Aaron

Propagandafilm
Ma van a huszadik évfordulója a 2006-os öszödi beszéd okozta zavargásoknak. Ezt a filmet ennek tiszteletére néztem meg újra. Emlékszem mindenre 2006-ból, mert vagy személyesen láttam, vagy a TV-ben néztem meg. Ugyanakkor kijelenteném: soha nem voltam fideszes, és soha életemben egyetlenegyszer sem szavaztam a Fideszre, pedig részt vettem 7 parlamenti választáson. Az Elk*rtuk egy propagandacélokat szolgáló Fidesz-film, mely azt hivatott kiemelni, hogy a 2006 előtti, Gyurcsány nevével fémjelzett baloldali rendszer mennyire lelketlen volt, mennyire uralta a sajtót, illetve milyen hatalmas mértékben volt igazságtalan és kegyetlen az egyszerű emberekkel szemben. A filmben Dobrev Klára (Gubás Gab... több»

Lily James feldobja a filmet
Mi van abban az esetben, ha egy nagyvállalatnál dolgozva szabálytalanságot vagy törvénytelenséget tapasztalsz és szóvá is teszed? A cég bosszút állhat: enyhébb esetben csak kirúg, súlyosabb esetben megfenyeget és üldözőbe is vesz. Vannak azonban profik, akik azzal foglalkoznak, hogy az ilyen üldözött személyeket megmentik, persze jó kis fizetség fejében. A Kontakt pontosan egy ilyen esetről szól: Sarah (Lily James) egy hatalmas gigavállalat egyik fontos kutatójaként törvénytelen, sőt egészségre ártalmas termékről szerez tudomást. A dokumentációt elteszi, hogy később leleplezze vele a vállalatot, de a cég az üldözésébe kezd felbérelt elfogóemberekkel. Ilyen Dawson (Sam Worthington). A menekü... több»

Valós eseményekre épülő sztori (80%)
Az USA számára a 2001. szeptember 11-én végrehajtott támadás a WTC tornyok ellen egy valódi nemzeti tragédia volt, melyet azonnal meg akartak torolni. Az első csapást 39 nappal a katasztrófa után, 2001. október 20-án hajtották végre, amikor Afganisztánban (ahol a merénylők egy részét kiképezték) 12 amerikai katonával hajtottak végre bevetést. A helyszín Mazar-i-Sarif, ahol a 12 katona találkozott a tálibellenes Dostum tábornokkal, hogy utána együtt harcoljanak a tálibok ellen. A valós, megtörtént eseményekből 2018-ban Nicolai Fuglsig rendezett filmet Chris Hemsworth főszereplésével. Hitelesek a helyszínek, noha az egészet Új-Mexikó hegyei között vették fel, ám az afgán falu tökéletes másolat... több»

Egy 1993-as bevetés története Szomáliában (95%)
Annak idején, 1993. október 3-án, az amerikaiak Garrison tábornok parancsára egy nagyon merész akcióra vállalkoztak: egy nagyjából 150 fős katonai erővel terveztek behatolni a szomáliai főváros egyik ellenőrizetlen negyedébe, hogy onnan bizonyos személyeket hozzanak ki (túszokat és szabadcsapatos vezetőket). A csapás Mohamed Farah Aidid hadúr embereit célozta elsősorban, ám nem számolt azzal a ténnyel, hogy Mogadishu legnagyobb része (több ezer ember) fegyveres készültségben áll, és egyszerűen nem hajtható végre semmilyen meglepetésszerű csapás egy olyan városrész ellen, amelyet őrszemek százai figyelnek. A bevetés így tragédiába torkollott, és 19 amerikai katona halálát okozta. A történetbő... több»

Spielberg-film, mégis totális zagyvaság
Spielberg miatt kezdtem bele A leleplezés napja megtekintésébe, hiszen ő a rendezője és forgatókönyvírója is ennek a thrillernek. Csak az a gond, hogy inkább "B" kategóriás, ami meg is magyarázza, hogy miért debütált streamingfelületen, és miért nem a mozikban. A sztorija zagyvaságként indul, és később még nagyobb zagyvaság lesz belőle. Az alaptörténet szerint az 1970-es években egy fejlett idegen civilizáció kerül kapcsolatba az emberiséggel. Csakhogy az amerikai legfelsőbb vezetés tartja velük a kapcsolatot, így teljes titokban marad az egész. A kapcsolat idővel egyoldalúvá válik, az amerikai titkos kormányszervek kihasználják az idegeneket és ellopják vívmányaikat (bár ez a rész kissé ho... több»

Vontatott, mégis elvarázsoló
Denis Villeneuve a lassú és vontatott filmek császára. Van, aki ezt a javára írja, és van, akit idegesít a filmjeiből sugárzó csigatempó és a sok elnyújtott jelenet. A Dűne olyan stílusú franchise, mely elbírja a vontatottságot, mert úgy tűnhet, mintha a filmes atmoszféra része lenne (ez Villeneuve mázlija). Amikor például egy csapat ember kerek 5 percig menetel az Arrakis homokjában, miközben üvölt a fülünkbe a kántáló, misztikus zene, és mi végigkövetjük 5 percen keresztül a lépkedéseiket, azt lehet a hangulatfokozás netovábbjának tekinteni, de vontatottságnak is. Engem speciál idegesített ez a rendezési forma, de Herbert történeteinek fantáziadús világa mégis elvarázsolt. Ambivalens érzé... több»

A franchise hatodikja 3 csillagot ér
Az Insidious franchise hatodik része és az Insidious: The Red Door (2023) folytatása számomra nagyon közepes lett, bár hozzá kell tegyem: nem vagyok éppen a természetfeletti horrorfilmek ideális célközönsége és csak jobb híján néztem meg ezt a részt is. Megnéztem: az IMDb-n is csak 6,2 pontig jutott (mondjuk még ezzel is előzte a Red Doort, amely 5,5 pontos a világ legnagyobb filmes oldalán). A Köztünk járnak sztorija összecsapott, a jelenetek kohéziója problémás, sok a hatásvadászat és a túltolt scene. Értékelésem 3 csillag, szerintem nem ér többet.

Egyszerre dráma, romantika, vígjáték és kaland
A XVI. századi Anglia, azaz Shakespeare kora élvezetes és szórakoztató formában jelenik meg a Szerelmes Shakespeare-ben. A rendező, John Madden érzékletesen és apró finomságok, információmorzsák és különlegességek során át tárja elénk ezt a korszakot. A színház mint szórakoztató műfaj ekkor kezd jelentőssé válni Londonban, a kör alakú Globe Színház megnyitásával. A nők azonban mellőzött szerepben vannak: sem írókként, sem színészekként nem vehetnek részt a darabokban. Viola (Gwyneth Paltrow) azonban megszegi ezt a szabályt és Shakespeare egyik darabjában férfinek öltözve (és így mindenkit megtévesztve) a színpadra kerül. Innentől élete kettőssé válik: nappal előkelő hölgy, akibe Shakespeare... több»

Egy játékfüggő története (90%)
Többször is megnéztem a Hazárdjáték (The Gambler) című 2014-es krimit, mert nagyon jó filmnek tartom: Rupert Wyatt rendezése és Mark Wahlberg, illetve John Goodman alakítása is egyaránt fantasztikus. A középpontban egy egyetemi tanár áll, Jim Bennett (Mark Wahlberg) aki kettős életet él: nappal elismert irodalomtanár, éjjel viszont játékfüggő kártyázó. Szenvedélye annyira erős, hogy több alvilági szervezettől is jelentős összegeket kér. Az egyik élén Frank (John Goodman) tanácsokkal látja el Jimet, noha a férfi egyre nagyobb bajban van. Közben megismeri egyik csinos tanítványát, Amyt (Brie Larson), akivel saját kapcsolata alakul ki. Végül szembeszáll démonjaival és egy legvégső, utolsó nagy ... több»

Fekete humor és akciók Tarantino-módra (90%)
David Leitch 2022-es fekete humorral elkészített akciófilmje az utolsó igazán jó filmek egyike volt, amit az elmúlt években láttam. A stílusáról eszembe jut Tarantino, Guy Ritchie és Robert Rodriguez is (a Volt egyszer egy Mexikó korszakából). A gyilkos járat egy véres akcióvígjáték, ami egy japán vonaton játszódik, rengeteg helyzetkomikummal. Nagyot alakít benne Brad Pitt és Aaron Taylor-Johnson is. Azóta, hogy megnéztem a premier bemutatót 4 éve, még vagy háromszor láttam. Megunhatatlan. Nagyon jók a verekedős jelenetek, az akciók, de igazán a párbeszédek szórakoztattak. Értékelésem öt csillag és 90%.

Az agyafúrt Göring esete a pszichiáterrel
A második világháború végén a győztes nagyhatalmak egy nagy nemzetközi pert rendeztek Nürnbergben a náci háborús bűnösök felelősségre vonásáért. A vádlottak padján ott ült Rudolf Hess, aki Hitler helyetteseként (1941-ig) a náci párt egyik fontos vezetője volt, Hermann Göring, Hitler jobbkeze (és kijelölt utódja), Albert Speer, a Führer bizalmasa, és többek között Wilhelm Keitel, a hadsereg parancsnoka is. James Vanderbilt filmje ezek közül leginkább Göringre fókuszál, akivel a vád főügyésze, Robert H. Jackson (Michael Shannon) sajátos szellemi párbajra készül. Különös szerep jut a vádlottak pszichiáterének, Douglas Kellynek (Rami Malek), aki alaposan kiismeri Göringet (igaz, csak a per végér... több»

Ha nem vesszük túl komolyan: szórakoztató
Nem tartozom a Moonfall köpködői közé, noha sokan vannak ilyenek. Emmerich 2022-es sci-fije sajnos nagyot bukott a jegypénztáraknál, és az IMDb-n is csak 52%-on áll jelenleg. Ennek dacára nekem tetszik, főleg karakterei és színészei miatt. Brian Harper (Patrick Wilson) űrhajósként különös dolgot tapasztal a világűrben, ám egy bekövetkező szerencsétlenséget a nyakába varrva menesztik a NASA-tól. Ugyanúgy bukott ember lesz, mint az önmagának doktori címet hazudó Dr. Houseman (John Bradley), aki rajong a csillagászatért, és bár senki nem hallgat rá, azt hirdeti, hogy a Holddal valami nem stimmel, és azt belülről valakik irányítani tudják. A két férfi összefog, amikor kiderül, hogy mindketten ug... több»

Közepes kategória
Jól indul a történet, és érdekesek a karakterek is, például a tiszt (Aaron Taylor-Johnson), akit bombaszakértőként hívnak London egyik negyedébe, ahol egy fel nem robbant második világháborús robbanószerkezetet találnak. Kiderül, hogy összefüggés lehet a bomba és a közelben zajló rablás között. Aztán sok izgalom következik: a bandán belül széthúzás van, de a vezető (Theo James) úrrá tud lenni a helyzeten. Kapunk fordulatokat, csattanót is, van üldözéses jelenet és harci jelenet is. Valahogy azonban mégis megmarad közepesnek az egész, mert a fordulatok kissé kiszámíthatóak, és az alakítások is gyengék.

Nem a szokásos klisék
A világvége-túlélőfilmek meglehetősen egy kaptafára készültek eddig, és alapelvárás volt mindegyiknél a felfokozott izgalom, a grandiózus látványvilág és a rengeteg halott. Ezúttal Ridley Scott kissé felrúgta a kliséket. Az ő filmjében, a Kutya csillagképben a fókusz inkább a karaktereken van, a személyi konfliktusokon, belső válságokon és a bizalom kiépülésén más emberekkel. Scott filmjének főhőse, Hig (Jacob Elordi) hétköznapi figura, akit rettenetes csapás ért családja (terhes felesége) elvesztésével. Persze nincs egyedül ezzel, hiszen pusztító világjárvány tizedelte meg a Föld lakosságát. A túlélők egyik fele kis közösségekben élve bujkál, a másik fele pedig rablóbandákba tömörülve fosz... több»

Két nő egy sziklafalon
Ezúttal nem fokozták fel annyira az izgalmakat, mint az első résznél (az adótoronnyal); a két nő nem tölt három napot sok száz méter magasan, csak egyetlen éjszakát. Nincsenek keselyűk, hajmeresztő mászások, drónsegítség, de azért így is izgalmas. A helyszín Thaiföld, egy deszkaösvény egy sziklafalon, mellesleg ezer méteres magasságban. A két nő között most is lett egy konfliktus, és bónuszban a legvégén két csattanó is képbe jön. Nekem összességében tetszett, tőlem négy csillagot kap. Azoknak ajánlom, akiknek bejött az első rész is.

A világ talán legjobb filmje (100%)
Vannak madarak, amelyek nem bírják a kalickát. Túl ékes a tolluk. Hangzik el a híressé vált mondat, mely egyben a Remény rabjai jelmondata is lehetne. Andy Dufresne (Tim Robbins) ártatlanul kerül börtönbe, ahol csak nagyon nehezen tud beilleszkedni. Ám egy nap, 19 év után, váratlanul sikeresen megszökik. A börtönbeli élete azonban egészen különleges: az igazgató felhasználja stiklijeihez, ám Andy közben ügyes csapdát készít észrevétlenül számára, mely csak a film végén derül ki. Megismerünk egy különleges barátságot is Red (Morgan Freeman) és Andy között, mely ugyan a börtön falai között születik, ám szabadulásuk (szökésük) után valószínűleg a sírig tart. Frank Darabont kitűnő rendezéssel ké... több»

Mestermű a maga nemében (95%)
Winston Churchill megosztó történelmi figura: a háborús Anglia megmentője, életútja ugyanakkor nagyon változatos és kétséges dolgokkal, sőt hibákkal teli. Joe Wright 2017-es filmje tökéletesen mutatja be ezt az ambivalenciát. A férfi, aki 65 évesen lett Anglia miniszterelnöke, noha egész életében erre készült. Ráadásul épp akkor foglalhatta el a Downing Street 10-et (az angol miniszterelnökök hagyományos irodáját), amikor hazája a legsötétebb órákat élte. Hitler csapatai ekkor Nyugat-Európát rohanták le, és arra készültek, hogy Angliát is megtámadják. A brit arisztokrácia ekkor megosztott volt: egy részük a Hitlerrel való kiegyezésben és a behódolásban hitt. Ide tartoztak Churchill politikai... több»

Harc a poliplényekkel egy kertvárosi házban (50%)
Jól és érdekesen indul Az utolsó ház című thriller: idegenek támadják meg a Földet, és ennek első lépéseként az embereket saját házaikba zárják. Minden egyes házat különös vizes bevonat ölel át, ami miatt sem az ajtók, sem az ablakok nem lesznek nyithatóak. Emellett folyamatosan szakad az eső. Az egész eseménysort a Delgado család sorsán és az egyik gyermek, Ruth narrálásában ismerhetjük meg. A négytagú kis család az első 3-4 hónapot túlvészeli gazdag élelmiszer-készletei révén, ám utána jönnek a gondok, őket is utoléri az éhezés. Közben észreveszik, hogy a kéményen keresztül ki tudnak juttatni állatcsapdákat, így szerezni tudnak kisebb vadon élő kisállatokat. Mondjuk ez elég gyenge, de a fi... több»

Véres, néhol undorító, sokszor fekete humorral teli (80%)
A John Gulager rendezte Feast nekem már első megtekintéskor is bejött, mégpedig sajátos stílusa miatt. Alapból 18 karikás véres horror, ugyanakkor közben tele van absztrakt fekete humorral is. A sztori szerint egy isten háta mögötti kocsmánál (egy sivatagos puszta kellős közepén) egyszer csak különös és félelmetes lények jelennek meg. A kocsmában hétköznapi emberek iszogatnak, akik egy szabályos ostrom alatt találják magukat. A film igazából egyetlen este eseményeit mutatja be, amikor a félelmetes, nagy fogú, humanoid lények megostromolják a kocsmát és megölik a szereplők 90 százalékát. A karakterek között is kialakulnak konfliktusok, közben pedig nyilván a betolakodókkal is harcolnak. A szí... több»

Egyetlen kimondott szó sincs a filmben
Mondjuk attól még lehetett volna egy nagyon jó film, hogy nincsenek benne karakterek (csak egyetlenegy), és nem hangzik el benne egyetlen szó sem. Mert idegenek ideérkezéséről szól, és az egész félelmetes horrorkivitelben kerül tálalásra. Egy erdei házban tök egyedül élő nőt megtámadják az idegenek. Humanoid lények, melyek meglehetősen furák. A magányos nő nem adja fel, menekül, harcol és küzd. Sajnos a sztori, bár erős kezdéssel indul, egyre gyengébb és gyengébb lesz; láthatóan a készítők nem tudták igazából, merre vigyék az egész cselekményt. Az utolsó negyed teljes zagyvaság már.