Mi (2019)

Aki néger emberkék fogócskázását akarja nézni 2 órán keresztül, bátran dobjon ki az ablakon pár ezer forintot, de igazából nettó időpocsékolás a film. Peele, mivel komikusként megbukott, mostanság filmrendezéssel foglalkozik. Első alkotása nem is volt rossz, de ez itt, kérem, egy rakás sz*r a javából. Se nem ilyesztő, se nem brutális, egy elvont marhaság az egész. Manapság a bűnrossz filmeket próbálják az egekig hype-olni, amivel csak azt érik el, hogy az ember óriásit csalódik és vékonyabb lesz a bukszája teljesen feleslegesen.

Nagyon megosztott kritikákat olvastam még a film megnézése előtt, de nem akartam, hogy rányomja a bélyegét a véleményre, amíg nem láttam. Hozzászokhattunk már a Slasher és a Jumpscare filmekhez, amikből az elmúlt évtizedekben volt rendesen válogatnivaló. Ez a misztikus thriller, ami helyenként még horrort is tartalmaz, véleményem szerint elég lassan döcögősen indult be, és jó ideig nem is értettük igazán, mi is történik, mert a film vége felé derülnek csak ki a csavarok, amik meghatározzák és megmentik a még menthetőt ebből a műből. Azt bátran kijelenthetjük, hogy a rendező Jordan Peele Tűnj el! című alkotása után, ami igazán jóra sikeredett, nagy reményekkel vártuk ezt a rendezést, de a köz... több»

A közepéig azt mondtam, hogy borzalom, de utána kezdett feljönni. Az utalások, az elgondolt történet és a zene bejött, de a megvalósított sztori, a helyenként kínossá váló jelenetek miatt közepes. A nagy csattanót a végén sejteni lehetett.

Ez a film is abba a horrorkategóriába sorolható ahová az Engedj be! vagy az Örökség. Ezek mind-mind lélektanilag viselik meg a nézőket és nem arra megy, hogy folyamatosan megrémítse őket. Az utóbbi időkben, ezek egyre nagyobb teret nyernek, aminek én személy szerint örülök. Jellemző ezekre, hogy nagyon megosztják a közönséget, hiszen nem azok a tipikus horrorfilmek, amiket elvárnak. Valószínűleg ennél a filmnél az a néző legnagyobb problémája, hogy nem kap teljesen kielégítő választ a jelenségre. Próbálják ugyan elmagyarázni, de aki ezzel próbálkozik, az maga sem tudja, hogy pontosan kik ők. Szerintem ez az egyetlen megválaszolatlan kérdés marad a film végére. Én legalábbis a magam módján minden másra találtam valamilyen választ. Tetszett az a fajta újítás, ahogy az apa humorával próbáltak kicsit lazítani a feszültségen. Szinte egymaga is elég volt ahhoz, hogy egy ilyen filmből vígjátékot csináljon. Szerintem nagyszerűen lavírozott a poén és az izgalom között. Szintén kiemelendő a zene, ami igencsak hatásosra sikeredett. Talán nem hülyeség abban reménykedni, hogy egyszer jön egy folytatás, vagy jön egy másik film, de ebből a világból az események után.

a film jócskán tartalmaz a nyugalom megzavarására vonatkozó képi és hanghatásokat. A története nem olyan vészes a végén áll össze minden.