Kedvenc adaptációink - élet A Pál utcai fiúkon túl

...meg a magyar filmnek az a csodálatos korszaka, amit olyan alkotók tettek emlékezetessé, mint Várkonyi Zoltán, akinek az Egy magyar nábob vagy a Kárpáthy Zoltán című nagyszerű kosztümös filmeket köszönhetjük, melyeknek mai napig van egy sajátos vonzereje.

A következőkben röviden végigveszünk néhányat a megfilmesített magyar regények, mesék közül és ajánlunk nektek 15+1 filmet a magyar filmkészítés aranykorából és természetesen a modern érából is, amelyben már számos remek alkotással lepett meg bennünket a szakma! A listát hosszasan lehetne folytatni, várjuk a hozzászólásokban a ti kedvenc adaptációitokat is!

A magyar film aranykora

Talán a magyar filmes színjátszás és filmkészítés egyfajta aranykorának is tekinthető az az időszak, amikor olyan monumentális történeteket vittek szélesvászonra, mint az Egri csillagok és A kőszívű ember fiai.

Várkonyi alakja egyébként is megkerülhetetlenül és kötelezően említendő, ha könyvekből készült magyar filmadaptációkról beszélünk. A zseniális alkotó védjegyének nevezhetjük, hogy szinte minden filmjébe belecsempészte magát valamilyen emlékezetesen alakított negatív karakterbe (ilyen volt például az Egri csillagok (1968) Ferdinánd királya vagy a fejfájós Haynau táborszernagy A kőszívű ember fiaiban).

A Szabó Magda adaptációk

Alapmű - nem csak a Szabó Magda kedvelők számára - Az ajtó, melyben Szeredás Emerenc, a meglehetősen különc asszony házvezetőnőnek áll az írónőhöz. Kettejük különleges kapcsolata határozza meg a regényt, valamint egy nagyon is szimbolikus kép: a zárt ajtó, amelyet talán nem is lehet kinyitni.

A külföldön is nagy népszerűségnek örvendő könyvből 2012-ben, Szabó István rendezésében, Helen Mirren főszereplésével készült film. 

De a Szabó-adaptációk közé tartozik még az Abigél című minisorozat is, Szerencsi Éva megejtő alakításával. A Régimódi történet vagy a 2019-ben megjelent Pilátus című film, amely alapjául szolgáló regény több mint 12 nyelven jelent meg világszerte.

Könyvadaptációk ma

Az utóbbi években olyan sikeres filmre vitt, eredetileg nyomtatásban megjelent történetekkel találkozhattunk, mint a csak két éve bemutatott Toxikoma vagy a Bűnös Budapest ciklus (Kondor Vilmos regényei) második kötetéből filmre vitt Budapest Noir.

De ne feledkezzünk meg Viku és Fater kalandjairól sem, melyek bár nem hagyományos könyvformátumból vándoroltak a mozikba, de a blogok és a blogolás népszerűségének csúcsán ismertté vált Tékasztorik blogból készült film - talán mondhatni, hogy - mérföldkőnek számított a maga nemében. Érdekesség, hogy Vikut a szerző, Bihari Viktória "kelti életre" és, hogy a film részben közösségi finanszírozásból készült el!

A kosztümös filmektől és regényadaptációktól pedig úgy tűnik, nem tudunk és nem is akarunk megválni, hiszen az utóbbi években mintha reneszánszát élné a műfaj: Ida regénye ( a történetet 1934-ben és 1974-ben is megfilmesítették már, a legutóbbi verzió 2022-ben készült), Rokonok (2006) vagy épp A feleségem története (2021).

Egyéb említésre méltó adaptációk

A listából ugyan kimaradt, de mindenképp meg kell említenünk olyan magyar filmeket is, mint a felejthetetlen Indul a bakterház, mely Rideg Sándor azonos című regénye alapján készült és legalább olyan jelenség a magyar popkultúrában, mint a Brian élete a briteknél (azaz, pontosabban mindenütt, ahol a Monty Phyton humort értékelik).

Aztán természetesen ott vannak Dargay Attila örökbecsű rajzfilmjei, a Vuk és a Ludas Matyi, előbbi Fekete István regénye, utóbbi Fazekas Mihály verses meséje után megfilmesítve.

És persze egy ilyen cikkben meg kell idéznünk a hátborzongató Isten hozta, őrnagy úr! című filmet, mely Örkény István, Tóték című drámájából készült és Latinovits Zoltán egyik legemlékezetesebb szerepével ajándékozta meg a magyar filmművészetet.

Plusz egy dal

Végül pedig, bár nem mai, de mivel egy olyan nehezen leírható korszellem játszik benne, hadd osszuk meg veletek a Zsurzs Éva által rendezett történelmi kalandfilmből ismerős dalt, a Végvári vitézek dalát - hátha kedvet kaptok egy kis múltidéző kalandozáshoz.