítette meg, ami szerintem nem gond, mert így a filmje polgárpukkasztás nélkül a... Többd leckét toleranciából. Eddie Redmayne és Alicia Vikander játéka nagyszerűen, művészi pontossággal érzékelteti azt a hihetetlen változást, ami Einar és Gerda életében bekövetkezett, és nemcsak Einar (Lili) átalakulására összpontosít, hanem Gerda vívódásának is teret enged. A felismeréstől az elfogadáshoz szükséges bátorságig mindenféle érzelem megjelenik a filmben, melynek nem is annyira a cselekménye, sokkal inkább az ábrázolásmódja az erőssége.

A dán lány című életrajzi dráma megható, elgondolkodtató módon mutatja be Einar Wegener és Gerda Wegener művészházaspár kapcsolatát, annak megváltozását, Einar átalakulását, önmagára találását. Nehéz eldöntenem, hogy Eddie Redmayne alakítása melyik filmben jobb, A dán lányban, vagy A mindenség elméletében.

Szokatlan igaz történetű film, gyönyörű kosztümökkel és hiteles alakításokkal. Picit talán az elfogadásról is szól, nem mindennapi sztori. Ajánlós.

A filmet először a 2016-os Oscar-gála hevében láttuk, éppen a díjátadó napján, amikor általában halmozzuk az élvezeteket és több jelölt filmet megtekintünk. Abban az évben úgy alakult, hogy az igen erős A dán lány után azon melegében beültünk a Saul ... Teljes kritika

Sajnos ez most nekem nagyon kevés lett. Elég nagy elvárásokkal indultam neki a filmnek, hiszen kellőképp nagy fenekét kerítettek a beharangozásának, ehhez képest szinte semmi nem volt. Azon túl, hogy Eddie Redmayer bebizonyította, hogy nagyon szép va... Többgy inkább különleges nő válhatna belőle, sajnos mást nem nagyon sikerült bebizonyítania. Mindazok ellenére, hogy a történet rá épült, Alicia Vikandernek sikerült lejátszania a képernyőről. Sajnos a tény, hogy a film igaz történeten alapszik még nem teszi azt felépítetté. Még véletlenül sem tudtam a főszereplővel azonosulni, ami nem csak az alakításnak volt betudható, hanem a történet és a magyarázatok hiányosságának. Nem tudtuk meg igazán, hogy Lili mit érez valójában, miért csak a felnőttként jött rá, hogy ő valójában egy nő, amikor tudomásom szerint ezt már gyerekkorban érzi az ember és egyáltalán. Ebből nem lesz most Oscar szerintem.

Eddie Redmayne (Stephen Hawking alakítója a „Mindenség elméleté”-ből) fantasztikus színész, bármit el tud játszani. A történet extremítása fogott meg, mert az életben ő volt az első férfi akit nővé operáltak, sőt méhet is beültettek, de pár hónap múl... Többva belehalt. Nős volt, ő is, a felesége is festő, aki egyszer megkérte, hogy nőként üljön modellt neki. A rendező egyik korábbi (2011-es) filmje a „Király beszéde”, az nagyon tetszett, de Eddie (hogy jövök ahhoz, hogy per Eddie!) alakítása miatt ez a film is emlékezetes marad, a vége viszont nem, átlépi az egyéni giccshatáromat.

Redmayne végre magát alakíthatja. Egyébként korrektül kivitelezett film, de egyszerűen nem tudtam azonosulni a főszereplővel. Főleg úgy, hogy a gyönyörű Alicia Vikandert dobta félre hogy nőként élhessen.

A hozzászólás cselekményleírást tartalmazhat!

Nagyon megható és egyben meghökkentő alkotás. Nem igazán tudtam eddig elképzelni és nem is igazán gondoltam bele, hogy abban a korban miként végezhettek nemátalakító műtéteket. Nagyon depresszív és lehangoló a vége. Nem gondoltam volna, hogy az lesz... Több a vége, hogy belehal, de mondjuk legalább boldogan, olyan neműen hallhatott meg, amilyennek érezte magát és nem amilyenként született. Érzelmes és megható film amit mindenkinek egyszer látnia kell.

Nagyon szép igaz történet a másságról és annak önmagunknak való beismeréséről. Aki érdeklődik a téma iránt goglin, itt-ott olvasson utána, mert sok egyéb infot lehet Liliről még találni.

Egyszer mindenképp érdemes megnézni, kiemelkedő alkotás, az igaz történet mivolta pedig rengeteget dob rajta. Megindító alkotás, kiváló színészi alakításokkal. Nekem elnyerte a tetszésemet.

Jobb film volt, mint amire számítottam, bár szerintem elsősorban Eddie Redmayne miatt érdemes megnézni (Alicia Vikander is jó, de a női mellékszereplő Oscart nem neki adtam volna). Szép és érdekes történet, de túlságosan biztonsági játék, ahogy bemutatja, Tom Hooper ennél lehetett volna merészebb is.

Ez egy nagyon szívszorító, csodálatos alkotás. Fura, de én is meghasonultam a film nézése közben. Egy idő után, mintha két énem lett volna. Az egyik ámulva figyelte az eseményeket és Einar/Lili tökéletes alakítását, átváltozásait, a másik énem pedig ... Többa háttérből végig a feleségre fókuszált. kritikusan, összehúzott szemekkel. Egy ilyen különleges, színes egyéniség mellett minden feleség elszürkült volna, de Alicia Vikander ott ragyogott fényesen mellette, csodás volt a szerető, aggódó társ szerepében. S nem éreztem egy percig sem egy mákszemnyi önfeláldozást, mártírkodást sem, pedig elcsúszhatott volna azzá, csak a mindent átható, feltétel nélküli szeretetet. A két főszereplő mindvégig tökéletes összhangban játszott. Alicia Vikander a fentiek alapján méltán érdemelte meg az Oscar-díjat. Eddie Redmayne szintén nagyon-nagyon megérdemelte volna, sajnos, a sors iróniája, hogy Leonardo DiCaprio A visszatérő c. filmjével kellett megmérkőznie, aki elvitte előle a pálmát.