Az alapötlet remek, és a látványvilág, az atmoszféra is működik, viszont a készítők nem tudtak vagy nem is próbáltak hozzátenni a kísértethorror zsáneréhez azon túl, hogy népies magyar környezetbe helyezik a történetet. több»
A regényben olvasható félelem elleni litánia ezúttal a bukás elkerüléséhez szükséges rimánkodás metaforája. Jobb legyinteni az aktuális adaptációra és az azt övező, lassan két éve tartó mesterséges hype-ra: a regénytrilógia ihletett lapozását úgysem pótolják. több»
A finálé kibontását követően azonban a sorozat nem kínál megoldási javaslatot vagy alternatívát – ha csak azt nem számítjuk annak, hogy a főszereplő ahelyett, hogy az Államokba repülne a kislányához, végül a szervezők nyomába indul. Már amennyiben elkészül a második évad, bár az elképesztő sikert látva ez egyre kevésbé kérdéses. több»
Talán az egyetlen képsor, ami többet jelenthet annál, amit látunk, az, amikor virtuális neonfény cseresznyevirág-szirmok hullanak a felhőkarcoló méretű kivetítőn. Ez a momentum tökéletesen leképezi, milyen film a Kate: színes és nagyon mesterkélt. több»
A Külön falka kifejezetten szerethető, őszinte alkotás, amely szerencsés csillagzat alatt igazi sikerfilmmé is válhat. Remélhetőleg ez a rendhagyó apa-lánya történet képes lesz minél több nézőt a mozikba csábítani. több»
Az Őfelsége titkosszolgálatában zárómondatát („we have all the time in the world”) Louis Armstrong-dalként újrahangoló – nem mellesleg a Casino Royale szikár kémthrillerhősét teljesen meggyalázó – búcsúepizódnak semmi köze az érzékeny leköszönéshez, a gátlástalan érzelmi manipulációra játszó síróeposzokhoz annál inkább. több»
Közhelyek, sallangok, bulváros felhangok nélkül, hatásosan mesél el egy komoly történetet, és bebizonyítja, hogy nem csak súlytalan vígjátékokkal lehet megszólítani a széles nézőközönséget. több»
A Nem vénnek való vidék a filmnyelvi és technikai bravúrok mellett a sajátosan szikár hangvételével és szenvtelenségével válhatott kortalanná. Coenék filmje nem ad kapaszkodót a nézőnek: hagyja, hogy egyedül vágjunk neki a sötét texasi éjszakának, az ezzel járó sajátos érzés pedig ennyi év után is velünk marad. több»
A Tenet anyagi és nézői csődje után tehát úgy tűnik, hogy rendezői és forgatókönyvírói óvatlanság esetén könnyen összeomolhat a Nolan-brand. Ha már a nagy Christopher is zavaró tényezőkként nézi le karaktereit saját blockbuster-csinnadrattájában, és az öcs neje sem tud mit kezdeni az általa papírra vetett ötletekkel, a réteg- és nagyközönséget is keblére ölelő rendezői védjegy önmaga gúnyábrájaként végezheti – az Új múlt ilyen rangban a hét éve gyalázatosan leszereplő Transzcendens rokona. több»
Az izraeli származású Papushado nyugati érzéketlenséggel, pökhendiséggel gyártott iparosmunkát tett le az asztalra. Csak összekulcsolt kézzel reménykedhetünk, hogy a rendező visszatalál önmagához, és Izraelben kompetensen vezényli le az 1946-ban, britek által megszállt Palesztinában játszódó, játékosan falafelwesternnek becézett Once Upon a Time in Palestine-t. több»
58 Post Mortem (2021)