Filmadaptációk Dean R. Koontz regényeiből: A halottlátó Tinédzserkoromban a legtöbb esetben két írónak a könyveit olvasgattam, méghozzá Stephen King és Dean R. Koontz regényei nyűgöztek le igazán. Szerencsémre mindkét író igencsak számos történettel örvendeztette meg az olvasóit, és eme két szerző könyveit a mai napig is nagy örömmel olvasom. Mondjuk, míg Mr. Kingnek majdhogynem már szinte az összes regényét mozgóképre adaptálták vagy film, vagy sorozat formájában, addig viszont sajnos Mr. Koontz történeteiről ez nem mondható el, ugyanis szinte csak egy tucatnyi regényéből készült filmadaptáció (aminek az okát nem is nagyon értem). Jómagam úgy gondolom, hogy Mr. Koontz történetei is simán megállnák a helyüket, a filmek avagy a sorozatok világában... több»
Csak egy csapongó ördögűzős horrorfilm Pár évvel ezelőtt elkezdtem nézni már egyszer ezt a filmet, de valahogy úgy tovatűntek az emlékeimből a látottak, hogy gondoltam, adok neki még egy esélyt. Előjáróban csak annyit írnék erről, hogy nem érdemelte meg az újranézést jelen filmünk! Pedig jómagam igazán kedvelem a mexikói és spanyol horrorfilmeket, de a Guillermo Amoedo rendezésében készült Ahol a gonosz lakik című produkciónál valami nagyon félrement. Na de lássuk hát, hogy milyen is lett jelen filmünk!
A megtekintése után azon szavak jutottak szinte azonnal az eszembe a filmről, hogy csapongó, klisés és sajnos egyáltalán nem félelmetes, ergo csak egy gyenge produkció, amelyre nyugodtan mondhatjuk, hogy tökéletesen beleillik a tu... több»
Bigfoot nyomában Mindig is közel álltak azon filmek a szívemhez, amelyek valamilyen rejtélyes élőlény felfedezését tűzték ki célul az adott történetben. Így akadtam rá a 2013-as Bobcat Goldthwait által írt és rendezett Willow Creekre is. Kezdésként félre kellett tennem mindenfajta ellenszenvemet az úgynevezett found footage filmes stílusirányzat ellen, és belekezdtem jelen filmünkbe. Lássuk hát, hogy miként is sikerült a Willow Creek című film!
Kezdésként pontosítsuk egy kicsit maga a filminfót! Ugyanis jelen filmünkben nem a Jeti nyomába szegődik egy fiatal pár, hanem egy másik legalább akkora rejtéllyel övezett élőlény nyomaira szeretnének ráakadni, méghozzá a számos történetet megihletett Bigfoot alias Na... több»
A híresen hírhedt Asylum-filmek gyöngyszemei: 666: A gyermek A 2024-es év során immáron negyedik alkalommal ültünk össze a filmes barátaimmal, hogy egy film erejéig figyelmünket a trash filmgyártásra szegezzük. Ezúttal némileg megbontottunk egy bizonyos sormintát, ugyanis az eddigi trash horrorfilmjeink mindegyike a cápákkal volt kapcsolatos, de a közismerten rossz filmjeiről ismert Asylum filmstúdiónak ezúttal egy Ómen-koppintása került képernyőre. Szóval mártózzunk meg ismételten abban a bizonyos trash tartályban, és lássuk, hogy milyen is lett a 666: A gyermek című produkció!
Az 1997-ben alapított The Asylum filmstúdió felhozatalában, legjobb tudomásom szerint, leginkább efféle alkotások láttak napvilágot, tehát akik rajonganak a trash filmgyártásé... több»
Legyünk barátok? Úgy gondoltam, mielőtt a hétvégén újra összeülök a barátaimmal, a lassan már rendszeressé váló havi trash-napra, keresek magamnak valami jónak tűnő horrorfilmet. Mindenképp valami olyan horrorfilmet kerestem, amiről még semmit sem halottam, avagy olvastam, és így került a látómezőmbe Jacob Chase rendező 2020-as Come Play című filmje (ami a rendezőnek a 2017-ben elkészített Larry című rövidfilmjének az egész estés változata). Lássuk hát, hogy mit is tartogatott a Larry (avagy inkább a Come Play) című film!
Talán kissé kockázatos a mai világban úgy filmet választani magunknak, hogy semmit nem tudunk előjáróban az adott produkcióról, de a film előzetese után, illetve az aránylag talán közepesné... több»
Filmek a videótékák alsó polcairól: Fémszörny Ismét belefutottam egy olyan produkcióba, amely tökéletesen beleillene a filmek a videótékák alsó polcairól kategóriába nálam. Eme filmekben leginkább az a közös, hogy egytől egyig olyan produkciók voltak, amelyek leginkább akkor tudnak manapság is még szórakoztatóak lenni, ha visszagondolunk azon időszakra, amikor még léteztek a videótékák, továbbá internet nélkül, elsősorban még a videókazetta borítóján olvasott tartalom alapján döntöttünk arról, hogy kikölcsönözzük-e az adott filmet. Amolyan igazi filmkalandor időszak volt anno ez, hisz számos olyan filmbe futottam bele így, amelyek minősége már abban az időben is hagyott maga után némi kivetnivalót, de akkor, valahogy örültünk még ennek ... több»
Ki mered mondani a nevét ötször egy tükör előtt állva? Az elmúlt napokban egy beszélgetés során szóba került ama horrorfilmes téma, hogy mi az a dolog, amely képes úgy igazán rám hozni a frászt. Ezen sokat gondolkodtam, de úgy igazán nem jutottam dűlőre e téren, viszont arra határozottan emlékszem, hogy tinédzserkoromban akadt azért egy-két olyan horrorfilm, amelyek valóban rám tudták hozni a frászt. Persze ezzel egyáltalán nem azt akarom írni, hogy sok száz horrorfilmemmel a hátam mögött teljesen immunissá váltam volna ezen alkotásokra, hisz folyamatosan keresem is eme horrorfilmes élményt, de valahogy sokkal nagyobb örömmel nyúlok vissza a régmúltba eme érzések felidézésért. Talán pont ez ösztönzött arra, hogy újranézzek egy olyan alkotást, am... több»
Egy elfogadható újrafeldolgozás Utoljára úgy öt esztendeje volt szerencsém az eredeti 1985-ös Frászkarika című filmhez, így igencsak időszerűnek éreztem már azt, hogy megnézzem a 2011-es remake-jét eme produkciónak. Alapból nem kevés fenntartásokkal állok a filmes újrafeldolgozásokhoz (persze akad azért egy-két kivétel), de azt majdhogynem ki merem jelenteni, hogy a legtöbb esetben nem tudják elérni a remake-ek az eredeti film minőségét. Viszont jelen filmünkről egészen sok pozitív véleményt és kritikákat olvastam, és legfőképp emiatt meg is jött a kedvem hozzá. Lássuk hát, hogy mit is tartogat a film a nézőinek!
Az első dolog, ami feltűnt még a film megtekintése előtt, hogy egészen jó színészeket sikerült megnyerniük a fi... több»
A démoni Annabelle baba létrejötte Folytatva a kronológiai sorrendet az úgynevezett The Conjuring Universe filmjeinél, a napokban újranéztem az Annabelle 2: A teremtést, és hát szomorúan kellett konstatálnom, hogy sajnos második megtekintésekor már messze nem találtam annyira zseniálisnak eme produkciót, mint évekkel ezelőtt, az első megtekintése alkalmával. Persze mindez egy filmen belül (ráadásul egy horrorfilmen belül) nem annyira meglepő, hisz a meglepetés ereje második megtekintésre azért némileg elvész, no de ne legyünk ennyire szigorúak, ugyanis jelen filmünk jóval több pozitívumot tartogatott, mint mondjuk a 2014-es Annabelle. Mivel az úgynevezett The Conjuring Universe 2023-ra immáron kilenc filmre hízott (és ha lehe... több»
Ha jönnek az idegenek Nem is olyan rég egy baráti beszélgetés során szóba kerültek az idegenekkel kapcsolatos horrorfilmek, és eme beszélgetés során került megemlítésre Scott Stewart 2013-as, Dark Skies avagy Sötét égboltok című filmje, amely igencsak felkeltette az érdeklődésemet. A film rendezőjének már két korábbi filmjéhez volt szerencsém, amelyek viszont igencsak felemásra sikeredtek nálam. Ugyanis míg a 2011-es, A pap – Háború a vámpírok ellen című filmjével még úgy-ahogy elvoltam (bár igencsak rég láttam, talán újra kéne néznem valamikor), viszont a 2010-es Légió című filmje már egyáltalán nem nyerte el a tetszésemet, így egy kicsit óvatosabban álltam neki a Sötét égboltok című produkciójához, de be kell h... több»
Vámpírtársadalom A vámpírokkal foglalkozó horrorfilmeknek elképesztően nagy múltjuk van a filmgyártásban, elég csak ha az 1922-ben bemutatott Nosferatu című produkcióra gondolunk, és onnantól kezdve szinte megszámlálhatatlan mennyiségben érkeztek eme tematikájú horrorfilmes alkotások. Persze egyből feltehetjük ama kérdést, hogy ha a vámpíros horrorfilmeknek ekkora múltjuk van a filmgyártásban, akkor kaphat-e a horrorrajongó eme témakörben bármifajta újdonságot, avagy már minden lehetséges filmes ötletre megtaláljuk az elkészült filmet is? Nos jómagam mindig reménykedem abban, hogy ötletek terén mindig érkezhet valami szokatlan, valami új, és kis szerencsével eme új ötleteket talán felkarolja valamelyik stúdi... több»
Stephen King veszett kutyája Hollywood igencsak hamar felfedezte Stephen King könyveiben a filmre adaptálás lehetőségét, ezáltal pedig már a 70-es évek közepétől el is kezdték filmre vinni az ismert író történeteit. Nos mivel jómagam is nagy rajongója vagyok Mr. King munkásságának, ezért hát én is megtekintek minden olyan filmet, amely az egyik kedvenc íróm tollából származik (bár ha őszinte akarok lenni, jó pár olyan is akad ezek közt, amelyeket már többször is megtekintettem, és szerencsére, sokadik megtekintésükre is még élvezhetőek). Mivel nem is oly rég újraolvastam Stephen King Cujo című regényét, ezért gondoltam, a filmadaptációját is felfrissítem magamban. Mr. Kingnek számos regényét zseniálisnak tartom, de jóma... több»
Fenyegetés, hát persze, hogy a VICO filmje Időnként szeretek nosztalgiázni az egykori VHS-korszak egyik igencsak ismert videókazetta forgalmazójának filmjeivel, hisz „a VICO filmjei az ön kedvenc filmjei” (ahogy anno annak idején hangoztatták a filmjeik előzeteseiben). Nos azt mindenki döntse el maga, hogy eme kiadói szlogen mennyire is volt helytálló anno annak idején, hisz elképesztően sok B és ZS kategóriás filmeket is kiadtak, de persze nem kevésszer, olykor igazi filmcsemegék is landoltak a felhozatalukban. Na de lássuk, hogy vajon melyik kategóriába esik jelen filmünk, és hogy mit is tartogat a nézőjének!
A VHS-korszakban nem volt szerencsém eme produkcióhoz, ezáltal pedig nincs olyan összehasonlítási alapon jelen filmünk eseté... több»
Vámpírszerelem Brooklynban Ha bármely film esetében meglátom azt, hogy a rendezői széket a néhai Wes Craven (1939–2015) töltötte be, akkor akaratlanul is a horror műfajára asszociálok az adott produkcióval kapcsolatosan. Talán pont emiatt éreztem egy kissé szokatlannak a Vámpír Brooklynban című filmet, ugyanis az tagadhatatlan, hogy érezhető némileg a horrorfilmes hatás jelen produkciók esetében, de legalább ennyire érzékelhető volt a komédiai elemek is benne. Na de lássuk hát, hogy milyen is volt az adott filmünk!
Első alkalommal még a VHS-korszak vége felé (a 90-es évek végén) találkoztam jelen filmünkkel, de akkor még nem igazán nyerte el a tetszésemet, mondhatnám akár azt is, hogy csak elvoltam vele. Majd a 2000-e... több»
A híresen hírhedt Asylum-filmek gyöngyszemei: Ötfejű cápa Immáron harmadik alkalommal gyűltünk össze a filmes barátaimmal, hogy egy film erejéig figyelmünkkel adózunk a trash filmgyártás előtt. Követve az év elején elkezdett sormintát, ismételten egy Asylum stúdió által elkövetett rettenetet választottunk, és ha már a Kétfejű cápával, majd egy hónapra rá a Háromfejű cápával folytattuk, akkor hát miért is ne került volna ez alakalommal terítékre a négyfejű, ő, vagyis inkább az Ötfejű cápa című film. Na de hol van a négyfejű cápa, ha már csináltak öt- és hatfejű cápa filmet is? Erre még visszatérek. Szóval ugorjunk újra fejest abba a bizonyos trash tartályba, és lássuk, hogy mennyire is lehetett szórakoztatónak nevezni jelen filmünket!
Az 1997-ben al... több»
Vicces fickó, kinek halálos a humora Mivel már egy jó ideje a megnézendő filmek listáján szerepelt nálam a Simon Sprackling rendezésében készült Vicces fickó című produkció, és mivel az elmúlt napokban, pont hogy egy efféle agykikapcsolódós filmre vágytam, így azt gondoltam, hogy keresve sem találhattam volna megfelelőbb esti alkotást magamnak. Na de lássuk hát, hogy milyen is lett jelen filmünk!
Angol horror-vígjáték a 90-es évek közepéből, főszerepben a szinte mindig zseniális Christopher Lee (1922–2015) színésszel, nekem mindez bőven elegendő volt ahhoz, hogy jelen filmünk felkeltse a kíváncsiságomat. Na de kezdjük mondjuk azzal, hogy a fentebb megemlített színészlegenda, Christopher Lee csupán röpke perceket szerepel eme pr... több»
Filmek a videótékák alsó polcairól: Homokember Ismételten belefutottam egy olyan produkcióba, amely tökéletesen beleillene a filmek a videótékák alsó polcairól kategóriába nálam, bár azért jelen filmünkre messze nem használhatom azt a jelzőt, hogy egy minőségi alkotás lenne, és még sajnos a nosztalgiafaktor sem igazán tudta feljebb tornázni az én szememben. Olvastam már egynéhány véleményt a Homokember című filmről, de be kell hogy valljam, az kimondottan meglepett vele kapcsolatosan, hogy sokan egy teljesen fogyasztható, amolyan erősen B kategóriás horrorfilmként tekintenek rá. Na mármost általában semmi komolyabb gondom nem szokott akadni az olyan alkotásokkal, amelyeket anno egyből videóra gyártottak, illetve az alacsony költségvetésü... több»
Nosztalgiázásra vágyó horrorrajongóknak pont még megfelelő Az elmúlt napokban egy bolhapiac standján láttam, hogy valaki több tucatnyi videókazettát árult, és mivel jómagam is a 80-as évek gyermeke vagyok, így szinte ellenállhatatlan vágyat éreztem arra, hogy felmérjem a portékáját. A videókazetták árusítása egyfajta reneszánszát éli az elmúlt években, hisz jó pár esetben majdhogynem csillagászati árakon is cserélhet gazdát egy-egy ritkábbnak nevezhető kazetta. Volt is pár olyan film, amelyek felkeltették az érdeklődésemet, de látva ezen kazetták árait inkább meghagytam a gyűjtőknek. Eme portékában az egyik ilyen film, ami felkeltette az érdeklődésemet, az a 976 - A sátán hívószáma volt, így hát arra gondoltam, miért is ne nosztalgiázzak az internet... több»
Kimaradt ziccerek tárháza A japánban lévő Aokigahara erdő sajnálatos módon egy valós helyszín, amely a történelmi háttere miatt szinte tálcán nyújtja a filmkészítők felé a lehetőséget arra, hogy egy igazán félelmetes és misztikus filmet készíthessenek eme erdőségről és az ott történtekről. 2014-ben a film producere, David S. Goyer elegendő fantáziát látott arra, hogy a Focus és a Gramercy filmstúdiók jóvoltából elkezdjék összeszedni a leendő filmjük stábját. 2015 elejére már kész forgatókönyvvel csábították a készülő produkciójukhoz a színészeket és a többi stábtagot, hogy még az év tavaszán el tudják kezdeni a forgatásokat. Na de lássuk, hogy vajon elegendő-e egy jó misztikus horrorfilm elkészítéséhez egy valóban lé... több»
Félrement folytatás Évekkel ezelőtt volt már szerencsém a 2009-es The Collectorhoz és a 2012-es folytatásához, a The Collectionhöz, de míg az első rész esetében az tisztán megmaradt az emlékezetemben, hogy egy jól összerakott horrorfilm volt, addig ezt már nem mondhatom el a folytatásáról. Akár azt is írhatnám jelen filmünkről, hogy jó pár évvel ezelőtt, amikor először láttam, talán még nem is figyeltem fel annyira azon hibáira, amik miatt most ennyire lepontoztam. Na de lássuk hát, hogy milyen is lett jelen filmünk!
Kezdjük mondjuk a készítőkkel. Jómagam kimondottan örültem annak, hogy sem a forgatókönyvírói (Patrick Melton és Marcus Dunstan), sem pedig a rendező személyében (Marcus Dunstan) nem eszközöltek se... több»
81 Odd Thomas - A halottlátó (2013)
Tinédzserkoromban a legtöbb esetben két írónak a könyveit olvasgattam, méghozzá Stephen King és Dean R. Koontz regényei nyűgöztek le igazán. Szerencsémre mindkét író igencsak számos történettel örvendeztette meg az olvasóit, és eme két szerző könyveit a mai napig is nagy örömmel olvasom. Mondjuk, míg Mr. Kingnek majdhogynem már szinte az összes regényét mozgóképre adaptálták vagy film, vagy sorozat formájában, addig viszont sajnos Mr. Koontz történeteiről ez nem mondható el, ugyanis szinte csak egy tucatnyi regényéből készült filmadaptáció (aminek az okát nem is nagyon értem). Jómagam úgy gondolom, hogy Mr. Koontz történetei is simán megállnák a helyüket, a filmek avagy a sorozatok világában... több»