Nekem valahogy csak félig sült el a dolog. Tündéri a látvány és a díszlet, de néha tényleg csak ültem, hogy „oké, és akkor mi következik?”. A szereplők olykor robotként hadarnak, szinte lehetetlen elmerülni bennük, a mélyebb tartalom pedig igen csekély. Nagyszerű sztárcsapatot zsúfoltak bele, de sok arc felesleges.
Totálisan nosztalgikus élmény volt! Már a nyitó jelenetnél libabőr, amikor felcsendült az ismerős dallam. Rengeteg apró utalás van a régi filmre, és közben mégis frissnek érződik az egész. Látszik, hogy törődtek a részletekkel. A végén ugyanúgy mosolyogtam, mint gyerekként. Imádom!
Nagyon komoly szori, érezhető, hogy alacsony költségvetésből kellett összehozni, de ez egyáltalán nem gáz, sőt előnyére vált a filmnek. Szerintem látni kell!
Na, így kell életrajzi filmet csinálni. Kegyetlenül őszinte és őszintén kegyetlen. De mi mást is várhattunk volna Robbie Williamstől! Nagyon jó a Better Man!
61 A föníciai séma (2025)