Ryan közlegény megmentése

Steven Spielberg komoly munkával készítette elő a Ryan közlegény megmentésének forgatásait, amikor áttanulmányozta Robert Capa fotóit, és utánanézett a túlélők beszámolóinak is. Úgy tudom, hogy a film előkészítésekor, azaz 1997-ben még tudott élő partraszállókkal is beszélni, olyanokkal, akik 1925/26-ban születtek (és a partraszállás évében, azaz 1944-ben lettek 18-19 esztendősek). Ezek az idős, 70 feletti harcosok részletesen mesélték el, hogy miként is zajlott a D-day akkoriban Észak-Franciaországban. A filmnek aztán az a része, amely végigkíséri az amerikai katonák partra érkezését, megdöbbentően jól sikerült. A néző szinte maga is ott van a katonák között, amikor vízbe esik, hallása is ugyanúgy eltompul pár pillanatra, mintha tényleg vele történne az egész. A film folytatása már sajnos kevésbé tökéletes, de Tom Hanks minden elismerést megérdemel. Ez a film azoknak a fiataloknak a leginkább hasznos, akik nem tudják elképzelni a háború poklát, és csak tankönyvi leírásaik vannak a történelem legnagyobb partraszállásáról.

Hiába Spielberg, és hiába a színészóriások, valahogy nekem az egész olyan hamis, és mesterkélt, középszerű, és álhazafias. Logikai bukfencek, és már megint az amerikai nagy hősiesség... Brrrr….ez kissé sok.

Abban az időben nagyon felkapták ezt a filmet, pedig számomra középszerű, sőt egyes ponton értelmetlen, plusz ferde tükörrel mutatja be a hazafiasságot.

Számomra ez a film egy kissé túl van értékelve. Nem vitatatom, hogy bővelkedik erős jelentekben, és a színészi játékok is rendben vannak, Tom Hanks az egyik kedvenc színészem. Nekem az alapsztori mégis egy kissé együgyű. A háború közepén egyetlenegy ... Többközlegény élete annyira felértékelődik, hogy tíz, tizenöt másik ember életét is feláldozzák azért, hogy megmentsék. Hát, nekem ez egy kicsit abszurd. Ez a film minden bizonnyal az amerikai közönségnek készült, sugallja a kisembereken is segítő Amerika mítoszát.