Verónica

Nagyon tetszett a család bemutatása, emberközeli, hihető és abszolút természetes a gyerekek viselkedése egymással. Olyan, mintha a szomszédba nyitottam volna be, és kicsit belecsöppentem volna a lakók életébe. Nagyon jól működik köztük a kémia, és hamar megkedveljük őket. Maga az "ijesztés" már kevésbé minőségi, bár a gomolygó gonosz baljós érzetet ad, azért a félelemtől messze vagyunk. A történet teljesen ugyanolyan, mint bármelyik másik ilyen témájú filmnél... sajnáltam, hogy semmi eredetit nem mutat. A színészi játék miatt pontoztam 4-re.

Nagyon sok olyan hírt olvastam, hogy sokszor a nézőközönség nem merte végignézni a filmet. Azt hittem, ez is egy újabb marketinges fogás csak, amikor a film elején megjelent az igaz történet alapján felirat, nem fűztem túl sok reményt a filmhez. Téve... Többdtem! Verónica (Sandra Escacena), Lúcia (Bruna González), Irene (Claudia Placer) és Antoñito (Iván Chavero) karakterei ízig-vérig kidolgozottak. Dinamikus összhangban állnak egymással, az első perctől úgy érzi az ember, hogy egy madridi család szegényes, de egymás szeretetétől átitatott otthonába csöppentünk. A díszletek gyönyörűek, a film hozza a 90-es évek hangulatát. A film legnagyobb ereje abban rejlik, hogy a gyerekek iszonyatosan jól játszanak. A filmet körbelengi egy erős, nyomasztó atmoszféra, amely a végletekig kitart. Nem egy egyszerű horrorfilmről beszélünk, társadalmi mondanivalója nagyobb, mint gondolnánk. A magára hagyott gyerekek démonai, számunkra is testet öltenek és míg édesanyjuk dolgozik, a testvérek szörnyei kilépnek az árnyékból. Verónica terhe, hogy három testvére mellett elszalad az élete, fiatalkorát nem élheti meg úgy mint a többiek. Az események gyorsan követik egymást, nincs egy felesleges párbeszéd sem. Végig feszes tempójú, itt-ott belefutunk egy jump scare-be, de teljesen a helyén vannak. A film vége megdöbbentő, általában, ha igaz történet alapján készült filmeket látunk tudni szeretnénk mi az igazság. Mindenkinek jó nyomozást kívánok az 1991-es madridi sajtóanyagokban.

Jó kis eurohorror,azon belül spanyol,amit a spanyol rendező Paco Plaza nagyon jól oldott meg.Erős történet,kidolgozott karakterek,és lebilincselően is van megoldva minden benne.Szépen fel van építve ,és a színészek teljesen hihetően játszanak.Eugenio Mira zseniális zenét komponált hozzá.Mindenképpen ajánlott.

Megvolt a maga szépsége, de sajnos nem volt elég erős film. Történetet már százszor láttuk, Ouija táblával szórakozó csajok, majd jön a démon, akit aztán nem lehet levakarni. Színészek is kissé laposak voltak, az ijesztőnek szánt részek is inkább csa... Többk elmegy kategória és kissé feleslegesen is hosszú volt a film a maga 1óra 45 percével. Képi világ és a hangulat amúgy jó volt, jól hozta a spanyol horror hangultatot. Egyszer nézhető, de nem egy kiemelkedő darab (főleg hogy a [REC] filmek rendezőjétől több várható).