Bizonyos fokig kicsit szomorkás a film hangulata, Tejas sorsa alapvetően tragikus, a másság Indiában pláne nem kifizetődő. Bár nem igazán tudtam eldönteni, hogy a rendezőnek mi volt az elképzelése a filmmel, mert a történet egy mondatban elmesélhető, de bármi is volt a koncepciója, a kivitelezés túl gyatrára sikerült. Tejas túl különleges, túlságosan kirí a környezetéből, de a legkevésbé cselekvő részese az eseményeknek, inkább tűnik megfigyelőnek, és a dolgok elszenvedőjének, mint tevékeny valakinek. Valahogy olyan befejezetlennek hatott, nem csak a vége, hanem az egész film alatt ez volt az érzésem. A film különlegessége mégis Akshay Kapoor, aki egy itemsong (Hai Junoon) kivételével végig ... több»
Arab mese indiai köntösben Az egyik legismertebb arab mese, ezúttal indiai köntösben. A tudós szülők mániájuk részeként kisfiukat Aladinnak keresztelik, majd elég hamar eltávoznak életéből. Szegény fiú egész gyermek és ifjúkora azzal telik, hogy menekül az őt csúfoló kortársak elől, akik mindenáron lámpásokat akarnak vele dörzsöltetni. Riteish Deshmukh telitalálat erre a szerepre, rettentően ügyefogyott, és minden energiáját arra pazarolja, hogy túlélje a saját életét. A háttérben viszont sokkal sötétebb erők munkálkodnak, és ilyen szempontból nagyon tetszik a hindi változat, az égvilágon semmiben sem egyezik meg a tradicionális mesével. Mindössze a lámpa és a dzsinn maradt meg.
A dzsinnt, akit ezúttal Geniusnak hívna... több»
Szórakoztató film, elég sokszor sikerült rajta nevetnem. Az elején azt hittem csupa szerencsétlenség lesz Prem (Ranbir Kapoor), de végül kikupálódott. Erősen emlékeztetett a karaktere a Saawariya-beli szerepére, a hoppon maradt hősszerelmes, akinek egyedül az imádott hölgy boldogsága fontos... és a változatosság kedvéért itt is felbukkant Salman Khan. Jópofák voltak a gegek, pl. az áram ütöttek "tánca" stb. Próbált a rendező burleszk elemeket alkalmazni, de ez nem mindig jött neki össze viccesre. Jenny (Katrina Kaif) szerepében valószínűleg ennyi volt, szerintem próbálta hozni a bolondost, meg a bájost, így jött össze. Szerethető filmecske.
Kísérletező kedvű filmszemlélet Kellett már ez, ebben a tömény maszalá-rengetegben, a sok csípős csili, a curry, a chutney és garam masala után kellett már ez a hideg zuhany! Mert leginkább azt jelenti. Hál'istennek, hogy Bollywood is szokott a fősodortól eltérő filmeket készíteni, mert azért ez is kell. Én amúgy is vevő vagyok az ilyesmire. Ha kicsit (vagy akár nagyon) abszurd, annak én csak örülök.
Szeretem a kísérleti filmeket, még akkor is, ha néha elmennek olyan irányba, ami már nem tud felcsigázni (mint például Menakshi öccsének és Menakshi kolléganőjének debil egymásra-találása).
Ennek ellenére az alapmotívum teljesen megfogott. Menakshi álomvilágban él, de ki akar törni a hétköznapokból, még akkor is, ha az csak eg... több»
Bosszúhadjárat Az Agneepath egy 1990-es Amitabh Bachchan-film feldolgozása, én nem láttam az eredetit, de a kritikák szerint a mostani változat sokkal jobban sikerült. Dióhéjban egy bosszúhadjárat, amely azért is érdekes, mert a főhős, Vijay Dinanath Chauhan (Hrithik Roshan) éveken keresztül erre gyúr, hiszen gyerek volt még, amikor az apját, a helyi tanítót a félrevezetett falusiak meglincselték, a szeme láttára felakasztották. S aki félrevezette - s ezzel együtt nyomorba döntötte őket - Kancha (Sanjay Dutt) drogtanyát csinált a szigetükből, és élet-halál urává vált, törvényen és kormányon kívülivé. Vijay Mumbaiba menekült, ahol szinte már az első lépésével ő maga is törvényenkívülivé válik. Hogy megvédje... több»
Indiában sincs új a nap alatt Most volt időm, végignéztem az én példányomat. Érdekes párhuzamokat fedeztem fel benne.
Ek Tha Tiger (bemutató: 2012, aug. 15.) egy RAW (indiai hírszerzés) ügynök, akinek fedőneve Tigris, egy nukleáris bomba után nyomoz, és belefut egy ISI (pakisztáni hírszerzés) ügynökbe. Először megölné, de aztán beleszeret. A Tigrist Salman Khan alakítja, Zoyát Katrina Kaif aki civilben hosszú ideje a barátnője. (Azóta már szakítottak).
Agent Vinod (2012. márc. 23) egy RAW-ügynök forró helyzetből vágja ki magát Afganisztánban, majd rögvest egy bomba után veti magát, de elkapják (a filmben többször is), és egy csodaszép ISI-ügynök igazságszérummal vallatja ki. Aztán a történet annyira csavaros lesz, hogy ... több»
Rettentően jól szórakoztam Adva van egy "Vissza a jövőbe"-film indiai változata, csak itt nem egy De Lorean DMC–12 az időgép, hanem egy fura turbina-szerű valami. Aditya Roy Kapur a kétségbeesett fiatal szerepében kellően motivált, hogy vállalva a kockázatot, visszamenjen 1975-be (amúgy már a Guzaarish-ban is nagyon csíptem, mint lelkes bűvésztanítványt). Akshay Kumar és Aishwarya Rai pedig elképesztően jól mutatnak a 70-es évek színes, virágos miliőjében. Akshay hosszú haján folyamatosan vigyorognom kellett, és elképesztően jó dialógokat írtak neki, (meg a többieknek is). Voltak olyan jelenetek, amikor fuldokoltam a nevetéstől.
Bunty visszautazik a múltba, hogy helyrepofozza szülei, Mala és Kishen jövőjét, mert a j... több»
Menekülés a maffia elől Ajay Devgn ezúttal kettős szerepben, amolyan hasonmás segít a másikon, de teljesen rendben volt mindkét alteregója. Vishi rettentően vicces és idióta, Jay (AJ a.k.a Action Jackson) pedig komor és halálos. De mindkettő elég jól verekszik. A két szerepről persze semmit sem tudunk meg, se a családról, sem arról, hogyan jutottak odáig, amíg a film be nem mutatja őket (főleg AJ hogyan lett egy maffiafőnök halálos jobb keze, az tényleg érdekelt volna). Függetlenül ettől mégis tetszett a film, mert Prabhu Deva képes arra, hogy ezeket a hiányosságokat elfeledtesse az emberrel. Pörgős, néhol hihetetlen akciójelenetek, és nagyon jó dalok, látványos táncelemekkel, Ajayt pedig nagyon megkergethette az a... több»
Tánc Aki hindi filmeket néz, az hozzá szokhatott már, hogy tele vannak zenével és tánccal. De idáig még csak egyetlen olyan filmet láttam, ahol a sztori maga a tánc (jobban mondva táncverseny) volt. A Chance Pe Dance. Hasonlított az Amerikában az utóbbi években taroló táncos-filmekre (Step Up és társai), de mégsem. (Valahogy nem tudom ide számítani a Dil To Pagal Hai-t, a Taal-t és az Aaje Nachle!-t, mert bár mindegyik filmnek a tánc van a középpontban, mégsem a tánc a főszereplő).
Ebben a filmben viszont egy az egyben az volt, és még több. A hindi táncosok a nyugati tánckultúrán kívül magukba szívták saját, tradicionális táncaikat is, melyek közül némelyik annyira nehéz, hogy nyugati ember hossz... több»
"Várj az üzenetre" Az egyik kedvenc tamil filmem. Meglehetősen elvarázsolt a sztori, és egészen szürreális jelenetek vannak benne, csak az ilyen elborult elméjű film-fanatikusok, mint pl. én, értékeljük ezeket, mert persze tényleges funkciója nincs a filmben (mint némelyik dalbetét, ami leginkább arra hasonlít, hogy a rendező kicsit túladagolta az amfetamint magának).
A történet szerint egy eltűnt népet indulnak megkeresni, mert náluk van egy szobor, ami felbecsülhetetlen értékkel bír. Nos, persze előbb magát a törzset kellene megtalálni, mert cirka 800 éve világgá mentek, és csak néhány nyom maradt utánuk. Maroknyi történész kutatja ezeket a nyomokat, amelyek szinte titkosírással érnek fel, mert a rejtvényt c... több»
Vigyázat! Depresszióba dönt Az első indiai filmszínész, akiről elmondhatom, hogy valamennyi bemutatott filmjét láttam, az Aditya Roy Kapoor. (Nem volt nehéz dolgom, mert még nincs túl sok filmje.) Bemutatkozott a London Dreamsben, az Action Replayy-ben egyenrangú partnere volt Akshay Kumarnak és Aishwarya Rai Bachchannak, utóbbival ismét együtt szerepelt a Guzaarishban, ahol persze Hrihtik Roshan játéka miatt szinte mindenki másodhegedűs szerepre kényszerült, majd istenien alakította a teljesen lökött, lúzer fiút, aki nem akar felnőni a Yeh Jawaani Hai Deewaniban, elveszítette mikrofonhaja nagy részét a Daawat-e-Ishq-ben, és rendkívül visszafogottan játszott a Fitoorban. Most pedig ronggyá bőgtem a szemem a fenti film ... több»
Kvóta Nagyon érdekes kérdést feszeget a film. Az Indiai Legfelsőbb Bíróság döntése alapján az indiai felsőoktatásban úgynevezett foglalási kvótát (27%) tartanak fenn a hátrányos helyzetű, alacsonyabb kasztokból származó diákok számára. Ezért a film címének fordítása szó szerint Foglalást jelent, a filmben is így emlegetik, csak ez számunkra nem értelmezhető. Itt Európában is van ún. pozitív diszkrimináció (pl. női parlamenti képviselők aránya), de ezt mi kvótarendszerrel magyarázzuk.
Egy alapítványi főiskola igazgatója Prabhakar Anand (Amitabh Bachchan ismét csodálatos alakítást nyújt) 30 éves igazgatói munkássága alatt mindig is a foglalás mellett állt ki, bár még felesége (Tanvi Azmi) is rákérde... több»
Egy nagyon jó (és nekem eredetinek tűnő) ötletből meglehetősen vérszegény végeredmény született. Neil Nitin Mukesht nagyon szerettem a Lafangey Parindeyben, itt nem annyira, bár igyekezett nagyon. Bipasha Basu esetében meg hosszan kell törnöm a fejem, hogy egy jó alakítást tudjak mondani, de bevallom őszintén, egy se jut eszembe. Egydimenziós, üresfejű szépség, akinek nincs túl sok arckifejezése, és azok sem hitelesek.
Nagyon régen láttam ezt a filmet, és csak egyszer bírtam végignézni, mert annyira lélekfacsaró, és olyan reménytelen hajszáról szól, aminek mindenki tudja a végét. A film Mariane Pearl életének azt a részét mutatja be, amikor fájdalmas ténnyel kell megküzdenie, miszerint férjét – a Wall Street Journal dél-ázsiai irodájának vezetőjét, aki az iszlám terrorizmussal kapcsolatosan végzett kutatásokat -, 2002-ben Pakisztánban elrabolták és meggyilkolták. Daniel 2002. január 23-án beült egy taxiba, onnantól nem látták élve; testét több mint egy hónap után találták meg, tíz darabban. Angelina Jolie szívügyének tekintette, hogy jól játssza el a szerepet, és tényleg felkavaró volt látni, ahogy a hat h... több»
Mindenki gyanusított Bár a film Goa kínai negyedében játszódik (ha egyáltalán létezik olyan), tényleg csak nagyítóval találni kínait (pedig vannak egy páran a bollywoodi filmiparban, elég csak a Badmaa$h Companyban Meiyang Changra, vagy a Chandni Chowk to Chinában Roger Yuanra gondolni, most milyen nehéz lett volna párat összegyűjteni északról, hm?), de ez annyira kevéssé zavart, mint inkább az, hogy méteres lyukak voltak a sztori vonalvezetésében. Fel se vettem, hogy Sonia Chang (Isha Koppikar) egy csepp kínai vonást sem tudott felmutatni, mivel ő volt az áldozat, elhanyagolható volt a kinézete. De hogyan sikerült a Goában elrabolt kisfiút elveszíteni Mumbaiban, és a gyerekrabló erre visszatér Goára, na, ezt ne... több»
Nem kedvelem a thrillereket, de ez tetszett Alapjában véve nem kedvelem a thrillereket, mert mindig annyira rettegek, hogy utána nagyon sokáig a hatása alatt vagyok. (Így jártam a Pszicho-val vagy A kör-rel). De mivel elhatároztam, hogy az összes magyar felirattal rendelkező indiai filmet megnézem, kénytelen voltam belevágni.
A thrillerek között a "jobbik" fajtából való, persze a szokásos klisékre építve, de egy elgondolkodtató alapötletre támaszkodva, ami után az ember más szemmel néz a saját tévéjére (emiatt nem igazán bírtam megrémülni, mert 10 éve nem nézek tévét, csak ha dvd-filmet akarok megnézni, akkor szoktam bekapcsolni, amúgy porfogónak kiváló). Boldog család beköltözik a társasház 13. emeletére, a 13/B lakásba (klisé nr 1: ... több»
A bűvös 180 Különös ember érkezik Chennaiba. Imádkozik, megtisztul a szent Vanarasi folyóban, minden értékét egy imádkozó koldusnak adja, (aki azt jósolja neki: 100 évig fogsz élni), és elbeszélget egy kisfiúval, aki a Mano nevet adja neki. Innentől kezdve szinte sosem látjuk szomorúnak, inkább kíváncsinak, érdeklődőnek, befogadónak. Eltekereg egy taxival, kiszáll egy idegen helyen, keres egy kiadó lakást, és hat hónapra előre kifizeti a lakbért. Kitakarít, majd a háziúr veterán-motorját is kibéreli 6 hónapra. Nem tudni miből él, de ha kell, mogyorót árul a strandon, hogy az árus kisfiú focizhasson, segít tekerni a biciklit az újságos kisfiúnak, vasal, hogy az utcai mosodás elolvashassa az újságját, teá... több»
Egy telugu vígjáték ami dugig van túlzó karakterekkel, elfuserált életbölcsességekkel, hisztiző egyetemistákkal, a partvonalról döbbenten figyelő rokonokkal, és két bűbájos karakterrel, akik a hátukon viszik el az egész cécót, úgy ahogy a nagykönyvben meg van írva. Balu száz százalékig kocka, míg Maha Lakshmi száz százalékig butuska falusi kislány, aztán a szerelem, meg más egyéb dolgok (például a durvaságig fajuló versenyszellem) egészen más irányba kanyarítja egyéniségüket, és ha az ember tényleg nem szán magvas gondolatokat a filmnek, akkor felhőtlenül tud szórakozni az épületes marhaságokon. Sehogy máshogy nem szabad megnézni, csakis kikapcsolt aggyal, úgy viszont garantált a jókedv.
37 Alag: He Is Different.... He Is Alone... (2006)