Impozáns képvilág, de túl steril. Mintha egy feminista festményre bámulnék végig, de hiányzik belőle az a szabad, izzó lázadás. Hiába a történelmi háttér, nem érzem a mozgatórugókat, csak a szép képeket.
Ez a film tényleg olyan, mintha te magad ülnél a Ferrariban – IMAX-ben még jobban érvényesül minden rezdülés, kuplung, motorhang. Brad Pitt hozza a karizmát, de amúgy tipikus sportsztori, holtpontokkal. Oké élmény, csak ne várj túl mély drámát.
Szerintem ez a film egy igazi női közösségi élmény: a testvérpár, a varrónők dinamizmusa és a női szolidaritás nagyon erős. Nem egy tipikus happy‑end opera, de pont ettől érződik hitelesnek. Kicsit hosszú, de ha benne vagy, simán viszi az érzelmek.
Őszintén szólva ez a film egy megrázó és őszinte ábrázolása a mentális egészség és a családi kapcsolatok bonyolultságának. Marianne Jean-Baptiste alakítása engem személy szerint lenyűgözött, mély empátiát ébresztett bennem.
Az első epizód alapján ígéretesnek tűnik, de hát a Trónok harca is a végén romlott el. Reméljük ez nem így lesz most. Ha tartja ezt a minőséget, akkor nagyon jó lesz.
Úgy érzem semmi olyat nem tanultam a sorozatból, amit ne tudtam volna már alapból, tehát elég felesleges volt. Szerintem a legtöbb embernek, aki járt iskolába, szintén felesleges lesz.
Ez egy igazi abszurd punk klasszikus, amit mindenkinek látnia kell még akkor is, ha esetleg nem tetszik neki, mert kétségkívül van benne egy nagy adag eredetiség.
A nagyon drámai cím mögött egy sokkal ütősebb sztori bújik meg. Tetszett, hogy semmi sincs túltolva, nem egy melodramatikus katyvasz az egész. Nagyon letisztult, és nagyon izgalmas karaktereket felvonultató történet.
A sztori túlságosan egyszerű, emiatt szerintem egy 10 év körüli gyereknek már nagyon unalmas. A furcsa robot egy kilencvenes évekbeli mesét juttat eszembe, a bizarr idegen lények pedig a Pokémonokat, szóval nem igazán tudom hová rakni ezt a filmet. Több olyan animációs filmet láttam már, aminek legalább a karakterei és/vagy a története emlékezetes volt, ez sajnos nem olyan.
Őszintén szólva nem sokat vártam ettől a filmtől, de Seth Rogen és Charlize Theron párosa hihetetlenül jól működik a filmben. Nagyon egyedi romantikus vígjáték, amely szerintem képes túllépni minden szokásos műfaji klisén.
Első ránézésre ugyan nem sokat vártam ettől a dokumentumfilmtől, azt reméltem, hogy inkább lesz egy középszerű, és inkább a külsőségekre jobban hangsúlyt helyező film, de kellemesen csalódtam, gyönyörű történetvezetés, amely igencsak közel hozza hozzánk a művész életét és munkásságát. Mindenkinek csakis ajánlom, szerintem még annak is szórakoztató tud lenni, akit nem különösebben érdekel ez a világ.
Kicsit úgy érzem, hogy nagyobb a füstje mint a lángja ennek a filmnek. Kissé talán túl is lett hypeolva talán, hiszen az erős atmoszféra ellenére a film cselekménye egy kissé sótlanra sikeredett mintha. Keresni kéne, hogy ilyenkor m is van, talán az írók végeztek fércmunkát, de az az igazság, hogy nem. Jól meg van írva. Csak számomra kérdéses, hogy formailag járható-e ez az út, amit az alkotók választottak. Nagy hiányérzettel hagytam el a termet.
Alapvetően bírom Tarek Boudali filmjeit, a Babysittng vagy az Alibi.com teljesen korrekt vígjáték volt, ettől is valami hasonlóra számítottam, de ahogy az előttem szóló, úgy én sem lőhettem volna jobban mellé. Nulla fantázia, unalomig ismert poénok (?), ennyire futotta a hozzám jössz havertól. Nem adtam még egy csillagot idén egy filmnek sem, de úgy látszik, ez az év sem telhet el e nélkül. Kár érte.
Az, hogy ez a film valami módon mégiscsak nézhető, arról igazán Michael Kane alakítása tehet. Ha ő nincs, szerintem az egész produkció mehetne a kukába. Ennek ellenére semmiképpen sem szeretném lepontozni. Még ha ez a film eléggé siralmas sztorival is rendelkezik.
Jó kérdés, hogy miért készült el ez a film, szerintem egyszerűen haláli kínos, ráadásul a sztori is nagyon gyengén van megírva, az alakításokról már ne is beszéljünk.
Hát, nekem ez a film inkább volt egy kissé kiplasztikázott horrorsztori, semmint mesefilm, antropomorfokkal teli sztori, ami még nekem be is jött, de ezen túlmenően elég komoly pszichológia mozgatta az egész koncepciót, aminek érdemes a mélyére tekinteni. Viszont a cselekmény megint csak nem volt annyira izgalmas, hogy az ember erre igazán késztetést érezzen.
67 Oxana (2025)