Tron, avagy a számítógép lázadása

1982-ben biztos sokan ledobták az ékszíjat tőle. Vannak benne nagyon modernnek tűnő megoldások, amik még mai szemmel is újdonságnak számítanának, pl. az asztalba helyezett nagy méretű és nagy felbontásúnak tűnő kijelző. A beszélő MI-t már más filmek,... Több sorozatok is pedzegették, pl. a szintén 1982-es Knight Rider. Az azonban minden formában modernebbnek hat. A Tron egy kicsit elvarázsolt film, elég keszekusza, számomra hiányzott belőle a folytonosság. Néhány jelentéktelen jelenetet túlhúztak, a színészek sem voltak a helyzet magaslatán. Egyszer érdemes megnézni, hogy képbe kerüljünk, de nagy filmélményt nem ad, mai szemmel kissé vontatott és unalmas. Ahogy halad előre a film, egyre inkább egy középszerű rajzfilmmé válik. De megjelenésének korában biztos ámulatba ejtő volt!

A hozzászólás cselekményleírást tartalmazhat!

Ez a rendkívüli film hihetetlen mértékben megelőzte a korát. Már csak azért is, mert vizualitás terén hatalmas úttörő az olyan klasszikusok mellett, mint a 2001: Űrodüsszeia, Harmadik típusú találkozások, Star Wars, Nyolcadik utas, E. T... Maga a tör... Többténet megírása eléggé forradalmi volt, sőt mondhatni újabb óriási áttörés a látványtechnikák feltalálása második nagykorában, mert a 20. század elején is volt, csak ott még ugye fekete-fehéren tudtak csak dolgozni. Abba talán egyszerűbb is nem belegondolni, hogy ennek csak a forgatókönyve elég merész volt, és minden egyes jelenete az egyre növekvő látványigényt igyekszik kielégíteni. Néhány emberről szól, akik egy komputerlázadás áldozataiként bekerültek, majd bennragadtak a virtuális valóságban. Ahhoz, hogy kijussanak, részben az őrült agykomputer játékát kell játszaniuk, és mindent bevetniük a kiszabadulás érdekében. Szerencsére az emberi ész a gép logikáját felül tudja múlni, részben az érzelmi intelligencia révén, ami végül megmenti őket. Ugyanakkor rengeteg ijesztő üzenetet is tartalmaz egy esetleges teljes géprémuralomra vonatkozóan, amiket jobb, ha komolyan veszünk, ha önálló emberek akarunk maradni, és azt, hogy a gépek ne vegyék el a kenyerünket. Csak egy gondolat vele kapcsolatban... A tanulsága az egésznek az, hogy mi irányítsuk a technikát, és sohase legyen az fordítva! A film zenéje, de persze a látványvilága überszuperül giga-grandiózus. Belegondolni is fárasztó, mennyi munkába került mindezt összeállítani. Klasszikus maradandót alkottak. 10/10

Amikor a játékos bekerül egy videójátékba... Talán az első film, ami legnagyobb részt a virtuális valóságban játszódik, a Disney művek gyermekeként. Bár a gyártó nem látott benne nagy fantáziát, és nem is lett eget verő siker, számomra zseniális egy ... Többfilm. Szerintem csak megelőzte a korát, mert 82-ben egyszerűen a közönség még nem állt készen egy Mátrix szintű történetre. A Commodore 64 tündöklése ez a korszak, igaz, pont erre a PC-re már elkészült a Neuromancer könyv RPG játék változata, ami meg maga a CYBERPUNK. De mi mint kelet-európai kiscsávók, ebből csak annyit fogtunk fel általános iskolásként, hogy rácsos lapon, ceruzával fénymotorversenyt játszottunk. Ez még a nagy többség embernek a bőven analóg korszaka, amikor a kvarcóra is nagy újdonság. És akkoriban a Star Wars volt a non plus ultra, a Star Treket még csak kiröhögtük, a Tronnak meg nem lett folytatása, ezért egyre halványabban pulzált valamelyik memória file-ban. Egyszerű, de zseniális történet, amiben szerencsére az akción van a hangsúly, nem az algoritmus szerkesztésen. Még a digitális valóságában is így megy ez, ugye ebben (is) megelőzte a Mátrixot.

Nagyon rosszul öregedett, egyszerűen mai szemmel érthetetlen mit szerettek ezen az emberek annak idején. Nem csak a látvány, az egy dolog, de még a történet is béna.