Filmbarbár

Számomra ez a film az eredeti egy kissé lélektelen utánérzése, "koppintása", némileg a mai igényekhez alakítva. A remake-eknek szerintem akkor van értelmük, ha tudnak újat mondani az eredeti műhöz képest. Úgy gondolom, ez nem igazán mondott újat, tisztességes iparosmunka, azt el kell ismerni, de én ennél többre nem értékelném. Igaz, a korábbi epizódokhoz képest már-már felüdülés, önmagában véve azonban semmi olyan nincs benne, ami különösebben maradandó nyomot hagyna a nézőben. Az 1974-es film szerencsés időben született, és talán előnyére szolgált az "amatőrfilmes" hangulat is. A remake viszont már egy "brand" része, az igazi filmipar termése, amikor kissé érezhető az, hogy mindenáron akaru... több»

Érthetetle, kusza, semmitmondó film, aminek semmi köze sincs a láncfűrészesékhez. Nem is nevezném horrornak, inkább valami aberrált agyszüleménynek. Talán a tinihorrorok viszonylagos sikerét akarták meglovagolni, nem tudom, de mintha ez a film is önmaga paródiája lenne, és ez is csak ugyanazt az alapot hozza, mint nagyjából az eddigiek, tudniillik egy csapat ember próbálja túlélni a dolgokat. Viszont a karakterek idegesítőek, főleg a tinik, undorító az elkényeztetett nyafogásuk, Bőrpofa "családja" (már ki tudja, hányadik, ezek állandóan változnak) meg mintha egyszerű kriplikké lényegülne át. A film szinte folyamatos és öncélú üvöltözés, hisztériázás, családi erőszak, teljesen szétesik a szto... több»

Unalmas, gyenge utánérzése az első résznek, ugyancsak sablonokból összedobálva (eltévedő utazók, kínzások, családi perpatvarok stb.). A figurák megint csak változtak az első, illetve a második részhez képest, már követhetetlen, hogy ki kicsoda, hogyan is kerül Bőrpofa újabb és újabb családokba, ráadásul az idő előrehaladtával - 26 évvel vagyunk az első sztori leforgatása után - semmit sem öregszik. És amíg az első részre még rá lehetett fogni, hogy van mondanivalója, és hogy a jellemek pszichotikussága részben megmagyarázható, itt már inkább csak azért tébolyodottak, hogy valami történjen is a filmben, kiüresedett papírmasék, akiket öncélúan szerepeltetnek az alkotók. A 2. rész után valószín... több»

A felesleges folytatás
Nem igazán tudom hová tenni ezt a filmet, képtelen voltam eldönteni, hogy vajon komolyan gondolták-e az egészet, vagy éppen paródiának szánták, annyira elüt az első résztől. Mondjuk eleve kicsit furcsa, hogy ha az első rész olyan nagy siker volt, akkor miért kellett 12 évet várni a folytatással, és az is érdekes, hogy ugyanaz a Tobe Hooper rendezte ezt is, mint az első részt, mégis gyökeresen más a felfogás. Ha paródiának szánták, annak is elég gyenge és idegesítő, és aki látta az első részt, az valószínűleg nem erre számít. Viszont itt talán még erősebb a társadalomkritikai felhang, mint az előzményben, az öreg folyamatos zsörtölődései, be- és kiszólásai teszik érdekessé az egyébként dögun... több»

Mai szemmel talán kicsit lassú a film, és mivel hozzászoktunk ahhoz, hogy ha bekapcsoljuk a tévét, akkor azonnal ömlik ránk a sok kegyetlenség, erőszak, vér, így a modern kor nézőjét talán már nem sokkolja annyira ez a produkció, viszont még mindig hatni tud az emberekre. A sztori eléggé lapos, bár nyilván kevés az olyan horror, ami shakespeare-i mélységű, ám itt érdekes annak az ábrázolása, hogy mit is jelenthet a családi összetartozás. És véleményem szerint a film akár a bezárkózó, túlságosan is vidékies, retardáltságba süllyedő amerikaiak kritikájaként is értelmezhető, noha nyilvánvalóan szélsőséges formában tárja elénk ezt a világot. A történet alapvetően itt is a kiszolgáltatottságra ép... több»