HZ007

Szerintem a legjobb Tarantino film. Ehhez a vonalhoz kellene visszatérnie. Végig teli van fekete humorral, de a végén jön az erős dráma. A kiválóan kidolgozott karakterek pergős dialógokat kapnak, amiben az író-rendező egyedülálló.

Érdekes történet két zeneszerző kapcsolatáról. Különös, mert Salierivel szemben nem is ellenszenvet, talán kis sajnálatot éreztem. Bár azonosulni is tudtam vele bizonyos mértékig :D Három órás, de sajnos csak ennyi. Remek összhang van a kép és a zene között. Szórakoztatóan drámai film.

Nem vagyok jártas koreai filmekben, de ez a film meghozta az irányhoz a kedvem. (Bár európai szemmel is fogyasztható). Rendkívül nyomasztó, de végig lebilincselő történet és hangulat. A karakterek fantasztikusak, ami kell is, ahhoz, hogy a filmtörténelem legjobb végjátékát élvezhessük. Nem, nem túlzok a film vége a legzseniálisabb dolog. Nálam Top 3-ban biztos benne van.

Olvastam a könyvet, ami ihlette (teljesen más a történet), de annál is jobb lett. Izgalmas, humoros és drámai a megfelelő arányban. A képi világra sem lehet panasz. Amit viszont mindenképp külön kiemelnék az a zene. Kevés soundtrack van amit sokszor meghallgatok önmagában, de Powell komponálását a mai napig rendszeresen lejátszom.

Undorító háborús propaganda. Ráadásul giccses és teátrális. Tom Hankst meg hadd ne keljen harcos katonatisztnek elfogadnom. Ha nem tudnám ki rendezte, akkor is kitalálom, hogy Spielberg film. Nekem maga az alapkoncepció is hiteltelen, annak ellenére, hogy valós esemény. (De van egy mondás, hogy a valóság nem mindig adaptálható filmvászonra).

Újabb ékes bizonyíték, hogy az animációs film nem csak gyerekeknek szól. Ez a családi filmek iskola példája. Végig leköti a gyereket, de egy felnőtt is elmerülhet benne. Köszönhetően főleg a komoly drámának ami megjelenik benne. A film meglepően jól egyensúlyozik a humor és a dráma között.

Végig leköti a figyelmet, és hatalmas leckét ad emberségből. Mikor valaki bűnösnek tűnik, akkor is adni neki egy esélyt, vagy legalább emberként kezelni és ténylegesen megvizsgálni az ügyet. Majdnem egy helyszínen játszódik az egész film, de a karakterek olyan jól ki vannak dolgozva, hogy leesik az ember álla.

Giccses és teátrális. A Gyűrűk Ura szerintem egy mese, de itt egy eposzként van kezelve. Teli van hatalmas díszletekkel, amikben eltűnnek a karakterek (akik vagy csupa jók, vagy csupa rosszak, egy-két reális jellemvonás van). A dialógok meg végképp nevetségesek. Addig nem is annyira rossz, amíg még a gyűrű lényegéről van szó, de miután elindulnak a hegyhez, legyengül a film.

Ez a kedvenc filmem. A kép és a hang (főleg a zene) elképesztő összhangban van. A film nehezen emészthető, provokatív, sokaknak nyomasztó is lehet. A film hűen követi a könyvet, részletekben tér el, de a vége annyiban más, hogy az utolsó fejezetet nem dolgozza fel (bár Amerikában a könyvben sincs benne), így a végkifejlet nagyban eltér. Legyen átkozott, aki nem nézi meg és/vagy olvassa el :D.

Tipikus kötelező film. Egyszerre nyugtalanító, de végig szórakoztat. Ez mind a történetnek, mind a képivilágnak köszönhető. A színész alakítások meg egyenesen zseniálisak. Ennek a filmnek van az egyik legjobb végjátéka, amihez nagyon kellenek a színészek játéka is.