Vivi

Szívmelengető, de kiszámítható
A film első benyomásra nagyon tipikus családi mozi, van benne egy elveszett felnőtt, egy tiszta szívű gyerek és egy aranyos állat, aki összehozza őket. Ettől még nem rossz, de érezhető, hogy inkább érzelmekre és kedvességre épít, mint valódi történeti izgalmakra. Ami működik benne, az a hangulata. A tájak gyönyörűek, tényleg jó ránézni a vászonra, és a kis kenguru jelenléte minden alkalommal mosolyt csal az ember arcára. Lili karaktere hiteles, természetes, és ő az, aki igazán életet lehel a filmbe. Az őszintesége és kitartása sokkal erősebben hat, mint a felnőttek körüli dráma. A gyengesége viszont pont az, hogy túlságosan kiszámítható. Már az első húsz perc után lehet tudni, hová fut ki a... több»

Amikor a poénból csak a fáradtság marad
A Páratlan párosok alapötlete szerintem kifejezetten ígéretes. Egy széthulló házasság, egy régi barátság és egy nyitott kapcsolat találkozása akár érdekes is lehetett volna, viszont a probléma az, hogy a film nem igazán tudja eldönteni, hogy mi akar lenni. Romantikus vígjáték, abszurd komédia vagy karakterdráma? Ez a bizonytalanság végig érezhető, és emiatt sok jelenet inkább fárasztónak, mint viccesnek hat. A humor nagy része nagyon direkt, sokszor alpári, és bár egy-két jelenetben működik a kényelmetlen nevetés érzése, összességében inkább erőltetettnek tűnik. A történet sodrása sem kiegyensúlyozott, vannak hosszú, vontatott párbeszédek, amiket hirtelen harsány, túlzásba vitt poénok szakít... több»

Hatalmas csalódás
Személy szerint a Démonok között: Utolsó rítusok számomra nagy csalódást okozott. Rohantam a moziba, de ekkorát csalódni... Már az elején érezhető volt, hogy a film nem tudja ugyanazt a feszültséget és atmoszférát felépíteni, amiért az előző részeket szerettem. A történet tempója borzasztó lassú, sokszor szinte semmi nem történik, és emiatt nehéz volt fenntartani az érdeklődésemet. A karakterek, akik korábban izgalmasak és szerethetőek voltak, most laposak és háttérbe szorulnak, így a központi konfliktus sem tud igazán átütni. A film meg se próbál ijesztő lenni, semmi valódi horrorélmény. Hiányzik az a természetes feszültség és rémisztő hangulat, ami az első részeket emlékezetessé tette. Az ... több»

Hideg bizsergés, ami a vászonról a bőröm alá kúszott.
A Fegyverek egy olyan filmélmény volt számomra, amitől tényleg libabőrös lettem. Nem a megszokott, kiszámítható horror, hanem olyan, amely lassan kúszik a bőröd alá, és mire észrevennéd, már nem tudod kivonni magad a hatása alól. A történet középpontjában az a hátborzongató eset áll, amikor egy kisvárosban egy egész iskolai osztály gyerekei egyszerre eltűnnek, egyetlenegy gyermek kivételével. Már önmagában ez a felütés is dermesztő, de az igazi ereje a filmnek abban rejlik, ahogyan megmutatja a közösség reakcióit: a szülők rettegését, a tanárnő kétségbeesését, és azt a különös gyanakvást, ami lassan mindenkit összeköt. Számomra volt egy konkrét jelenet, ami beleégett az emlékeimbe. Ott, a... több»

Az igazi ragadozó nem a tengerben úszik
A Veszélyes állatok egy igazán hátborzongató és közben lenyűgöző élmény volt számomra. A történet egyszerűen indul. Egy fiatal szörfös lány a hullámok között érzi otthon magát, ám egyik nap összetalálkozik egy férfival, aki elsőre talán segítőkésznek tűnik, ám hamar kiderül, hogy valójában egy kegyetlen sorozatgyilkos. A férfi (Jai Courtney, nagyon kedvelem őt) egy hajón tartja fogva, és nemcsak őt, hanem a tengerben keringő cápákat is be akarja vonni a maga beteges játékaiba. Ez a szituáció már önmagában annyira szorongató, hogy szinte végig a karfát markoltam. Ami nekem különösen tetszett, az az, hogy a film nem csupán a cápák rémisztő jeleneteire épít. A valódi veszély végig az emberben,... több»

Apáca , aki feldobja a hétköznapokat.
Az Apáca a városban tipikusan az a film, amire nem számítottam, hogy ennyire könnyen mosolyt csal majd az arcomra. Már maga az alapsztori is vicces.Egy apáca, aki évtizedekig a kolostor falai között élt, egyszer csak belecsöppen a modern városi forgatagba. A két világ közötti különbség annyira nagy, hogy szinte minden jelenet magában hordoz valami bájos ügyetlenséget, és ez a humor forrása. Ami nekem nagyon tetszett, hogy a film nem esik át a ló túloldalára, nincs erőltetett poénkodás, inkább apró helyzetkomikumokból és kedvesen naiv karakterekből fakad a nevetés. Olyan, mint amikor valaki jó szívvel, de teljesen más szabályok szerint próbál boldogulni a városban és ettől egyszerre vicces é... több»

Egy senki , aki mindig valaki marad
A Senki 2 szerintem pont azt adja, amit az első rész után várni lehetett, csak még nagyobb adagban. Hutch karaktere nekem azért érdekes, mert egyszerre teljesen hétköznapi figura, ugyanakkor benne lappang egy olyan erőszakos oldal, amit általában mindenki elnyom magában. A folytatásban ezt még jobban kihozták, és emiatt végig feszültnek éreztem a filmet. A harcjeleneteknél azt éreztem, hogy kicsit túlzóak, de pont ez teszi szórakoztatóvá, nem a realitás a lényeg, hanem az, hogy elszabadul az adrenalin. A humor is tetszett, és hogy nem lett egy egysíkú, komor akciófilm, hanem mindig volt benne egy csipet önirónia. Ami nálam igazán működött, az a főszereplő kisugárzása. Bob Odenkirk továbbr... több»

Túl sok választás, túl kevés érzés
Egy érdekes és kissé szokatlan romantikus film lett, ami nem a klasszikus „happy end”-re játszik, hanem inkább arra, hogy gondolkodásra késztessen. A főszereplő, Lucy, egy modern, sikeres nő, aki gazdag férfiaknak segít társat találni, miközben a saját érzelmi életét sem tudja igazán helyretenni. A film egyik legizgalmasabb része számomra az volt, ahogy bemutatja, mennyire keveredik ma a szerelem és az anyagi érdek. Már nem (csak) arról szól, hogy két ember szerelmes lesz egymásba, hanem sokszor arról, ki mit tud nyújtani anyagilag, státuszban, életmódban. Ez egyszerre volt ijesztő és valahol igaz is. A színészi játék szerintem vegyes. Dakota Johnson jól alakította a főszerepet, de valahogy ... több»

Többet vártam!
A "Már megint nem férek a bőrödbe" tipikusan az a film, ami megpróbál rájátszani a nosztalgiára, több-kevesebb sikerrel. Az alapsztori, hogy valaki újra más testében találja magát, most sem vesztett a varázsából, de a poénok egy része kicsit kiszámítható lett. Ami működik, az a tempó: a film pörgős, nem ül le, és a színészek is láthatóan élvezik, amit csinálnak. Főleg a főszereplő kettős hozza jól a karaktercserés jeleneteket, mintha tényleg két külön ember lenne ugyanabban a testben. Viszont néha túltolják a humort, és az érzelmesebb részek kicsit erőltetettnek hatnak. A tanulság, hogy mennyire fontos belelátni a másik életébe, ugyan szép, de nem újdonság, számomra unalmas volt már. Öss... több»

Csendes rettegés és torz szeretet
:::A HOZZÁSZÓLÁS CSELEKMÉNYLEÍRÁST TARTALMAZHAT::: A Hozd vissza őt egy nyugtalanító, lassan kibontakozó pszichológiai horror, ami inkább a lelked alá mászik, mintsem az arcodba ugrik. Nem a klasszikus szellemes ijesztgetésre épít, hanem arra, hogy hagyja, hogy a néző önmagában érezze a baljós bizonytalanságot, miközben szépen lassan minden darab a helyére kerül és egyik sem ott, ahol eredetileg vártuk volna.A film egy testvérpárról szól, akik egy új anyához kerülnek, miútán apjuk a fürdőszobában csúnyán meghal , ezért nevelőanyához kerülnek, aki nem tud megfeledkezni elhúnyt lányáról aki ördögi módon vissza akar hozni az élők világába.Már az első percektől érezni, hogy valami nincs rendben... több»

Fantasztikus újrakezdés vagy csak átlagos kaland?
Ez a film most bennem vegyes érzéseket keltett. Pozitívum, hogy végre nem egy unalmas, sablonos szuperhősfilm, hanem egy kicsit más, egyedi hangulatú alkotás lett. A karaktereknek tényleg megvan a saját személyiségük, nem csak úgy szuperhősök, akik robotként csinálják, amit kell. Viszont nekem a történet nem volt annyira izgalmas, néha túl lassúnak éreztem. Sokat beszélgettek, de nem történt semmi igazán nagy dolog. A látvány viszont szép, és a szereplők is jól játszanak. Összességében nem csalódtam, de nem is imádtam. Egy átlagos szuperhősfilm, amiben van egy kis plusz, de nem ér fel a legjobb Marvel mozikhoz. Ha valaki könnyed szórakozásra vágyik, nézze meg, de ha akciódús filmet keres, ne... több»

Kéken jobb a világ
A film egyrészt hű maradt az eredeti sorozat szellemiségéhez, a közösség ereje, az együttműködés és a jellemformáló kalandok most is középpontban álltak. Másrészt azonban sikerült friss és aktuális üzeneteket is közvetítenie, amelyek a mai nézőket, különösen a gyerekeket, de a felnőtteket is megszólítják. A látványvilág lenyűgöző. A modern animációs technológia lehetővé tette, hogy a törpök világa még élőbbnek és részletesebbnek hasson, mint valaha. A színek vibrálóak, a mozgás természetes, és minden karakternek megvan a saját, jól megkülönböztethető arculata. Ez különösen fontos egy olyan univerzumban, ahol ennyi szereplő él együtt. A törpök különbözősége és egyénisége most igazán kidombor... több»

Egyedi filmélmény
A Spermageddon egy igazán formabontó és merész alkotásra sikeredett, ami szokatlan témaválasztásával már önmagában is figyelmet érdemel. A film legnagyobb erőssége talán éppen az, hogy egy alapvetően tabunak számító témát, az emberi fogantatást és a spermiumok versenyét humorral és kreatív animációval mutatja be. Mégis képes elkerülni az olcsó és erőltetett poénkodást. A történet abszurd, de éppen ez adja a varázsát. A néző egyszerre szórakozik és elgondolkodik azon, milyen elképesztően összetett és mégis törékeny folyamat az élet létrejötte. A látványvilág ötletes, tele van apró részletekkel, amelyek újranézéskor is tartogatnak meglepetést. Bár a cselekmény néhol talán túlzottan is elrugasz... több»

Családi tűzfészek a tengerparton
A Tűz a tengerparton egy olyan film, amit nézve egyszerre lehet nevetni és kicsit szomorkodni is. A történet Montséról szól, aki már nem igazán tart kapcsolatot a gyerekeivel, de elhatározza, hogy összehozza őket még egyszer egy közös hétvégére a tengerparti házban. Persze semmi sem megy simán, és előkerülnek a régi sérelmek, a veszekedések, és közben rengeteg fura, néha vicces, néha kínos helyzet történik. A szereplők nagyon emberiek, egyikük sem tökéletes, és talán pont ettől lesz a film ennyire valóságos. Minden családban vannak ilyen bonyolult kapcsolatok, és itt ezeket jól mutatja be a film, néha túlzás nélkül, néha szándékosan eltúlozva. Nem egy nagy hollywoodi dráma, de pont ezért sze... több»

A Jurassic World Újjászületés számomra nemcsak egy látványos és fordulatos kalandfilm volt, hanem meglepően emberi is. Nagyon tetszett a kislány és a kis dínó kapcsolata, akit Doloresznek nevezett el. :) Nagyon tetszett, hogy a film bemutatja a kettőjük között lévő bizalmat. A dínó nemcsak állatként viselkedik, hanem érzékenyen reagál a kislány érzéseire. Ez a kis dinó, akit a kislány magával visz, egyszerűen cuki, aranyos és okos volt, és sokat tett hozzá a történet érzelmi részéhez. A filmről kifelé menet nagyon sok embert hallottam első reakcióként a kis dínóról beszélni. A film tempója jólesően pörgős, de hagy időt a feszültség építésére is. A zenék és a hanghatások pedig olyan hangulato... több»

A technólogia sötét oldala
Nagyon vártam a film folytatását, de kicsit másra számítottam. Ez a rész mélyebben belemegy azokba a kérdésekbe, hogy milyen veszélyekkel járhat, ha egy gépet ruházunk fel emberi érzésekkel és döntési joggal. Inkább érdekes volt, mint ijesztő. A film elég jól megmutatja, hogy mennyire nem lehet érzelmeket és nevelést rábízni egy gépre, bármennyire is tökéletesnek tűnik. M3gan ebben a részben nekem nem volt hátborzongató, inkább bájos és lenyűgöző. Az egész film számomra kiszámítható volt, nem volt valahogy fordulatos. Összességében nekem tetszett, mert nemcsak sima horror volt, hanem volt benne mondanivaló is.

Szívmelengető kavalkád
Hihetetlen jó film volt. Olyan, mintha a romantika és a fantázia egy felhőn összekacsintana. A sztori lényege, hogy két őrangyalnak (Raphaelle és Gabrielnek) az a dolga, hogy megakadályozzon egy földi szerelmet, hiszen ők már más embert szántak mind a két félnek. Nagy feladatuk, hogy ez a románc ne következzen be, és ha mégis kudarcot vallanak, Raphaelle arkangyali álmai örökre szertefoszlanak, Gabrielre pedig egy önkéntes szerep vár a Földön, ha nem sikerül Pault és Léa útjait szétválasztani. Mikor sok év után véletlen találkoznak, a vágyak csak úgy dúlnak bennük, és beindul a bonyodalom. A filmben sok a nevetés, van benne varázslat és persze romantika is bőven. A film nem akar több lenni, ... több»

Vér és feszültség egyszerű köntösben
Az Óvakodj a bohóctól egy könnyed szórakoztatásra épít, és nem törekszik túlkomplikált történetre vagy mély karakterek bemutatására. A film hangulata jól elkapja a kisvárosi feszült légkört, ahol a tinédzserek és a felnőttek közötti feszültség folyamatosan nő, ami jól szolgálja a horror műfaj alapvető célját, a feszültségkeltést. A bohóc figura, Frendo sokszor elég ijesztő és fenyegető. A vérengzős jelenetek pedig hoznak egy jó adag adrenalint. Ugyanakkor a karakterek inkább sablonosak, és én nem igazán tudtam velük mélyebb kapcsolatot kialakítani, nagyon gyorsan felejthetők, ami azért rontott a film összhatásán. A történet sem túl bonyolult, viszont ez inkább előnyként, mint hátrányként szo... több»

Ugye nem rontják el!?
Az Így neveld a sárkányod 2025-ös, élőszereplős változata nagy izgalmakat váltott ki bennem, nem tudtam, hogy csalódni fogok-e benne, hogy vissza tudja-e adni az érzelmi mélységet és a varázslatot úgy, mint az elődje. A sárkányok nagyon élethűek, Fogatlan (a kedvencem) egyszerre tűnik egy csodálatos, misztikus lénynek, majd egy morcos, nagyra nőtt kiscicának. A repülős jelenetek sokszor lélegzetelállítóak, izgalmasak voltak. Sokszor találtam a filmet sötétnek, komolyabbnak, hiányzott a könnyedség, de mégis voltak pillanatok, amikor pár másodpercre elfelejtettem, hogy felnőttem, és megint csak egy kislány voltam, aki úgy megsimogatna egy sárkányt. Más, mint amit ismertem, szerettem, amihez kö... több»

Látom, nagyon lepontozták a filmet. Ha olyan tekintetben nézzük, hogy horror a műfaja, nálam is elég alacsony pontot érne el. Sokkal, de sokkal több horrorjelenetet vártam, de most ez egy kulturált horrorfilmre sikeredett. Mondjuk nézőpont kérdése, lehet, ez már valakinek sok, nekem kevés volt. Jól meg volt írva a történet, összefüggések tekintetében nem hagyott kétséget az emberben. Vizualitás terén is elégedett voltam. A bemutató alapján a Without You számmal már megnyert, szeretem, ha szerepel egy általam kedvelt szám egy jó filmben, magával ragad. Nagyon vártam azt a részt, és nem csalódtam, izgi volt, és mondanám, hogy viccesen romantikus is. :) A haláleseteket illetően volt, ami számom... több»