A könyvtolvaj

A hozzászólás cselekményleírást tartalmazhat!

Az 1940-es évek elején a náci Németország egy darabig sikert sikerre halmozott a kegyetlen hódításai során. A Szovjetunió megtámadása látszólag azt mutathatta, hadi szempontból mennyire jól áll a szénájuk. Ó, mennyire nem így volt. A kegyetlen rendszer belföldön sem volt sokkal másabb. Ezeket igyekszik bemutatni a film egy család szemszögéből. Hogy a hátország fizeti meg a háború árát, és hogy mekkora volt a szegénység. Egy idős házaspárhoz egy lány kerül, majd egy zsidó menekültet kell bujtatniuk. Egyikükre sem igaz, hogy nem gondolkodnak, hogy a háborús propagandát szó nélkül beveszik, de nem is szabad felszólalniuk. Kedvenc jelenetem belőle az, amikor a hölgy az iskolában Lizelnek úgy mondja el, hogy Max jobban van, mintha keményen leszidná. Ez már csak azért is szívfacsaró, mert elmondja, mennyire kegyetlenül üldöztek akkoriban több népcsoportot, és akik segítettek nekik, velük se bántak másképp. A film díszlettervezése elsőrangú. Elég mély atmoszférát ad ez neki, hogy a negyvenes évek első felének hangulatát megidézze legalábbis részben. A vége pedig a legdrámaibb. 10/10

Érdekes volt olvasni egy könyvet és látni egy filmet, amelynek A halál a narrátora. A II. világháború zord éveit két gyerek szemszögéből bemutató történet igazi szívfacsaró élményt nyújt. Sophie Nélisse előtt még nagy jövő áll, Liesel szerepe pedig o... Többlyan, mintha egyenesen neki írták volna. Eredeti nyelven érdemes megnézni a filmet, mert akkor még a színésznő különleges akcentusát is lehet hallani (és ahogy barátjának, Rudy-nak a nevét kimondja, azt öröm hallani). Na és persze ott van Rudy is, akinek a szerepére keresve sem lehetett volna jobbat találni, mint Nico Liersch-et. Liesel nevelőszülei, Rosa és Hans (Emily Watson és Geoffrey Rush nagyszerű alakításában), tökéletes ellentétei egymásnak, ám a kislányt ugyan más-más módon, de mindketten nagyon szeretik (a szigorú Rosa érzelmeit csupán akkor érezhetjük, amikor Hansot behívják harcolni és kettesben maradnak Liesel-lel). Vannak a regénynek meghatározó jelenetei (például amikor Liesel és Max hóembert építenek a pincében vagy amikor a tipikus német vonásokkal rendelkező, Rudy befesti magát szénnel, hogy hasonlítson a fekete bőrű Olimpiai bajnokra Jesse Owensre, akinek a győzelme a náci Németország szemében óriási szálka volt, s persze a grandiózus könyv égetés... ezek mind-mind feledhetetlen élményt nyújtanak a filmvásznon viszont látva. A záró jelenetre pedig megint csak érdemes bekészíteni a zsebkendőket. Szükség lesz rá!

Számomra ez a film igazán megható volt és szívhez szóló. Maga a cselekménye már olyan amit mindenképp látni kell és érdemes. Ez viszont annál is több, egyszerűen remek.

A film egy alapjáraton kedves történet egy szörnyű korban és mégsem. Egy olyan fátylat tudot felhúzni ami szerethetővé teszi a történet szereplőit és a cselekedetet is egyaránt. Én személy szerint szeretem a történetetet minden rossz és jó pillanatáv... Többal együtt. Nem érzem azt a lesújtottságot mint pl a Zongoristánál, vagy a Schindler listájánál. Lehet a gyerekszereplők ártatlansága teszi ami nagyon jól kiérződik a filmben, vagy csak az a meleg családias pillanatok összesége ami elénktárul. A könyvtolvaj talán az a film ami nem túl erősen mégis hatásosan tudja érzékeltetni az elnyomást és a sok szörnyűséget ami a második világháború alatt végbement.

Nagyon megható, elgondolkodtató, tanulságos, szép történet. Végig le tudta kötni a figyelmet. A színészi alakítások is jók. Többször nézhető drámai film.

Gyönyörű film, annak ellenére, hogy háborús időszakban játszódik. Tetszett a története volt benne valami derű, küzdés és ellentmondás. A kislány remekül játszott.

Nagyon megható, szívszorító az egész film. Egyetlen dolgot vártam a filmtől, de ezek szerint csak én akartam túl sokat, hogy összejöhetett volna Rudy és a lány. Tudom itt nem a szerelem a fő téma mégis azt vártam.

Ez egy nagyon szép film, meseszerű drámaisággal.

!!!SPOILER!!! A háborús Németországban játszódó film egy gyereklány története. A filmet a Halál (Epres Attila kitűnő) narrációja kísérte, amely már az elején lelőtte a poént; mindenki meghal! És valóban egy bombázás során a főhős és Max kivételével m... Többindenki meghalt, de a halált senki sem kerülheti el, így ők is meghaltak, igaz, hogy Liesel 90 éves korában. Egy furcsaság: a történet 4-5 éve alatt a gyerekszereplők (nagyon jók!) semmit sem változtak. Elsősorban Geoffrey Rush (Hans szerepében) miatt néztem meg, volt már jobb alakítása is, igaz ebből a szerepből mást nem is igen lehetett kihozni. Szinkronosan néztem újra, ezúttal megőrzésre való filmnek értékeltem, helye a gyűjteményem "Háborús" mappájában van. Most különösen tetszett a Rudit alakító gyerekszínész.

Már egy csontig rágott témát úgy feldolgozni, hogy családbarát és mégis izgalmas, érdekes maradjon, na az borzasztóan nagy kihívás - de ennek a filmnek mégis sikerült mindez. Az adaptáció jól sikerült a könyvből, a kivitelezés is egyébként korrekt. Egyszer mindenképpen megéri megnézni szerintem.

Tudtam, hogy nem lesz jó, és igazam lett. A színészek sem valami jók, a háborús filmeket nem szeretem, semmi látványosság nincs benne. Ha azt mondanám, hogy nézhetetlen, az sok lenne a filmnek, de egyetlen egy csillagnál többet nem ér sajnos.

Kicsit olyan művészfilmes jellegű, de tetszett. A háború zordsága egy kislány szemén át. Nekem furcsa, mert kész tényként tanultam ezeket, ők meg nem értették az akkori történéseket, sokszor a felnőttek se nemhogy a gyerekek. Elgondolkodtató.

Imádtam ezt a filmet.Szerintem egy megható,érdekes,izgalmas film.Én is imádok olvasni és szerintem ez a film tökéletes példa arra,hogy az olvasás akár menekülés is lehet a problémák elől.

Varázslatos és mesés film egyedi különleges hangulattal. Kellemes jól alakító színészi karakterek. A történet elgondolkodtató és érzelmekre ható, megfogó.