Ezt a filmet feliratos verzióban láttam, de abszolút nem bántam, pedig nem szeretem a feliratos filmeket. Nagyon feszült légkörűnek találtam, igazi horrorfilm. Kicsit hasonlít szerintem a Hívatlanok című horrorfilmre, ami szintén nagyon izgalmas.

Véleményem szerint az utóbbi évek legjobban összerakott, feszült légkörű és tempójú home invasion horrorja, mely jócskán tartogat meglepetéseket és nem várt fordulatokat a néző számára, képes újat nyújtani.

Nem mondhatnám, hogy először találkoztam Mike Flanagan nevével fémjelezett filmmel, de mindeddig nem okozott csalódást számomra. Pedig hát bőven váltogatja a horrorfilmes zsánereit, hisz 2013-ban az Oculus című filmjével először a démonos horrorfilme... teljes kritika»

Maga kategóriájában szokatlan és egyedülálló, egy süket-néma írónőt ijesztget egy álarcos pszichopata. A sok kiabálás és sikítozás helyett éppen ezért a néma csend kelti a feszültséget ebben a filmben, hiszen nem tudni, mi történik a következő pillanatban.

Végre úgy álltam fel egy film mellől,hogy kifejezetten megfogott a hangulata,és a képi világ.Imádom az otthoni környezetben játszódó,kevés szereplős horrorokat,mert itt jobban kell dolgoznia a színészeknek.A film inkább egy pszicho-thriller,mint horror,de attól még nagyon jó kis mozi.

Igazán hanyag, pocsékul megszerkesztett és összevágott film. Nagyon nem szeretem az ilyet. Szerintem ez a film nem kicsit volt kidolgozatlan. Az alap koncepció jó lett volna de lenne még mit csiszolni rajta.

A rendező előző filmje az Oculus tetszett, meg ő rendezte a King adaptációt, Gerald játéka címen láttam (Bilincsben, [1992] a regény címe) most rávettem magam a megnézésére. Maga az alapötlet érdekes, bár sokszor látható ilyen home invasios movie, am... több»iben az az újdonság, hogy a megtámadott Maddie (Kate Siegel) 13 éves korától agyhártyagyulladás következtében süketnéma, csak jelbeszéddel és szájról olvasással tud kommunikálni. A semmi közepén álló ház kiváló célpont a pszichopata gyilkos számára, aki ráadásul rettenetesen debil is, hiszen egy határozott mozdulattal be tudná törni a ház valamelyik ablakát, de ő nem, élvezni akarja a kiszemelt áldozat lelki szenvedéseit. Maddiet azonban kemény fából faragták, találékonysága határtalan. Új és még újabb ötletek jutnak az eszébe, amivel segítséget remélhet szorongatott helyzetéből. A vég nem lehet kétséges. Ami rettenetesen zavart az az állandó sötétség, ami ugyan indokolt volt, de annyira kellett mereszteni a szememet, hogy végül belefáradt. Egyébként is gyakori, hogy a filmek kulcsfontosságú jelenetei vaksötétben játszódnak le, bízva a szuper fényérzékeny nyersanyagok használatában, de ebben a filmben túlzásba vitték. A különböző zajok használata viszont mesteri módon volt kezelve. Az említett hiba és erény számomra egy erős közepes néznivalót eredményezett.