Vivi

Szerintem egy nagyon szerethető és vidám film lett. Megmaradt benne az a bolondos humor, amit SpongyaBobtól megszoktunk, de közben kicsit komolyabb üzenete is van. A történet könnyen követhető, sok vicces jelenettel, és a bolygó hollandis kaland igazán izgalmassá teszi az egészet. Nekem külön tetszett, hogy SpongyaBob nem változik meg teljesen, mégis tanul valamit magáról és a bátorságról. A látvány színes, élénk, a zene jól illik a tengeri, kalózos hangulathoz. Gyerekeknek nagyon szórakoztató, de a felnőttek is élvezhetik, főleg akik régebb óta szeretik SpongyaBobot. Összességében ez egy könnyed, pozitív hangulatú film, amit jó érzés végignézni, és ami után az ember mosolyogva áll fel a szé... több»

Számomra kellemes meglepetés volt, mert pontosan azt adta, amit ígért. Nyers, sötét és kompromisszummentes akciófilmet. A film végig feszes tempót diktál, kevés az üresjárat, a brutalitás pedig nem öncélú, hanem jól illeszkedik a mocskos, reménytelen városképhez. Tom Hardy játéka különösen működik. A karaktere fáradt, cinikus és belülről rohadó figura, akinek minden mozdulatán érződik a múlt terhe. Nem kell hosszú monológokkal magyarázni, ki ő, elég ránézni. A történet nem forradalmi, de nem is ez a lényeg. Inkább egy lejtmenet, amelyben egy ember egyre mélyebbre süllyed, miközben próbál valami minimális erkölcsi kapaszkodót találni. Nekem pont ezért működött. Nem szépít, nem moralizál, hane... több»

Ez a film számomra vegyes élmény volt. Az alapötlet érdekesnek tűnt. Néhány barát az Amazonasba utazik, hogy újraforgassák gyerekkori kedvenc kígyós filmjüket, és közben ténylegesen szembesülnek egy hatalmas anakondával. Ez a koncepció ígéretesnek hangzott, de a megvalósítás sajnos kicsit döcögősen indult. Az első percekben nagyon lassú a tempó, csak egy-két poén szúrja át a monotonitást, a karakterek és a helyzetek nem igazán ragadják meg a figyelmet azonnal. Ahogy haladt a történet, a film próbált felfejlődni, de sok poén továbbra is erőtlen maradt, a nagy nevetések elmaradtak, és a feszültség is csak részben érezhető. A színészek, mint Jack Black és Paul Rudd, hozták a tőlük megszokott hu... több»

Ügyetlenkedés és szerethető káosz
A film pontosan azt hozta, amire számítottam. Könnyed, szórakoztató, és tele van igazi brit humorral. Már előre nagyon vártam a filmet, és nem csalódtam, mert a történet egyszerre volt vicces, kaotikus és meglepően szerethető. Rowan Atkinson most is fantasztikus, az a jellegzetes ügyetlenkedése, amiben mindig képes a fizikai poénokat és az arckifejezéseket tökéletesen ötvözni, egyszerűen zseniális. A csecsemővel való zűrös helyzetek és a karácsonyi káosz minden jelenetben mosolyt csal a néző arcára. Nagyon tetszett, hogy a film nem próbált túlzottan mély drámát vagy komoly üzenetet belerakni, egyszerűen csak jól szórakoztat, miközben néhány apróbb érzelmi pillanat is átjön, ami emberibbé tes... több»

A Song Sung Blue kellemes meglepetés volt számomra, mert egyszerre tudott szórakoztató és érzelmes lenni anélkül, hogy túlzottan hatásvadász lett volna. A film legnagyobb erőssége szerintem az emberközeli hangulata volt , nem akar nagy drámát erőltetni, inkább apró, hétköznapi pillanatokon keresztül mutatja meg egy házaspár küzdelmeit és álmait. A zene természetes módon épül bele a történetbe, nem nyomja el a cselekményt, hanem szépen kiegészíti azt. Hugh Jackman és Kate Hudson párosa kifejezetten jól működik, hitelesen hozzák a szerethető, esendő karaktereket. A köztük lévő dinamika végig őszintének érződik, ami sokat hozzáad a film érzelmi erejéhez. Külön öröm volt látni, hogy a film nem a... több»

Szép tájak , üres utazás
A tenger útja számomra sajnos csalódás volt. Bár a film alapötlete ígéretesnek tűnt, a megvalósítás számomra kifejezetten unalmasra sikerült. A történet lassan halad, és hosszú időn keresztül alig történik valami igazán érdekes vagy emlékezetes. A hangsúly folyamatosan a gyalogláson és a tájakon van, ami egy idő után monotonná válik, és nem tudja fenntartani a figyelmet. A karakterek bemutatása sem volt elég erős ahhoz, hogy igazán kötődni tudjak hozzájuk. Bár a film próbál mély érzelmeket és emberi küzdelmeket bemutatni, ezek számomra felszínesek maradtak, és nem hatottak igazán meg. A pár kapcsolatának ábrázolása inkább távolságtartó, mint megható, így nehéz volt átélni a drámájukat. A lát... több»

A Zúzógép számomra nagyon erős filmélmény volt, mert egyszerre izgalmas és emberi. Már az első percekben magával ragadott a történet, ahogy bemutatja Mark Kerr életét, a ketrecharcos karrierjét és a ringben zajló küzdelmeket. A film nem csak a bunyóról szól, hanem arról is, hogy milyen nehézségekkel kell szembenéznie egy sportolónak a pályán kívül. A függőségek, a személyes problémák és a belső vívódások mind nagyon valóságosan vannak ábrázolva. Nagyon tetszett, ahogy a film egyensúlyt talál az akció és az érzelmek között. A bunyójelenetek feszesek és látványosak, de nem nyomják el a történet emberi oldalát. Látszik, hogy a rendező és a színészek nem csak a fizikai küzdelmet akarták megmutat... több»

Lenyűgöző és látványos
Az Avatar: Tűz és Hamu számomra igazi moziélmény volt, amit ritkán tapasztalok. Minden percben átéreztem ennek a varázslatos világának a szépségét és részletgazdagságát. A látvány egyszerűen lélegzetelállító. A buja erdők, a színes lények és az élettel teli tájak annyira élethűek, hogy szinte magam előtt láttam minden fuvallatot, minden levegőben lebegő részecskét. Az akciójelenetek izgalmasak, ugyanakkor nem nyomják el a történet érzelmi lényegét. A karakterek fejlődése, belső vívódásai és a közösségükért hozott döntések mind átütő erővel jelennek meg. Különösen tetszett, ahogy a film a morális dilemmákat és a személyes felelősséget is bemutatja .A csaták nem csak külső ellenfelekkel zajlan... több»

Gyengécske
Az ember úgy ül be erre a filmre, hogy végre egy kis feszültség és izgalom érje, de hamar csalódik. A történet és a karakterek gyakran nem elég meggyőzőek, így a film bizonyos részei üresnek érződnek. A Mikulás jelmeze alatt rejlő fenyegetés ötletes, és a gyermekkori trauma motívuma ad némi mélységet a történetnek. Ugyanakkor a cselekmény egyes pontokon előre látható, a karakterek motivációi felszínesek, ezért a feszültség időnként megszakad. A vérfürdős jelenetek sem mindig keltik fel a kívánt izgalmat, így sokszor unalmasnak hatnak.Összességében a Csendes éj, véres éj inkább kevésbé élvezhető horrorfilm. Nem hagy mély nyomot, és gyorsan feledésbe merül. Nemrég láttam, és erősen vissza kell... több»

A Mikulás nyomában egy olyan film, ami már az első perceiben azt az érzést kelti, hogy ideális választás a karácsonyi hangulat megteremtésére. A történet középpontjában egy találékony kislány áll, aki nem hajlandó félretenni a vágyait, és bátran indul útnak, hogy személyesen találkozzon a Mikulással. Ez a kalandos motívum rögtön felkelti a figyelmet, és azonnal azonosulásra készteti a fiatal nézőket. A film ereje pont ebben rejlik, hogy a történet egyszerű, de szerethető, és minden jelenetből árad a karácsony meghittsége. Az egészen visszafogott humor, a kedves karakterek és a vizuális trükkök kellemes egyveleget alkotnak, ami nem harsány, mégis szórakoztató. A film nem próbál túlzottan komo... több»

A Karácsonyi egércsata már az első percekben barátságos, meghitt hangulatot teremt, és egyértelművé teszi, hogy egy könnyed, ünnepi családi animációra ülünk be. Nem törekszik nagy tanulságokra vagy bonyolult történetre, inkább arra koncentrál, hogy kellemes élményt nyújtson a karácsonyi időszakban. Ez az egyszerűség nem feltétlenül hátrány, a film őszintén, sallangok nélkül kínál szórakozást, különösen azoknak, akik egy nyugodt, kedves mesére vágynak az ünnepi készülődés közben. Az egerek karakterei szerethetők, bár nem túl mélyek, inkább típusfigurák, akik gyorsan felismerhetők és aranyosak. A humor visszafogott, játékos helyzetekre épít, ami jól illik a karácsonyi hangulathoz. Bár nem mind... több»

Elszalasztott lehetőség
A Legénybúcsú számomra tipikusan az a film, amelynél az ember már az első tíz perc után érzi, hogy nem fog igazán összeállni. Pedig az alaphelyzet hálás. Barátság, esküvő előtti utolsó nagy buli, félresikló események , ebből rengeteg jó vígjáték született már. Itt azonban a lehetőség nagyrészt kihasználatlan marad. A történet kiszámítható, a jelenetek egymás után következnek valódi ív és feszültség nélkül, mintha egy színpadi poénfüzetet próbáltak volna mozgóképre erőltetni. A humor különösen gyenge lábakon áll. A poénok jelentős része fáradt, sokszor kínosan elnyújtott, és nem ritkán az az érzés támad, hogy a film maga sem bízik bennük eléggé. Emiatt kerül elő újra és újra az erőltetett tes... több»

Több, mint frizurakérdés
A Van, aki kopaszon szereti első pillantásra egy egyszerű, könnyed francia vígjátéknak tűnik, de valójában sokkal többről szól, mint a hajhullásról. A film ügyesen használja a kopaszodást mint metaforát , nem a frizura elvesztése a valódi tét, hanem az önbizalomé. Zacharie története ismerős lehet bárkinek, aki valaha szembesült azzal, hogy a külseje nem felel meg egy elvárt mintának, és emiatt megkérdőjelezte saját értékét. A humor gyakran harsány, néhol kissé túlzó, de működik, mert emberi helyzetekből fakad. A film legjobb pillanatai nem a poénokra épülnek, hanem azokra a csendesebb jelenetekre, amikor a főhős ráébred, nem a kopaszság az ellenség, hanem az attól való félelem. Ebben sokat s... több»

Az Öt éjjel Freddy pizzázójában olyan film, amitől nem azt várod, hogy megváltsa a horror műfaját, hanem hogy jólesően összerázza a gyomrod, miközben nosztalgiából megemeli a pulzusod. Nekem nagyon tetszett, mert pont azt adta, amit ígért. Egy egyszerű, de hangulatos rémtörténetet. A pizzéria sötét, elhagyott tere tényleg működik. A történet nem bonyolult, de szerintem nem is kell annak lennie. Az éjjeliőr küzd az életéért és a saját múltjával. Ha valaki brutális, vérben tocsogó horrort szeretne, lehet, hogy kevésnek fogja érezni. De ha valaki szereti a hangulatalapú, könnyen fogyasztható, kicsit játékos, mégis feszült filmeket, akkor ez egy tök jó élmény. Engem végig lekötött, és még utána ... több»

Szerelem a végtelenbe
Szerintem ez egy olyan film, amit nem a nagy fordulatok vagy a látvány miatt érdemes megnézni, hanem azért, mert baromi jól elkapja azt a hangulatot, amikor az ember elgondolkodik azon, hogy mi marad utána, és kik azok, akik tényleg számítanak. A történet alapja egyszerű, mégis elég erős. Joan meghal, majd kap még egy utolsó hetet a túlvilágon, hogy eldöntse, kivel akarja eltölteni az örökkévalóságot. Ez elsőre kicsit mesésnek tűnhet, de a film ezt nagyon emberi módon kezeli. Ami nekem a legjobban tetszett, az a két férfi közti választás megjelenítése. Nem csinálnak belőle túlzó drámát, inkább azt mutatja meg, milyen nehéz döntést hozni a szív és a józan ész között. Elizabeth Olsen pedig nag... több»

A Christy egy olyan film, ami elsőre klasszikus sportdrámának tűnik. Küzdés, győzelem, tapsvihar. De valójában sokkal intimebb, sokkal emberibb történetet mesél el. Nem csak azt látjuk, hogyan válik egy látszólag törékeny lányból ringbajnok, hanem azt is, mennyi fájdalom, félelem és csendes bátorság rejtőzik a siker mögött. Sydney Sweeney játéka különösen szép, nem akar szuperhőst csinálni Christyből, hanem egy esendő, mégis makacsul életben maradó nőt mutat meg. A kamera közelhozza őt, látszik minden rezdülése, belső remegése, és ettől a harcai valahogy a mi harcainkká válnak. A film tempója néhol, akár egy hosszú levegővétel. Nem siet, hagyja, hogy a történet és a sebhelyek, a lelki és a f... több»

Nevetés és kaland
Az első pillanattól kezdve teljesen elvarázsolt a Zootropolis 2.! A város vibráló, részletesen kidolgozott világa azonnal magával ragad, és minden sarkon történik valami vicces vagy meglepő. Judy és Nick párosa továbbra is zseniális. A két karakter dinamikája tökéletes, a humoruk és a kiszámíthatatlan helyzetekbe való belecsúszásuk rengeteg nevetésre ad okot, de közben a történetnek van szíve is. A film tele van poénokkal, kreatív fordulatokkal és apró vizuális utalásokkal, amik akár felnőtteknek is élvezetessé teszik a nézését. A nyomozás során feltárt rejtélyek izgalmasak, de sosem nyomasztóak, így a kaland mindig szórakoztató marad. Az új karakterek, helyszínek és a város eddig nem látot... több»

Nevetés, szeretet, remény
A Szenvedélyes nők egy igazán szívet melengető magyar film, ami megmutatja, hogy soha nincs túl késő újrakezdeni az életet, és hogy a nők ereje sokszor épp akkor mutatkozik meg, amikor minden széthullani látszik. A főszereplő, Lilla története egyszerre vicces, megható és nagyon emberi. Egy megcsalás, elhagyás után megtalálni saját magát nem könnyű az embernek, de neki sikerül. A film legnagyobb erőssége a színészek játéka. Balsai Mónika csodálatosan alakítja Lillát, egyszerre esendő és bátor, néha kicsit ügyetlen, de pont ettől szerethető. Básti Juli nagymamaként remek humorral és hatalmas szívvel van jelen. Lengyel Tamás zseniális a filmben (sose gondoltam volna, hogy meg fogom kedvelni, de... több»

Nem ijeszt, hanem nyugtalanít
A Mindörökké egy olyan horrorfilm, amely nem a fröcsögő vérrel vagy hirtelen felugró rémekkel akar hatni, hanem azzal a bizonyos fojtogató érzéssel, ami a néző tarkóján kezd el motoszkálni, mikor valami nincs rendben a háttérben. Inkább lassú, álomszerű (vagy inkább rémálomszerű) utazás a bizalmatlanság, a párkapcsolati feszültség és a bűntudat sötét bugyraiba. A magabiztos nő fokozatosan sodródik egy olyan helyzetbe, ahol már ő maga sem tudja, mi valóság és mi a fejében élő szörnyeteg. A film hangulata erős, a helyszín pedig tökéletesen adja azt a fajta nyugtalanító bezártságot, amitől az ember menekülne, mégis ott ragad. Ugyanakkor a történet néha túl széttartó, mintha a készítők jobban él... több»

Erős hangulat, vegyes megvalósítás
Szerintem a Sárkányok Kabul felett elsősorban azért érdekes film, mert megpróbál egyszerre látványos akcióként és érzelmes drámaként működni, de ez nem mindig sikerül neki teljesen. A témaválasztás kétségtelenül erős és jelentős, hiszen ritka, hogy magyar film ekkora léptékű katonai műveletet próbáljon megvillantani. Mégis, a film számomra inkább a hangulatával, mintsem a történetvezetésével tudott hatni. Van benne egyfajta nyers feszültség, ami folyamatosan érezteti, hogy minden szereplő a saját határai közelébe sodródik, és ezt jól is adja át. Viszont néha úgy éreztem, hogy túl sok különböző érzelmi- és cselekményszálat akarnak egyszerre mozgatni, ami miatt néhány jelenet kevésbé üt akkorá... több»