Néz, mint borjú a csillagkapura Milyen mókás alapötlet! Mekkora klisétenger! Milyen jó vizuális effektek! Milyen gyenge végkifejlet! Vegyes film, amit Spader ment meg. Valahol megértem, hogy sorozat készült ebből, mert az ötlet izgalmas. Óegyiptomi teleporter, ami az univerzum legkülönlegesebb helyeire tud eljuttatni, miért csak egy kairói nyomornegyedben kalandozzunk?
A film altató felvezetője után megismerkedünk Daniellel, a különc, de briliáns egyiptológussal. Filmes történész ő, hiszen másodperc alatt fordít hieroglifákat, és fél óra alatt tanul meg egy halott nyelvet tökéletesen beszélni. Csakúgy, mint minden James Cameron-filmben, a tudomány jóindulattal félre van söpörve, ami érthető mondjuk egy Függetlenség napjáná... több»
Generic Minden szinten átlagos gyerekmese. Jó-rossz karakterek, kiszámítható cselekmény, egyszerű konfliktus és meglepetésmentes történet. Nincs nagyon mélység, tipikus felnövéstörténet. Talán a világépítés az egyedüli, ami érdekes lehet, de sajnos az is elég generikus fantasy-világ hangulatú. A fából faragott karakterdizájn engem leginkább a Star Wars-os klónháborús sorozatra emlékeztetett, de ott kicsit kiforrottabb a látvány, itt meglepően üres rengeteg helyszín, mintha nem lett volna idő tartalommal feltölteni ezeket. Hamar feladtam, de kisgyerekeknek biztos jó.
Túlvilágon túl A Hozd vissza őt egy ütős és gyomorforgató horror, melynek igazán hátborzongató része nem is az ijesztgetős jelenetekben, hanem saját elvárásaink kifordításában mutatkozik meg. Egy gyászról szóló drámát kapunk, ami remek karaktereket sorakoztat fel, és szinte minden jelenetében növeli feszültséget, miközben misztikus története a háttérben építkezik. Bár a zsáner kliséi itt is felbukkannak, és a film olykor túlmagyarázza narratíváját, egy kimondottan szívbe markoló sztori ez az elmúlásról és az elkeseredésről. Nem csak horror rajongóknak ajánlom.
Történetünk egy testvérpárral indul, Andy és Piper, apjuk halála után, egy egyedülálló nevelőszülőhöz, Laurához kerülnek. A nő Ollie-val, a furcsa... több»
Fantasztikus káosz A 28 Years Later egy dinamikus film, a szó jó és nagyon rossz értelmében. Vagy három zsáneren folyik át, rengeteg nagyon nem várt pillanattal lepett meg, de inkonzisztens és életképtelen karakterei, véletlenszerű szituációi és a hatalmas tónusingadozások nekem inkább taszítónak hatottak. Ilyen jellegű ugrálás egy Edgar Wright akció-vígjátékban is alig működött volna. Ugyanakkor a film - minden hibája ellenére - egy üde színfolt, mely képes volt egy halálra facsart zsánerbe enyhe életet lehelni, még akkor is, ha csak a felének volt értelme. Az a fajta film, amit nehéz pár csillaggal egy skatulyába tenni, mert mindenki kicsit mást talál benne. Bár szerintem sokan akcióra vagy horrorra számítot... több»
Bohém akció A film nagyrészt rendben volt, de a tempója olyan hullámvasúton haladt végig, hogy nehéz volt követni, mit akartak a készítők néha. Jelenetek, amelyek időben messze vannak egymástól, sokszor egymást követik, máskor az ok-okozati összefüggések nem helyesek. Ez még talán rendben lenne, de a vágás miért olyan, mintha egy akciófilmet néznék? Mintha nem kapnának a szereplők vagy a szekvenciák időt lélegezni, hanem folyamatosan robogna előre a vonat, így aztán kicsit nehéz katarzist vagy drámát erőltetni egy életrajzi jellegű filmbe. Nem voltam nagy Queen-rajongó, gondolom, ezért nem vonzott be annyira a film.
Csupaszabb pisztoly Az ótvar hazai forgalmazóknak hála, sajnos csak szinkronizálva tudtam megnézni a filmet, így biztos vagyok benne, hogy a viccek jó része meghalt a fordítás alatt. A maradék poénok körülbelül ötöde landolt, volt, ami jól, és volt, ami nagyon jól. A 2025-ös Csupasz Pisztolyt inkább amolyan fan-film kategóriába sorolnám, amely szépen próbálta hozni az eredeti trilógia hangulatát, de nem igazán volt elég vicces ahhoz, hogy valóban a széria tagjának tudjam tekinteni. Nem voltak elég jók a viccek, és tudom, ez teljesen szubjektív, de ez van, az én kritikámat olvasod.
Valahol a Deadpool ellentéte ez a humor, hiszen a Csupasz Pisztoly filozófiája az, hogy a poént jobb bemutatni, mint elmondani. Azon... több»
Tudom, mit ne nézz idén streamingen... Érdekel egyáltalán bárkit ez? Olyan, mint apácát vagy Conjuring-filmeket nézni, valami Netflix-dokumentumfilm szeméten vagy nappali kvízműsoron elbambulni. Semmi kreatív energia vagy elhatározás sincs, hogy épkézláb film szülessen, de a zsáner rajongói is hoppon maradnak, mert ennyire unalmas, ásításra sem érdemes gyilkosságokat is rég láttam már. Tényleg, mintha forgatáson találták volna ki az egészet a történet orbitálisan gyenge csavarjaival együtt. Majdnem biztos vagyok, hogy valami gépi tanulási szoftver végigment a korábbi filmeken, csak hogy kiokádjon egy ilyen förtelmes szkriptet. Amúgy a film végén a stáb random kapott egy hajót, vagy miért volt az utolsó etap ott? Annyi kreatív hor... több»
Négykerekű feszültség Inkább rádiójáték, mint film, de szépen megírt és jó tempóban mozog, végig izgalmas marad. Amolyan takarítós-főzős film, nagyrészt egy autóban játszódik, így vizuálisan elég limitált, de a két színész, főleg Rosamund Pike, mindent beleadott, hogy a szituáció hihető legyen. A sztori nem annyira csavaros, de tartogat 1-2 meglepetést, inkább azt kéri, hogy kicsit gondolkozzunk a hallottakon, amíg a feliratok pörögnek a végén, mert ezt többféleképpen lehet interpretálni. Egy-két helyen kapunk pár nagyon erőltetett monológot, amikor egyik-másik karakter túl könnyen kitolja magából a háttérsztoriját. Ezek kicsit furának hatottak, és úgy érzem, annyira nem is voltak szükségesek, mert mindig elvette... több»
Középhaladók A Thunderbolts egy kicsit furcsa szuperhős mozi, mintha a Marvel Phase One-ból jönne. Nincs világpusztító lézer, óriásszörny, ami a kamerába ordít, vagy túltolt CGI minden képkockában. Egy kicsivel személyesebb sztori ez, de azért ne gondoljunk túl sokra, csak másfél karakterfejlődésre volt keret, minden más hozza a stúdió tipikus elemeit: a '15 percenkénti akciójelenet'-tempót, a szomorú vagy drámai pillanatok szinte azonnali elviccelését, a bugyuta egysorosokat és a felszínes konfliktusokat, amiket patikamérlegen kalibráltak, hogy a lehető legtöbb korosztálynak elfogadható legyen. Ez utóbbi kicsit ironikus, mert ha jól olvastam, a film bukott pénzügyileg, a hatalmas marketingkampánya ellen... több»
Az a kínos haverod, akit nem mersz másnak bemutatni Ez a fajta humor kicsit kevés volt. A film témája tök érdekes, és akad pár remekül eltalált pillanat és karakter, de az egész film inkább amolyan sketch-kollekció volt, ahol szereplőink ilyen-olyan kínos jelenetekben találják magukat, és olyan aranyköpéseket tolnak, amik kellemesen megtörik a film hangulatát. A film legérdekesebb része, hogy kicsit átveri a nézőt a főszereplő személyiségével kapcsolatban. Ez szép lassan bontakozik ki, az esetlen, bukdácsoló, kicsit idióta, de szerethető figura mivé válik. Nem spoilerezek többet, de az egész film lényegében inkább a néző karakterfejlődéséről szól, nekünk kell megérteni valamit. A tematika amúgy tök érdekes, a férfibarátságok körül forog a tör... több»
Családi drámák a nemzeti parkban A Sziklás-hegység lenyűgöző világa és egy skandináv krimi keveréke a Vad természet. Nem misztikus sztori ez, inkább egy családi dráma enyhe gyilkossággal fűszerezve. A sorozat ismert vizeken hajózik, és remek szórakozás lehet a zsáner kedvelőinek egy unalmasabb vasárnap délutánra, ugyanakkor nem elég mély vagy izgalmas ahhoz, hogy igazán maradandó alkotás legyen. Ha természetfeletti jelenségeket vagy okosan kidolgozott narratívát keresel, ez nem a te sorozatod.
A Vad természet nem kimagasló széria, de a remek alakítások, a magával ragadó látványvilág és a szomorú, de földhöz ragadt figurák szépen keverednek ebben a detektívmesében. Tipikus amerikai sorozatos klisék is felsorakoznak, egészen... több»
Várakozás a zombikra... Jaj, ez a zsáner még mindig él? Poszt-apokaliptikus világ, zombik, pszichopata, elszigetelt nő egy házban a semmi közepén, gyermekáldozatok és bugyutaság...Ez Spielberg lányának rendezése, és hát elég kiszámítható és unalmas. Szinte teljes mértékben klisékre épül, majdnem biztos vagyok benne, hogy ugyanezt a sztorit már láttam pár éve, csak most nem ugrik be a film címe. Még a Tubi megjelenéshez képest is elég alacsony költségvetésű filmszalag ez, fogalmam sincs, Giancarlo Espositót hogy tudták elcsábítani erre, lehet, apuka kapcsolatai segítették ezt a lehetőséget. Nem mintha számítana, kb. két percet van a filmben, és bárki játszhatta volna a szerepét, de valószínűleg marketing szempontból... több»
Sötét erők Remek kezdés. Szépen alakuló misztikum van itt. A karakterek nem túl eredetiek, és sajnos jó pár klisé becsúszik, ahelyett hogy organikusan építené őket a történet, de remélem, később magukra találnak, és valódi figurákká válnak. Sztori szempontból az első epizód elég lightos, de tetszett ez a világ. Civilizációtól messzi amerikai vidék, ahol egyszerre jelen van a technológia, de mégis ott a természet, mint valami mindenre rátelepedő sötét erő. A mindenféle tájképek a jelenetek között sokszor erősebbek voltak, mint maguk a jelenetek, mert annyira hatásosan ábrázolták az erdők és hegyek nagyságát. Sam Neill szerepelhetne többet, de Eric Bana nagyon rendes dolgot hozott. Tetszett a csillaghull... több»
Álmos Reacher A Reacher 3. évada a leglangyosabb háttértévé idén. Teregethetsz, vasalhatsz, főzhetsz, sőt nézhetsz más sorozatokat is alatta, elég, ha percenként ránézel. Alig történik bármi izgalmas, és az esetek nagy részében csak nézzük, ahogy egy hűtő méretű ember összever pár random palit, akikről azonnal kimondja a film, hogy rosszak voltak, nehogy bármi enyhén árnyalt dolog kerüljön a történetbe.
Komolyra fordítva a szót, az íróknak ideje belátni, hogy muszáj legalább pár jelenetet beletenni egy sztoriba, ahol aggódnunk kell a szereplőkért. A harmadik évadban egy pillanat sem volt, amikor igazán nagy veszélyben lettek volna hőseink, emiatt sajnos nem túl izgalmas a történet. Reacher egy force of na... több»
Szellemekkel suttogó Le kalappal, a magyarok is tudnak Del Torro-mesét rendezni, és meglepően ügyesek benne. Remek vizuál, remek látványtervezés, egyszerű, de kellemes sztori, mókás kis csavarokkal, és remek karakterek, akik pont gyerekfilm szinten szórakoztatóak. A film nem túl komplikált vagy rétegelt, nincs nagyon mit megfejteni rajta, nem egy allegória, teljesen emészthető és szerethető kicsiknek meg nagyoknak is.
Főszereplőnk egy hullaházban kezd dolgozni, így huszonnyolc évesen. De mégis összejönni látszik az élet, mert találkozik élete szerelmével, és enyhén szeleburdi jellemét elkezdi levetkőzni. Azonban a hullaház éjszaka egy hullapartivá válik, az összes halott ugyanis feléled, és mindenféle feladatoka... több»
Egyelőre okés A Reacher végre visszatért a tipikus kisvárosi helyszínre, ahol egy gazdag üzletember kavarja a végterméket. A készítők tudják, mitől működik egy Reacher-sztori: a gonoszok gonoszok, a jók jók. Remélem, nem jutunk vissza Neagleyhez és a haverokhoz újra, mert azok a figurák borzasztóak voltak. Az epizód szinte minden kártyáját kijátszotta, és kicsit meg is ijedtem, hogy ezt már láttuk egyszer, az első évadban, szinte ugyanígy. Egyelőre bizakodom, hogy azért kap helyet detektívmunka itt is, nem csak hősünket ugráltatják, amíg kitalálja, milyen drogbáróval kell leszámolnia. Gondolom, a testőrök mind rövid úton el fognak hullani, de ez egy Reacher-sztori, szóval kb. erre kell számítani.
Hazai börleszk próbálkozás Ennyire ingadozó filmet rég láttam. Mintha vagy három különböző rendező gyúrta volna össze, teljesen eltérő vízióval és üzenettel. Az eredmény egy néha vicceskedő, néha lassú, néha szomorkás, néha drámai sztori, ami nem tudja, miről akar szólni, így végül nem mond semmit a komplikált tematikájáról. Nem nézhetetlen film, néha felvillan egy-két remek jelenet, de sokkal többet ki lehetett volna hozni ebből a koncepcióból.
Először is: mik voltak ezek a karakterek? Még azt sem mondhatom, hogy karikatúrák vagy sztereotípiák, mert még annyi személyiségjegyet sem kaptak. Legtöbbjük teljesen kidolgozatlan maradt ahhoz képest, hogy egy ilyen szociodráma hősei. A rendőrcsajszi katasztrofálisan rossz vo... több»
Az élet értéke Nagyon örülök a filmio.hu-nak, mert annyi érdekes magyar filmet láttam rajta, amiket máshol esélytelen lenne megnéznem. A Hat hét veszélyesen jó volt, még akkor is, ha egy már ismert sztorit dolgoz fel. Mindegyik színész remek volt, a kisebb gyerekektől eltekintve, és a film egy elég durva érzelmi bombával zárja történetét, ami nagyobbat ütött, mint sok más próbálkozás. A történet Zsófit követi, aki terhessége végéhez közeledve egyre mélyebbre csúszik. Alkoholista, zűrös anyjával való kapcsolata, sportos jövője és tanulmányai mind a levegőben lógnak, a feszültséget nem tudja hol levezetni, így sztoikus álca mögé menekül, ahol csak tovább nő benne a diszkomfort. A film remekül láttatja, ahogy... több»
Bohóckodás Sírtam, nevettem, jót szórakoztam egy bugyuta, konzekvenciamentes horroron. Gondolom, így nézne ki egy Eli Roth film, ha tudna rendezni. A gyilkolás átlagos, a sztori ostoba, de a karakterinterakciók aranyat érnek. Amikor az egyik csajba beállítanak egy vasvillát, és a másik próbálja kiszedni belőle, miközben azt mondogatja, hogy „girl, it’s bad”. A film tudta, hogy mi akar lenni, és remekül használta a humort. Végre nem erőltetett, cringe bugyutaság volt. Még a Netflixes wokeságot is vicces irányba vitte el a rendező. Rengeteg poén volt, sőt inkább vígjáték ez, mint horror. Mert sajnos az ijesztgetős része a filmnek nem sikerült túl jól. Bohócok támadnak hőseinkre, de olyanok, akik mintha t... több»
7/10 egyelőre Láttam az IGN kritikákat, de az első epizód nem győzött meg. A látványvilág ott volt, de minden más még nagyon kereste a helyét. Azt éreztem, hogy a készítőknek nem igazán volt hitük a nézőkben, ezért megállás nélkül Alienes akciót teaseltek, vagy a karakterekkel nagyon szájbarágós előrevetítéseket mondattak. A történet fő szálai még nem igazán álltak össze, de az újjászületés, életkészítés tematikája nagyjából jelen volt, csak a feszültség hiányzott. Előtte is szkeptikus voltam, hogy a Földet az Alien franchise-ban mutatni biztos jó ötlet-e. Számomra ezeknek a történeteknek velejárója az izolált, hideg űr világa vagy valami emberiségtől távoli helyszín. A Földön elveszik a klausztrofób hang... több»
85 Csillagkapu (1994)
Milyen mókás alapötlet! Mekkora klisétenger! Milyen jó vizuális effektek! Milyen gyenge végkifejlet! Vegyes film, amit Spader ment meg. Valahol megértem, hogy sorozat készült ebből, mert az ötlet izgalmas. Óegyiptomi teleporter, ami az univerzum legkülönlegesebb helyeire tud eljuttatni, miért csak egy kairói nyomornegyedben kalandozzunk? A film altató felvezetője után megismerkedünk Daniellel, a különc, de briliáns egyiptológussal. Filmes történész ő, hiszen másodperc alatt fordít hieroglifákat, és fél óra alatt tanul meg egy halott nyelvet tökéletesen beszélni. Csakúgy, mint minden James Cameron-filmben, a tudomány jóindulattal félre van söpörve, ami érthető mondjuk egy Függetlenség napjáná... több»