Mese habbal. Az ilyen történetek nem így szoktak végződni. Hanem pont úgy, ahogy a baljóslatú eleje előrevetíti. Ennek ellenére egy szép és érzékeny filmnek találom.
Szépen csomagolt, lágy rózsaszín fényekben tündöklő habos babos üres lufi. A konfliktusok egy béna gimis sorozat szintjén mozognak, a karakterek eltúlzottak és egyoldalúak, az orvosi tévedéseket pedig egy gyakorló anya is simán kiszúrhatja. A főszereplőnek még mellékszerepet se adnék, nem hogy orvost játsszon. Iszonyúan életszerűtlen, pedig a kisvárosi sorozatoknak épp ez lenne a lényege.
68 Őrangyal (2012)