Fűrész: Újra játékban (2017)

Megmondom őszintén, nem sok értelmét láttam annak, hogy egy újabb Fűrész film kerüljön a mozikba, s ezen a véleményemen az aktuális epizód megnézése sem hozott változást. Jigsaw (magyar fordításban: Kirakós) a harmadik részben – elméletileg – meghalt, ám azóta négy rész is ékesen bizonyította, hogy egy nem mindennapi sorozatgyilkosról van szó, hiszen így vagy úgy, de mindig sikerül neki újabb áldozatokat találni trancsírozós játékaihoz. A bajba jutott szereplők élet-halál játszmája mellett pedig párhuzamosan fut egy nyomozós vonal, amelynek végén mindig Kirakós, vagy az ő hű követői/segítői állnak (plusz csavarként pedig azt is be lehetett vetni, hogy ez a követő a rendőrséggel is kapcsolatban áll). Ez a nyomozós szál azonban sok esetben csak nyugalmi pontot adott a történetnek, vagy másként fogalmazva, elterelte a figyelmet a mindenkit érdeklő szálról, térjünk már vissza a „pajtába”, lássuk már, hogy mi történik ezzel a pár szerencsétlen emberrel. Mindezek mellett pedig azzal sem árult a franchise zsákbamacskát, hogy az élet-halál harc és a nyomozás a film végén összeér, s akkor és ott valami nagyon durva dolog fog történni. Ezekkel a sorokkal nem szándékozom spoilerezni, de azért figyeljük meg, hogy a Fűrész-széria végig ezen a narratíva mentén mozgott az évek során. Ezt pedig egyszer (rendben, talán kétszer is) el is lehet nézni, még szórakoztató is lehet, no de hétszer meg nyolcszor? Valljuk be, ennél azért egy szimpla horror-rajongó is többet akar látni, nemhogy az átlag mozinéző. Persze az ebből a részből is kitűnik, hogy Jigsaw egy nem mindennapi sorozatgyilkos, ő ugyanis nem spontán emel ki a tömegből ártatlan embereket, hanem tudatosan választ áldozatot magának, méghozzá olyan emberek közül, akik saját maguknak sem vallják be azt, hogy vaj van a fülük mögött. Aztán jön ő és igazságot szolgáltat. S hogy közben lehullik pár emberi fej, sebaj… Túl azon tehát, hogy a történetvezetésben semmi újdonságot nem hordoz a nyolcadik Fűrész film, valahogy az az érzésem, hogy a védjegynek számító „csapdák” is visszafele fejlődnének, arról már nem is beszélve, hogy egy-két durvábbnak induló jelenetnél a kamera szolidan elfordult, mintha egy light version lenne… Talán egyetlen szegmense lett (volna) a filmnek, amely érdemben javított volna a helyzeten, ezt pedig a „Kirakós mégis élne” szál töltötte volna be, amely azonban szerintem elég bugyuta módon lett kivitelezve, emiatt pedig súlytalanná vált nemcsak ez a rész, hanem gyakorlatilag az egész második fele a filmnek. Hiába, úgy tűnik, hogy ez a széria már nagyon a végét járja, s ha a bevételi adatok is elmaradnak az elvárttól, akkor talán a Lionsgate is belátja, hogy ezzel már nem érdemes kísérletezni.

Az első részhez képest ez egy szimpla tinihorror színvonalán van. Lehet, hogy ezért nem kellett volna elkészíteni a nyolcadik részt. A trailer alapján már sejtettem, hogy nem ez hozza vissza a franchise-t, és sajnos igazam lett.

Sosem rajongtam a szériáért, ez is egy teljesen átlagos horrorfilm lett. Egyszer nézhető, utána felejthető.

Hozta a Fűrész-filmek jellegzetes hangulatát és lendületét, a játékok sem lettek elcsépeltek, kellően impozánsak maradtak. Elsőre furcsán hatott, hogy Jigsaw csak most, 10 évvel később teszi próbára az unokaöccse közvetett gyilkosát és azt,aki annak idején elkeverte a leleteit, de a film végén megértjük ennek az okát. Nem tudom mennyire volt jó ötlet két eltérő időszálat összefonni és az első rész előtt történt eseményekkel kipótolni a cselekményt, vegyes érzéseim vannak ezzel a megoldással kapcsolatban.Előzményfilmként jól funkcionál,jó volt az első rész előttire visszapillantani,megtudtuk például,hogy miért épp disznót ábrázoló álarcot használtak Jigsaw örökösei ; folytatásként már nem ilyen tökéletes, a film befejezése nem volt olyan frappáns mint elvárnánk,de a kettő együtt azért egy erős, jellegzetes Fűrész-atmoszférájú, izgalmas horrort nyújt.

Az első 3 rész után sajnos már nem tudnak igazán újat mutatni (az 1. volt a legjobb). Egyszer ezt is meg lehet nézni, de semmi maradandó nem maradt utána (valószínűleg többször nem is nézem meg).